Hol gyilkolták meg az aradi vértanúkat? Avagy kiránduljunk a vesztőhelyre
Hol gyilkolták meg az aradi vértanúkat? Avagy kiránduljunk a vesztőhelyre
Hol gyilkolták meg az aradi vértanúkat? Avagy kiránduljunk a vesztőhelyreOktóber 6, ez a dátum Aradé. S mivel Szegedtől csak 100 km Arad, Pap József és Nagy Csika Lajos barátommal még szegedi egyetemistaként az ősidőkben úgy döntöttünk egyszer, 1993-ban, hogy október 6-án kiugrunk a megemlékezésre. Egy teljes napot Aradon töltöttünk, megnéztünk mindent a városban, délután pedig vittünk egy-egy szál virágot a 13 aradi vértanú emlékművére. Az ünnepségen részt vett egyébként Katona Tamás történész, mint az akkori kormány államtitkára. Az emlékműhöz ezt követően is sokszor elzarándokoltam, sőt, 2006 októberében vittem-hoztunk ide tanulmányi kirándulásra negyven egri főiskolás hallgatót. Herzog Csilla és Buzinkay Géza sajtótörténész kollégámmal a vértanúk emlékművéhez is kibuszoztunk, de ezen a napon láttam először a közelmúltban újra felállított Szabadság-emlékművet.
Főiskolás fiatalok az aradi vesztőhelynél (fotó: Barna Béla)
Szóval, rendhagyó ünnepi úti jegyzetemben arra buzdítom olvasóimat, hogy ne csak unalomig ismert megemlékezéseket hallgassanak, hanem vágjanak neki egy aradi kirándulásnak, s nézzék meg maguknak a helyet.
A helyet, ahol 13 embert kivégeztek. A szabadságharcot követően egyébként a tisztikarból körülbelül 1200 embert börtönöztek be, és mintegy száz kivégzést hajtottak végre. Leginkább azonban a szabad kezet kapott Haynau ámokfutása lett ismert és hogy Aradon 13 embert végzett ki. Illetve kevesebbet, mert ha jól tudom, egyikük, Török Ignác szívrohamot kapott a hóhér ténykedése előtt.
Török Ignác domborműve a Szabadság-szobron (fotó: Barna Béla)
Golyó általi halálra négy embernek (Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József) enyhítették az ítéletét: őket reggel fél hatkor lőtte agyon tizenkét katona. Kiss Ernő nem halt meg rögtön, mert csak vállon találták, de így sem úszta meg, három katona közvetlen közelről újra belelőtt Kiss Ernőbe, ekkor halt meg.
A puskás kivégzést követően fél órával, reggel hatkor következett az akasztás. Kötél általi halállal halt meg Poeltenberg Ernő, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. Utóbbi büntetését azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, ezért őt akasztották fel utolsónak.
Az aradi vesztőhely obeliszkjének felirata (fotó: Barna Béla)
A visszaemlékezések szerint már pár órával a kivégzések után rengeteg gyászoló zarándokolt a helyszínre, így az aradi vértanúk kultusza már ekkortól elkezdődött. 1871-ben az Aradi Honvédegylet felállított egy kőoszlopot a kivégzés helyszínén, amit aztán 1881-ben egy obeliszkre cseréltek, amely ma is áll.
Itt végezték ki az aradi vértanúkat (fotó: Barna Béla)
A mesterséges domb, melyre tizenöt lépcső vezet föl, kiemeli a síkságból a sötétszürke gránitból készült obeliszket. Egyik oldalán a gyásznap dátuma: 1849. október 6., a másikon a tizenhárom honvédtiszt neve, kivégzésük sorrendjében. Az emlékmű a vár közelében van, a 13 vértanú téren (Piaţa 13 Martiri). A GPS-be is ezt írjuk be, a google térképén legalábbis így szerepel a hely: Piaţa 13 Martiri monument.
1974-ben egy kétnyelvű márványtáblát tettek az emlékmű hátsó oldalára, ennek a felirata a következő:
IN MEMORIA GENERALILOR AULICH LAJOS, DAMJANICH JÁNOS, DESSEWFFY ARISZTID, KISS ERNŐ, KNÉZICH KÁROLY, LAHNER GEORG, LÁZÁR VILMOS, LEININGEN ESTERBURG (sic!) KARL, NAGY JÓZSEF, PÖLTENBERG ERNEST, SCHWEIDEL JÓZSEF, TÖRÖK IGNÁC, VÉCSEY KÁROLY DIN ARMATA REVOLUŢIONARǍ MAGHIARǍ DE LA 1848-49. EXECUTAŢI LA 6 OCTOMBRIE 1849 DIN ORDINUL AUTORITǍŢILOR IMPERIALE HABSBURGICE. AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALMI HADSEREG TÁBORNOKAINAK EMLÉKÉRE, AKIKET 1849 OKTÓBER 6-ÁN A HABSBURG CSÁSZÁRI HATÓSÁGOK PARANCSÁRA KIVÉGEZTEK
Kétnyelvű emléktábla (fotó: Barna Béla)
Az aradi vértanúk emlékezetéhez tartozik még egy ismert emlékmű, a Szabadság-szobor, melyet bár 1925-ben leromboltak, de a román-magyar megbékélés részeként 2004-ben újra felállítottak.
Érdekes fehérvári vonatkozása Aradnak, hogy sok, az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó könyvnek a szerzője, Hermann Róbert fehérvári születésű (1963. augusztus 24. –) magyar történész.
Az aradi Szabadság-emlékmű (fotó: Barna Béla)
