A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia
A festményről ismerős vízesés – Jajce, Bosznia
A festményről ismerős vízesés – Jajce, BoszniaBosznia nevét hallva a legtöbb embernek az 1992-1995-ös délszláv háború jut eszébe. Pedig a hegyek és minaretek országa, a hegyes-völgyes Bosznia és Hercegovina rengeteg szépséges hellyel szolgál. Ha kategorizálni kellene, akkor Bosznia specialitásának a kecses ívű hidakat, a folyóvölgyeket és a vízeséseket mondanám. A világ legszebb 12 vízesése közé sorolt jajcei vízesés is Boszniában van, ráadásul Csontváry is megfestette.
A 24 ezer lakosú Jajce (szerbül Јајце, ritkán használt magyar nevén Jajca) Közép-Bosznia Kantonban, 379 m tengerszint feletti magasságon fekszik, a Gola planinától délre, a Dnolučka hegységtől nyugatra, a Ravna gorától pedig északra. Ahol a hegyek között kanyargó Vrbas (Verbász, de wikipédián például Orbász néven is nevezik) és a Pliva folyók összefolynak, ott épült fel a történelmileg is jelentős város. A királyi Bosznia idején például Jajce volt a bosnyák királyok székhelye; itt koronázták meg az utolsó bosnyák királyt, Stevan Tomaševićet, aki azonban nem sokáig hordhatta koronáját, II. Mohamed szultán ugyanis lefejeztette.
Jajce és környékének térképe
Másik történelmi érdekesség, hogy Jajce várát Hunyadi Mátyás is ostromolta, s el is foglalta 1463-ban. Ekkor alapította Mátyás király az észak-boszniai területekből a 64 évig fennálló Jajcei bánságot. 1878 és 1918 között a Monarchia része volt a város: ide, az osztrák-magyar megszállás alatt álló Jajcéba tette meg első keleti útját 1902-ben, érettségije után a később híressé vált keletkutató utazó, Germanus Gyula (1884-1979), aki A félhold fakó fényében című könyvében így ír erről: „Tízórai kocsizás után, eléggé elfáradva értem Jajcába. Az estéli szürkületben úgy tűnt fel előttem, mint valami mesebeli, kacsalábon forgó várkastély. Vastag fallal volt körülvéve, és kapui előtt marcona őrök álltak.”
Jajce látképe a fellegvárral (fotó: Barna Béla)
A monarchia után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1943. november 29-én az itt tanácskozó Antifasiszta Tanács (Tito elnök és a partizán vezérkar) rakta le a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alapjait. Jajce néhány hónapig ekkor az ország fővárosa volt, Tito pedig itt kiáltotta ki az új, többnemzetiségű tagköztársaságot, Bosznia-Hercegovinát. Az ezt bemutató AVNOJ-múzeum anyaga a legutóbbi háborúban eltűnt. Nem csoda, 1992-től 1995-ig a város többször cserélt gazdát, hol a bosnyák-horvát, hol a szerb erők ellenőrizték. Az 1995-ös daytoni békével Bosznia-Hercegovina nagyobbik szövetségi egységének, a Bosznia-Hercegovinai Föderációnak („bosnyák-horvát föderáció”) a része lett.
Török kút, Jajce (fotó: Barna Béla)
A város útikönyvek által említett „hétköznapi” látnivalóiról (Travniki kapu, Omerbegovićok háza, Medve-torony, Katakombák, Mitrász-szentély, Fellegvár, Esmasultan dzsámi) most nem szólnék, csak a leghíresebbről, amiért érdemes ide elzarándokolni, s ez a jajcei vízesés, melyet a Vrbas (Verbász) és a Pliva folyók összefolyásánál találunk.
A Pliva folyó a Jastrebnjak hegy lábánál ered 483 m magasan, Bugojnótól 15 km-re nyugatra. Hossza mindössze 33 km, vízgyűjtő területe pedig 768 km². Mielőtt azonban Jajcénél beömlene a Vrbászba, egy gyönyörű, 22 m-es vízeséssel zuhog alá a városközpontban. A sokak által a világ legszebb 12 vízesése közé sorolt jajceit a városka autóbuszpályaudvarától nem messze találjuk.
A vízesésből 1996-ban leszakadt egy darab (fotó: Fogarasy Anna)
Egy 1996-os árvíz során a vízesés jobb oldalából leszakadt egy darab is. Ez azonban az összképen nem sokat változtatott. S bár a sétányok nem a legjobb állapotban vannak, azért a természet szépsége így is pompázatos. Nem kis részben a vízesésnek köszönhető, hogy Jajce 1984-ben elnyerte a Jugoszlávia legszebb turisztikai célpontja címet. Érdekes viszont, hogy Bács Gyula meg sem említi Csontváryt, pedig a jajcei vízesés igazából az ő festménye által vált ismertté és híressé, főleg a magyaroknak. Na de hogy került a festő Jajcébe? Nos úgy, hogy Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) tulajdonképpen egész életében a motívum keresésének bűvöletében élt és ezért bolyongott fáradhatatlanul Európa-szerte és a Közel-Keleten. Felkereste mindazon helyeket, amelyeket természeti, vagy történeti szempontból rendkívülinek vagy különösnek tartott. Így jutott el az egykori iglói patikus, a világ legnagyobb napútfestője a „nagy motívumot” keresve 1903-ban Boszniába.
A vízesés Csontváry festményén
A jajcei vízesést ábrázoló képét (Csontváry Múzeum, Pécs, olaj, vászon, 97x149 cm, 1903) több művészettörténész is igen jelentősnek tartja, Boros Géza például így ír róla: „A tavaszi tájban fák és sziklák között kanyarogva bukkan elő a Pliva folyócska, amely számos kisebb-nagyobb ágra, víznyalábra szétválva zúdul le a Vrbasba. A zuhatag felé magasodó domboldalban jellegzetes, magas zsindelytetős bosnyák házak, fölöttük a fellegvár, középen campanileszerű templomtorony, oldalt egy minaret látszik, a háttérben távoli hegyek ködbe vesző karéja. Lent a szurdokban, a vízfüggöny előtt szivárvány ragyog.”
Kulcsfontosságúnak tartja a jajcei festményt Pap Gábor is, aki Csontváry elhivatottságának és működésének sámáni jelleget tulajdonít. Szerinte ez a kép sokkal többet rejt magában, mint azt első ránézésre gondolnánk.
Romváry Ferenc pedig imigyen értekezik a képről: „A Jajcei vízesés középterébe a lenyűgöző természeti jelenséget állította; ez a kép uralkodó eleme, ehhez igazodik itt minden, a hegyre kaptató város, a fák és bokrok zöldje, az ég kékje. A zuhatag zöldes-barna reflexei a környező vegetáció színeit ismétlik, míg a felcsapó vízpára a szivárvány ívét villantja fel.”
Érdemes hát a vízeséshez tett túránkhoz magunkkal vinni egy képeslapot a festményről. Csontváry ezen kívül egyébként itt festette a Villanyvilágított fák Jajcéban és a Jajcei villanymű éjjel című festményeket is.
A lenyűgöző látvány – vagy ahogy Csontváry írná: „látlat” – után érdemes a városka másik természeti látnivalójához is tenni egy kis túrát. A város másik kihagyhatatlan látnivalója a Pliva-tó, vagy tavak, ugyanis tulajdonképpen két tóról van szó, amit a Pliva felduzzasztásával hoztak létre az 1970-es években. A várostól két kilométerre, az M5 jelzésű úton először elérjük a városi strandot. Mindenképp menjünk azonban tovább, egészen addig, ahol az egyik tó a másikba folyik. Itt sok kis vízimalmot láthatunk, melyek mindegyike a XVI. századból való. Az 1970-es években ide egy helyre gyűjtötték őket, s ma bűbájosan festenek a lezúduló kis vízágak között.
A Pliva folyó bájos vízimalmai (fotó: Barna Béla)
A vízimalmok közelében is találunk éttermet, de érdemes visszamenni a városba, ahol vízesés- és vízimalomnéző kirándulásunk fáradalmait Bosznia híres eledele, a burek mellett pihenhetjük ki. A burek úgy készül, hogy a rétestésztát finoman megszórják darált marhahússal, aztán meglocsolják forró zsírral vagy olajjal, összegöngyölik, és megsütik.
Ihatunk hozzá egy pohárka kefírt, a jóízű falatozás mellett pedig felüthetjük Asbóth János (1845-1911) Balkán-utazó újságíró 1887-ben megjelent kétkötetes művét Boszniáról, amelyben így ír Jajcéról: „És minő háttere van e meseszerű látványnak: Jajce gúla alakú hegye, melynek fellegvár koronázta csúcsáig húzódik fel az okkersárga óváros apró keleti épületeinek zűrzavarával, kellő közepén, éppen a vízesés fölött az olasz campanile és valamivel fentebb balra zömök Medve-torony, jobbra a négyszögletű csonka óratorony a hatalmas várral. Csak ezen a ponton, ahol a középkor, a Kelet és egy gigantikus természet minden romantikája egyesül, látjuk, hogy Jajce a maga meseszerűségében páratlanul áll az egész világon.” Igazat adhatunk Asbóthnak, Jajce páratlan a világon, 2004-ben fel is vették a világörökség-listára.
Kávézás és sörözés a bosnyák városkában (fotó: Fogarasy Anna)
Jajcéba leggyorsabban Banja Luka felől juthatunk el, a Vrbas folyó gyönyörű völgyén keresztül. A Székesfehérvár – Jajce távolság 446 km (a Fehérvár – Balatonszemes – Barcs – Gradiska – Banja Luka útvonalon). Figyelem! Ha Jajce környékén akarunk megszállni, ne számítsunk nagy szállásválasztékra. A legjobban ajánlható talán a Hotel Stari grad. A háromcsillagos hotelben egy kétágyas szoba egy éjre 14500 forint reggelivel együtt. Az olcsóbb kategóriába tartozik, de jó minőségű a Jajce Youth Hostel, itt már 7000 forintért találunk szobát két főre.
