„A kultúra nem felépítmény, hanem mindennek alapja”
„A kultúra nem felépítmény, hanem mindennek alapja”
„A kultúra nem felépítmény, hanem mindennek alapja”2021. május 29-én, nyolcvanadik életévében elhunyt Jankovics Marcell. A Nemzet Művésze díjjal kitüntetett művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja és tiszteletbeli elnöke páratlanul sokoldalú életművet hagyott hátra: rajzfilmrendező, grafikus, művelődéstörténész volt, azon kevés alkotó közé tartozott, aki önmaga műfajává nemesedett.
A filmek mestere
Színes egyéniségétől mi sem áll távolabb, mint száraz adatsorral emlékezni rá, ám a fiatalok kedvéért a pályaív sarkalatos állomásain végig kell tekintenünk. Jankovics leginkább animációs művészetével vált ismertté. Rövidfilmjei közül a Sisyphus Oscar-jelölést hozott neki. A Küzdők Cannes-ban Arany Pálma-díjat nyert 1977-ben. A letűnt diktatúrára jellemző, hogy az „osztályidegen” művész nem utazhatott ki átvenni a díjat. Mozifilmjeit a magyar irodalom (János vitéz, Az ember tragédiája, Toldi) és a magyar mitológia (Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról) ihlette. Sorozatai (Gusztáv, Magyar népmesék) igényes szórakoztatással sok vidám percet szereznek a mai napig.
Jel–kép–szöveg
Jankovics Marcell írásaiban is a képi világ megannyi kultúrtörténeti vonatkozását mutatja be: egyik nagy erénye, hogy nemcsak az eleve egyetemes keresztény, hanem a magyar mitológia is egyetemes kapcsolódásaival jelenik meg nála. Ebbéli munkásságából társszerzőként jegyzett könyve emelkedik ki, a Jelképtár: ezt rajta kívül a szintén elhunyt Nagy András grafikus és a két élő barát-pályatárs, a Széchenyi-díjas néprajztudós, Hoppál Mihály, valamint a Munkácsy-díjas festőművész, Szemadám György jegyzi.
Jankovics és Székesfehérvár
2017 és 2018 között volt látható a Szent István Király Múzeum „Teste Fehérvárott nyugszik” – III. Béla király (1172–1196) című időszaki kiállítása. Kurátora Kulcsár Mihály, a múzeum akkori igazgatója és jelen sorok írója, Szabados György volt. A tárlat III. (Nagy) Béla királyt és első feleségét, Annát mutatta be: azt a királyi párt, amelynek földi maradványai egyedül azonosíthatók az Árpád-ház Székesfehérvárott eltemetett tagjai közül. Kiállítottuk a sírokból előkerült régészeti leleteket, valamint a házaspár arcrekonstrukcióit és a koponyájukról készített komputertomográf-felvételeket.
A XII. század koronás szereplőit azonban Jankovics Marcell kétrészes animációja hozta igazán emberi közelségbe: Az Árpádok emlékezete: III. Béla király és Az Árpádok emlékezete: A keresztesek Magyarországon című alkotások folyamatos vetítése sokban járult hozzá kiállításunk sikeréhez.
Jankovics Marcell előadást is tartott Székesfehérváron, a Városházán 2018. március 28-án. III. Béla és Hunyadi Mátyás közé vont párhuzamát nemcsak uralkodói jelentőségük, hanem az is indokolta, hogy sorsukban ott volt a lehetőség a császári hatalom elnyerésére, hiszen Béla bizánci, Mátyás német-római császár lehetett volna.
Egy másik, 2018–2019 közötti székesfehérvári kiállításnak is Jankovics Marcell volt az alkotó főszereplője: Tóth Norbert kurátori munkájának jóvoltából Jankovics történelmi grafikáival, karikatúráival mutatta be a Trianonhoz vezető utat. A tárlat rajzanyagából könyv is készült.
A Kárpátok koszorúja
Jankovics Marcellre emlékező írásunkban az elhunyt mesternek is szót kell adni, akinek felelős hazaszeretete, szilárd emberi tartása az alábbiakból szépen kiviláglik: „A Kárpátok koszorúja a történelmi hazát rajzolja körül. Az átkosban egy tévés főnök arra kért, hogy a Mondák a magyar történelemből című rajzfilmjeimben a középkorias térképeken változtassam meg a hegykoszorú alakját, mert a csehszlovák és román elvtársak meg fognak sértődni. Rajzoljam át a hegyeket? – kérdeztem. Makogta, hogy akkor legalább szűkebb plánokat használjak, hogy ne vegyék észre… Mit is? Hogy hol játszódott a magyar történelem? Hogy a mi határaink természetes határokhoz igazodtak? Maradt minden úgy a filmekben, ahogy kell.” A részlet az MMA honlapján olvasható a 2018. december ötödikén megjelent, Jankovics Marcell Trianon kiállítása című írásban.
„Én nem vagyok csatasorba állítható”
Egyenes gerincű alkotó értelmiségi létre példát élete alkonyán is mutatott Jankovics Marcell. Utolsó nagyinterjújából a megrendült egészség szomorú hangjai is kicsendültek, de az emberi tartás rendületlenül megmaradt. Ismeretes, hogy a 907. évi pozsonyi csatáról szóló animációs film mind képi világában, mind szakmai hátterében méltatlannak bizonyult a honfoglalást szentesítő katonai diadal emlékéhez. A szakmai hátteret az előző kormány által létrehozott Magyarságkutató Intézet biztosította (volna).
A 2021. február huszonkettedikén megjelent cikkben a valaszonline.hu oldalán Jankovics e szavakkal bírálta a filmet (és annak „utózöngéit”): „A jó szándékot értékelem, de a kivitelezés igénytelensége, a belefektetett rettenetes mennyiségű, hiábavaló munka látványa lehangoló. Nem fognak örülni annak, hogy ezt mondom, de engem nem lehet emiatt kirúgni az állásomból, mint ahogy kirúgták azokat, akik kritizálni merték. Valakinek ki kell mondania, hogy ez nagyon rossz irány. Ilyet nem szabad csinálni… Le kéne vonni a tanulságot, méghozzá belülről, mivel, ha az a kör, amely magát hazafinak tartja, csak kívülről kap kritikát, egy idő után elhiszi, hogy a kritika nem is a produktumának szól, csupán a világnézete elleni támadás.”
Élet az élet után
Jankovics Marcell földi pályája öt éve sajnálatosan véget ért. Azonban özvegye, Rubovszky Éva (aki magyar–perzsa szakos végzettségével maga is a műveltség embere) értő és érző hagyatékgondozásának, valamint Tóth Norbert kurátori munkájának köszönhetően nem ért véget a nagy életmű kultúraemelő pályája.
E sorok íróját az a megtiszteltetés érte, hogy történész szakértőként két kiváló Jankovics-kiállításhoz is hozzájárulhatott. 2023-ban Varsó, Bécs, Pozsony és Prága adott otthont az Europa nobis vándorkiállításnak, Közép-Európa rajzolt történetének. A 2025-ös szentév a Fede, Speranza e Cartoni (Hit, Remény, Rajzfilm) című kiállítással vette kezdetét Rómában – szerencsére ennek gazdag anyaga Székesfehérvárra és Székelyudvarhelyre is eljutott.
Az álló és mozgó képek magyarul egyetemes és egyetemesen magyar mesterétől bízvást várhatjuk az emberi szellem és lélek további kiművelését: Jankovics Marcellt életműve nem engedi múlt időbe tenni!
A szerző Szabados György, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének megbízott kutatója, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történésze és a Szent István Király Múzeum történész tanácsadója.
