TOP 10 felvidéki-szlovákiai hegy, amit látnod kell mielőtt meghalsz, vagy idén ősszel
TOP 10 felvidéki-szlovákiai hegy, amit látnod kell mielőtt meghalsz, vagy idén ősszel
TOP 10 felvidéki-szlovákiai hegy, amit látnod kell mielőtt meghalsz, vagy idén ősszel1. Kis-Fátra
Kicsi és eldugott, alig ismert ékszerdoboz-szerűen szép hegység. A sokféle kőzetnek köszönhetően a Kis-Fátra rendkívül változatos külső megjelenésű: találhatunk itt magashegyi, alpi jellegű részeket (például a hegység legmagasabb csúcsát, az 1709 m magas Nagy-Krivánt), szurdokvölgyeket (Vratna-völgy), és gyönyörű dolomitkarsztot is (például a Kis- és Nagy-Rozsutec). Ezenkívül a hegységet festői szorosban töri át a Vág folyó (Váh). Tipp: Terhely és Stefanová falucskában kell megszállnunk két éjszaka, ezek a hegység leghangulatosabb falvai, s innen bejárni sziklás bérceit.
A Kis-Fátra gerincén végigvezető túra (fotó: Barna Béla)
Szurdoktúra a Kis-Fátrában (fotó: Barna Béla)
2. Alacsony-Tátra
A Magas-Tátra kevéssé ismert kistestvére azért nem is olyan kicsi, 2000 méter magas hegylánc ám ez is, de a „Magas” árnyékában kevesebb figyelmet kap, ez egyben az előnye is, sokkal kevesebben járják túraútjait. Az Alacsony-Tátra a Felvidék legfontosabb folyóinak, a Vágnak, Garamnak, Gölnicnek és Hernádnak a vízválasztója. A Nyugati-Kárpátok belső, kristályos vonulatának harmadik legmagasabb hegysége (Gyömbér, 2043 m) és ez Szlovákia legnagyobb területű nemzeti parkja. A park két különálló részből áll: a nyugati rész Donovalytól egészen az 1238 méteres Ördöglakodalma-(Čertovica)-hágóig húzódik, magában foglalja a főgerincet és a Chopok 2024 m-es, valamint a Gyömbér (Dumbier) 2043 m-es csúcsát, de a nyugati részben található a Liptószentmiklóstól délre húzódó igen híres Deményfalvi-völgy (Demanovská dolina) is. Hogy mennyire nagyon szeretem az Alacsony-Tátrát, jelzi azt az is, hogy könyvet írtam róla.
Az Alacsony-Tátra télen (fotó: Barna Béla)
3. Liptói-havasok
A Liptói-havasok magassága kicsit elmarad ugyan a Tátra csúcsaiétól, cserébe azonban 32 km hosszú főgerincén eszményi túraútvonal visz végig. Ez a gerinctúra vált könnyebben elérhetővé egy újonnan átadott felvonóval és az ahhoz kapcsolódó új turistaúttal, mely a Szilfás (Brestová) 1902,6 m magas csúcsára visz. Tipp: a Liptói-havasokba, azon belül a Rohácsokba tett túránk kiindulópontja legyen a 734 m magasan fekvő Zuberec. A falu nevét a bölény (zubor = bölény) állatnévből származtatják. A Liptói-Tátra közelében egyébként raftingolhatunk is, Liptószentmiklós városa közelében.
A Liptói-havasok (fotó: Barna Béla)
A Liptói-havasok (fotó: Barna Béla)
Rafting Liptóban (fotó: Barna Béla)
4. Bélai-Tátra
A Bélai-Tátra (szlovákul Belianske Tatry) megintcsak egy ékszerdoboz hegység, és szépségben akár ez is állhatna az első helyen, az egyik weboldal egyenesen Földi Paradicsomnak tartja. A híres szomszéd, a Magas-Tátra gránitjától eltérően ez a hegység mészkőből és dolomitból épül fel, ennek köszönhetően attól teljesen eltérő a formakincse. Egyszerűen gyönyörű. Tipp: Zár (Ždiar) faluban szálljunk meg és innen szeljük át a hegységet az egyetlen átvezető turistaúton.
A Bélai-Tátra hangulata (fotó: Barna Béla)
5. Magas-Tátra
A Kárpátok 1200 kilométer hosszú ívének legészakibb részét alkotja a Magas-Tátra, mely egyben e hatalmas hegykoszorú legmagasabb hegysége is (Gerlachfalvi-csúcs, 2655 méter). A Tátra tájának szépsége és természeti értékei régóta vonzzák a turistákat. Az, hogy az ötödik helyen szerepel ezen felsorolásban, nem a szépségét jelzi, hanem azt, hogy talán túlságosan is sokan látogatják, ezért sokszor zsúfolt, s inkább az első négy helyen lévőket favorizáljuk titkos tippként. De ettől persze a Magas-Tátra kihagyhatatlan!
A Magas-Tátra egyszerűen gyönyörű októberben is (fotó: Barna Béla)
6. Kis-Kárpátok
Pozsony környékén a Kis-Kárpátok (Malé Karpaty) tulajdonképpen az első vonulata az egész Kárpátok ívének, és ennek pontos kezdőpontja Dévény vára (Hrad Devín). A Duna és a Morva folyók összefolyásánál, az úgynevezett Dévényi-kapunál emelkedő 212 m magas mészkőszirt a Duna szintjétől 80 m magasan emelkedik. Mindenképp nézzük meg azt, hogy Ady Endre melyik helyről írta, hogy „Szabad-e Dévénynél betörnöm új időknek új dalaival?”
Dévény a Kis-Kárpátokban (fotó: Barna Béla)
7. Szlovák Paradicsom
A Szlovák Paradicsom főleg mészkőből, dolomitból, szélei pedig kristályos palából épül fel, jellegzetességei a területet felszabdaló völgyek, melyek képe a szelídebb lejtésű patakvölgyektől a vadul zúgó, vízesésekkel teli, szűk, kanyonszerű szurdokkokig igen változatos. Az egyik leghatalmasabb szurdokvölgye a Szlovák Paradicsomnak a Nagy-Szokol (Velky Sokol), partfalai néhol 300 méter magas sziklafalak, a legszebbek közé tartozik viszont a Száraz-víz szurdok (Suchá Belá), mely 1976 óta védett és öt hatalmas vízesésen robog keresztül. Teljesen más jellegű a híres Hernád-áttörés (Prielom Hornádu), mely a nemzeti park leglátványosabb része: a Hernád felső folyásának 16 kilométer hosszú szakasza, ahol a folyó egy szűk, sziklafalak közötti mederben folyik, mi pedig sziklákba épített tálcákban túrázhatunk itt a folyó fölött.
A Hernád-áttörés (fotó: Barna Béla)
Sziklába épített tálcákon túrázni (fotó: Barna Béla)
8. A Csitári hegyek
A Zoboralja vagy Zoborvidék egy néprajzi tájegység a Felvidéken, melyet Nyitrától északkeletre találunk: a vidék a Nyitra fölé magasodó 586,9 méteres Zobor hegyről kapta a nevét. Mostanság ez az egyik legészakibb összefüggő magyar és egyben legnyugatibb palóc nyelvsziget a Kárpát-medencében. A tájegység összesen 13 Árpád-kori falut foglalt magába. Ezekbe a zoboralji magyar községekbe 1906 és 1917 között Kodály Zoltán több alkalommal is ellátogatott, és összesen 947 népdalt jegyzett le. Ekkor jutott el Alsócsitárba is, ahol Kodály huszonhét dallamot örökített meg! Így maradt meg az utókornak a talán legismertebb magyar népdal, „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó”. És még egy kis zenei kirándulás: a szomszédban van Gímes község (Ghymes, szlovákul Jelenec) a Tribecs-hegység (Tribeč) délkeleti nyúlványainál; ez volt a névadója Ghymes együttesnek, erről itt írtunk már az fmc oldalán.
A csitári hegyek alatt (fotó: Barna Béla)
9. Szulyói-hegyek
A Vág folyó völgyében bújik meg a Szulyói-sziklák (Súľovské skaly) jellegzetes, csipkés homokkő világa. A sziklacsoport legszebb része egy könnyed, félnapos túra során is bejárható. Nagyon szép hely, Székesfehérvártól való távolsága pontosan 300 km.
Szulyó sziklái (fotó: Barna Béla)
Szulyó (fotó: Barna Béla)
10. Gömör-Tornai-karszt
A barlangok földje ez, a magyar oldalon lévő Aggtelek Szlovákiában lévő párja, jó alternatíva esős őszi hétvégén leereszkedni egy kicsit a földalatti csodák világába. De a Gömör-Tornai-karszt a felszínen is tartogat szép túrákat, gyönyörű kolostorromokat, például a képünkön is látható Lucska (szlovákul: Lúčka) középkori erődtemplom-maradványát.
Lucska templomromja (fotó: Barna Béla)
10+1. Pieninek - Dunajec
A Pieniny a Szadeczki-Beszkidek és a Szepesi-Magura között fekvő hegység 30 km hosszúságban és 5 km szélességben terül el Lengyelország, valamint Szlovákia határán. Legszebb és leghíresebb része a Dunajec-áttörés (Prielom Dunajca) 362 hektáros területe. Tipp: a folyón végig lehet tutajozni a legromantikusabb szakaszon, Vöröskolostor (szlovákul Červený Kláštor) falutól egészen a lengyel határig. Andalítóan szép a tutajút; filmszerűen peregnek a kockák: percről percre más és más sziklaarcát mutatja a Dunajec fenyős-sziklás szorosa. A táj ecsetvászonra kívánkozó: Mednyánszky László meg is festette.
Tutajozás a Dunajecen (fotó: Barna Béla)
A hegyi túrák után egy jó juhtúrós galuska (bryndzové halušky) mindenkinek jár, bármelyik hegységben is járunk, találunk olyan éttermet, ahol felszolgálják nekünk. Ez is hozzátartozik a felvidéki-szlovákiai hegyek hangulatához, sőt, elengedhetetlen része.
Sztrapacska, macok és pirog egy tányéron (fotó: Barna Béla)
