Drónhasználat: szabad, tilos, megtűrt?
Drónhasználat: szabad, tilos, megtűrt?
Drónhasználat: szabad, tilos, megtűrt?Sajnos a drónok esetében is igaz, hogy oly gyors a technológia fejlődése, hogy azt a törvényi szabályozás nem képes követni. Pedig nagy szükség volna rá, ugyanis a jelenlegi szabályozás egyrészt nem túl modern, másrészt meg igen bürokratikus. De ne rohanjunk ennyire előre. Először is tisztázzuk, hogy mi is az a drón?
Pilótanélküli, távirányított, repülni képes eszköz
Ez a kategória azonban így igen tág. Beletartozik az olcsó játék helikoptertől, a quadrocopteren át a sok milliós programozható katonai és kutatási célú drónig szinte minden, ami repül, de nem ül rajta pilóta. Pedig a határok összemosása nagyon nem életszerű. Azt laikusként is érezzük, hogy a gyerkőc szülinapi játékdrónja, melynek élettartama a minőség és használhatóság szempontjából konvergál a pár hónaphoz, az messze nem azonos a több százezres, esetleg majd milliós értéket képviselő hobbi és félprofi eszközökkel.
A gyerkőc legfeljebb a kertben vagy az udvaron használja a drónt, míg a profik az esküvő filmezéstől, a mezőgazdasági termény elemzésig szinte bármire, ami nyilván nem azonos a játékkal. Szóval ott tartunk jelenleg, hogy szabályozás ugyan van, de nincsenek kategóriák. A legális használathoz ugyanazokat az engedélyeket kell beszereznie a szomszéd Sanyikának is a kerti röptetéshez, mint a hobbi vagy profi felhasználóknak vagy éppen a Red Bull AirRace verseny szervezőinek, miközben ezek között nem is kis különbség van.
De ez a törvényi hézag nem helyi sajátosság, ugyanis Európa több országa is hasonló cipőben jár. Hazánkban tavaly kezdtek el foglalkozni komolyabban a témával, de az elkészült tervezetet végül nem követte konkrét törvényi szabályozás, pedig volt már erre egy 2017. július 1-i dátum is. A pillanatnyi helyzet az, hogy nem lesz országonkénti megoldás, helyette az EASA (European Aviation Safety Agency) az a szervezet, amely európai szinten készít szabályozási tervezetet.
A tervezet rendkívüli fontossággal bír, hiszen a későbbi egységes EU szabályozás alapja lehet. Tehát egyelőre mégsem lesz különálló magyar drónszabályozás, legalábbis a korábbi magyar tervezetből nem lesz semmi. Azonban ez az európai szabályozás sem most fog végleges formájában törvényre emelkedni. A tervek szerint az EASA tervezetéből leghamarabb is 2019-ben lehet konkrétum. Ez azt jelenti, hogy addig szinte biztos hatályban marad a jelenlegi ellentmondásos, és a drónok esetében a gyakorlatban nehezen kikényszeríthető, illetve ellenőrizhető kötelezettségeket tartalmazó szabályozás.
A drónok használatának nem csak a légtérhasználat lehet a jogi akadálya. A komolyabb eszközök már rendelkeznek kamerával is, mellyel igen könnyű a privát szférát megsérteni, és ez további jogi macerával járhat.
Legálisan, de hogyan?
Amennyiben szeretnénk törvénytisztelő állampolgárként eljárni, akkor jó pár dologra kell figyelnünk mielőtt a magasba röptetjük drónunkat. Mivel a jelenlegi rendelkezések alapján az önállóan repülni képes drón és az egyszerű (játék) quadrokopter is azonos kategóriának tekintendő, így mindkét esetben a legelső, amit meg kell(ene) tennünk, az az eseti légtérhasználati engedély kérése. Ezt harminc nappal előre meg kell igényelnünk a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztályától.
Ennek módja egy írásos kérvény beadása a fenti szervezethez a megfelelő illeték (3.000 Ft) megfizetése mellett. A légügyi főosztály honlapján amúgy érdemes körül nézni, mert sok hasznos információ begyűjthető innen. Többek között az igénylő dokumentum kitöltésével kapcsolatban is adnak segítséget. Ha ezzel megvolnánk és kaptunk is engedélyt, a röptetés előtt legalább három munkanappal akkor is kötelező bejelentenünk a repülés tényét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Pilóta Nélküli légijármű osztályához.
A helyzetet bonyolítja, hogy légtérhasználati engedélyt csak cég, egyesület vagy más jogi személy kaphat, magánszemély nem. Ebből is látszik, hogy mennyire nem életszerű a szabályozás. Továbbá, ha sport vagy magáncélra használjuk a drónt, akkor bejelentési kötelezettségünk ugyan nincs, de a légtérhasználati engedély akkor is szükséges.
A drónozásnak lehetnek veszélyei is. A videón látható, hogy egy profi felhasználó profi gépénél is adódhatnak problémák. Itt egy szerencsés helyzetben semmi komolyabb nem történt. Az elromlott drónt egy másik drónnal lehozták a Balaton veszélyes jegéről. De alakulhatott volna kevésbé szerencsésen a helyzet, ha ez éppen egy sűrűn lakott terület, esetleg egy forgalmas autóút felett történik, hiszen komoly tragédia is lehetett volna belőle. Ezért fontos a szabályok betartása!
Mindezek mellé adódik még egy fontos tény, miszerint a drón kezelőjének rendelkeznie kell felelősségbiztosítással. Ezt persze nem olyan nehéz megérteni. Az autók esetében is látjuk, mennyire szükséges a kötelezőbiztosítás, és nincs ez másképp a drónok esetében sem. Egy ilyen repülő járművel is történhet baleset, műszaki hiba, mely során igen komoly károkat képes okozni. Ezeknek a károknak a megtérítése pedig biztosítás híján az üzemeltetőt terhelik. Az egy másik kérdés, hogy mi alapján azonosítható egy távolba repült drón gazdája, de ez már a leendő új szabályozás gondja.
Addig marad az illegális röptetés, vagy amit én inkább preferálok, hogy csatlakozzunk egy egyesülethez, ahol egyrészt naprakész segítséget kapunk a szükséges adminisztrációkkal kapcsolatban, és még tanulhatunk is az egyesület profi tagjaitól.
Ha valakit komolyabban is érdekel a drónok röptetése, és a téma szakavatott tudora szeretne lenni, nekik érdemes körülnézni a Drónpilóták Országos Egyesületének a honlapján, valamint a légtér.hu portálon.
