Mennyire intelligensek a fehérvári vállalatok?
Mennyire intelligensek a fehérvári vállalatok?
Mennyire intelligensek a fehérvári vállalatok?A címben szereplő kérdésre még nem tudjuk a választ, de az is lehet, hogy novemberben már okosabbak leszünk. Ehhez mindössze annyi kell, hogy május végéig minél több helyi cég döntsön úgy: megméretteti magát - és leginkább dolgozóit - Az év intelligens vállalata versenyen. A 2014-ben útjára indított díjat évente osztják ki, a címet egy évig azok a cégek viselhetik, melyek munkavállalói kategóriájukban a legmagasabb intelligenciahányadost érik el. Rutai Gáborral, a verseny alapítójával beszélgettünk.
– Miért fontos egy vállalatnak, hogy tisztában legyen azzal, mennyire intelligensek a dolgozói?
– Vannak olyan iparágak, ágazatok, ahol egy bizonyos szintű intelligencia elengedhetetlen. Fura, de például olyan is akad, ahol a túl magas intelligencia hátráltató tényező. De ez a verseny nem arról szól, hogy a vállalatok felmérjék a dolgozóik intelligenciaszintjét. Tovább megyek, az egyéni eredményét csak az tudhatja meg, aki írta a tesztet. Ez személyiségi jogi kérdés. Maga a vállalat (vezetője) csak azt tudja meg a díjátadón, hogy nyertek-e első helyezést, vagy sem.
– Mely iparágakban fontos egy bizonyos szintű intelligencia, és hol kifejezetten hátrányos, ha valaki túlságosan intelligens?
– Inkább mondok egy konkrét példát, amiben minden benne van és még érdekes is: a vadászpilóták. Az USA-ban igaz ez, de talán máshol is. Nyilván nem lehet a pilóták IQ-ja túl alacsony, ezt nem kell magyarázni. Viszont túl magas sem, mert fennáll a megkérdőjelezés veszélye, holott a legkegyetlenebb parancsot is muszáj teljesíteni. Kicsit tágabban: a magas IQ-val rendelkező emberek hajlamosak többet gondolkodni és néha túlbonyolítani a dolgokat. Ez nem mindenhol hasznos. Talán innen érthető az is, hogy nehezen viselik a monotonitást: ne állíts egy mensást a gyártószalag mellé. Rengeteg vállalat éppen ezért nagy hangsúlyt fektet arra, hogy mérje és elemezze, hogy melyik tevékenysége melyik intelligenciasávhoz passzol a legjobban.
– Mi az ideális aránya szerinted egy cégen belül a gondolkodó és a végrehajtó típusú munkatársaknak?
– Ez nagyon iparág-függő. Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó vállalatnál több "gondolkodó" ember kell, mint egy gyártással foglalkozónál. De nem feltétlenül jó így kategorizálni, mert igazából képességekről beszélünk, ami akár tanulható is.
– Hogyan tudnád meghatározni Az év intelligens vállalata lényegét?
– Olyan játék, ami valójában nem is játék. De komolyra fordítva: nyilván sok vállalatnak fontos, hogy kitűnjön a versenytársai közül. Ezért fektetnek nagyobb hangsúlyt mondjuk a PR tevékenységükre a hagyományos marketingkommunikáción túl. Ebben segíthet a díj megnyerése, amelyet kifelé büszkén tudnak prezentálni. De van egy másik fontos szerepe is, mégpedig a belső kommunikáció. Az elmúlt évek nyertesei (de a többi résztvevő is) beszámoltak arról, hogy ez egy nagyon jó csapatépítő lehetőség: "együtt nyerjük meg a díjat a vállalatnak". Ezen túlmenően - a beszámolók szerint - a toborzásban és a munkaerő-megtartásban is nagy segítség a HR-osztályoknak.
– Hogyan épül fel pontosan a verseny onnantól kezdve, hogy megtörtént a nevezés?
– A vállalatok nevezése két lépcsős: egyrészt magát a céget kell regisztrálni, majd második lépcsőben a csapattagokat, akik a továbbiakban versengenek a vállalatukért. Maga a verseny szintén kétfordulós: az első, nyári fordulóban a csapattagok kitöltenek egy speciális online IQ-tesztet, amelyet a Mensa HungarIQa Egyesület fejlesztett ki. Aki ezen jól teljesít, az meghívást kap az őszi második fordulóra, ami nem más, mint egy hivatalos, papíros Mensa-teszt. Az eredményeket a Mensa erre hivatott személyei értékelik és felállítják a vállalatok rangsorát. Az utolsó esemény pedig a novemberi díjátadó. Szóval nagyjából fél éven át lehet izgulni.
– A verseny nevéből következően elsősorban piaci alapon működő cégek nevezéseit várjátok, vagy esetleg önkormányzatok, állami intézmények is jöhetnek?
– Piaci szereplők jelentkezését várjuk, az egyetlen feltétel, hogy legalább öt főnél több munkavállalóval rendelkezzenek. Mivel különböző méretű cégek regisztrálnak, ezért három kategóriában osztunk díjat: kis-, közép- és nagyvállalat. Így igazából a kicsik a kicsikkel, a nagyok a nagyokkal versengenek. Nyilván a legnagyobb figyelem az utóbbi kategóriát övezi, itt jól ismert multik is vannak.
– Mely cégekre vagy a legbüszkébb, hogy már neveztek a versenyre?
– Nem szeretnék kiemelni senkit, de olyankor mindig büszke vagyok, ha nem csak IT vagy telco vállalat nevez. Minden évben ugyanis sok az ilyen cég, pedig az intelligencia nincs összefüggésben az iparággal, csak valahogy őket jobban megmozgatja. Büszke lennék, ha mondjuk az egyik évben egy faipari, vagy művészeti vállalkozás nyerne mondjuk. Ez az intelligencia népszerűsítésében is segíthetné a Mensát.
– Székesfehérváron rengeteg nagy cég és még több kis- és közepes vállalkozás működik. A verseny története során sok helyi vállalat nevezett már?
– Sajnos még csak egyetlen fehérvári céget köszönthettünk a versenyben: 2016-ban a Nagy és Társa Kft. nevű építőipari mikrovállalkozás nevezett. Persze az indulók nagy része fővárosi székhellyel rendelkezik, de szerencsére elérünk vidéki cégeket is és örülnék, ha ez egyre nagyobb számban történne. Akár ennek a beszélgetésnek a kapcsán.
– A piaci szereplők számára mindig az a legfontosabb kérdés, hogyan tudnak minden befektetett forintból kettőt visszakapni. Te hol látod a versenyben a cégek számára a gazdasági nyelvre lefordítható hasznot?
– Korábban említettem, hogy mind a külső, mind a belső kommunikációban nagy lehetőség egy ilyen díj. A toborzásban és munkaerő-megtartó képességben is segít, és ezek mind-mind áttételes, de jelentős hasznot jelenthetnek a vállalatoknak. De hogy hozzak egy másik, konkrétabb példát is: a tavalyi díjátadón mesélte az egyik cég képviselője, hogy nekünk köszönhetően kötött több jelentős üzletet is a verseny egy másik indulójával. Mi a kézzelfogható haszon, ha nem ez?
– 2014-ben kezdődött Az év intelligens vállalata története, és ez az interjú már úgy készül, hogy te felmondtál a budapesti munkahelyeden és Londonba költöztél, ebben pedig nagy szerepe van ennek a versenynek. Mi történt pontosan?
– A Mensa szervezetek világszerte azon vannak, hogy az intelligencia népszerűsítése és kutatása mellett a tagjaikat bővítsék. Ez a verseny pedig minden kritériumnak megfelel, hiszen Magyarországon is százával hozza a tagokat az egyesületnek, illetve az IQ is nagyobb figyelmet kap a média által. Már az első verseny után bemutattam a programot a Mensa elnökök éves nemzetközi találkozóján, ahol nagy sikert aratott. Azt követően több országgal tárgyaltam és tárgyalok jelenleg is, melyek közül a leggyorsabban épp a Mensa bölcsőjével, Nagy-Britanniával tudtam megállapodni, akiket gyorsan követett Belgium is. Idén tehát már három országban lesz díjátadó és nagyon úgy tűnik, hogy jövőre akár 5-6-ban is. Ez már olyan mennyiségű munka, amit nem tudok "hobbiból" végezni, így döntenem kellett.
– Összességében szerinted intelligens munkaerő tekintetében milyen állapotban vannak a magyar cégek?
– Szerintem nincs okunk panaszra. Amit én a versenyből látok az az, hogy minden vállalkozó szellemű munkavállaló szépen teljesít, magasan jobban az átlagnál. Persze ez torz kép, hiszen ezen a versenyen elsősorban azok indulnak, akik eleve érzik magukban a potenciált. Szerintem ugyanezt fogom tapasztalni külföldön is.
– Ha a világ összes vállalatával kitöltethetnéd a teszteket, akkor melyik cég(ek) kollégáinak teljesítményére lennél a legkíváncsibb?
– Kiváló kérdés, elgondolkodtat. Az élvonalbeli tech vállalatokéra biztosan nem, nincs kétségem, hogy jól teljesítenének. Talán most bántam meg igazán, hogy csak piaci szereplők indulhatnak, izgalmas lenne összemérni a parlamentek eredményeit.
