Megvan az a vicc, amikor Batman, Arthur király és Poe Dameron egy helikopteren ülnek? - Triple Frontier kritika
Megvan az a vicc, amikor Batman, Arthur király és Poe Dameron egy helikopteren ülnek? - Triple Frontier kritika
Megvan az a vicc, amikor Batman, Arthur király és Poe Dameron egy helikopteren ülnek? - Triple Frontier kritikaKülcsín
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy J. C. Chandor nevezetű amerikai fazon, aki a 2008-as gazdasági világválság előzményeit feldolgozó 2011-es Krízisponttal hivatalosan is bejelentkezett a hollywoodi fenegyerekek közé. Ezt követte a 2013-ban megjelent Robert Redford által fémjelzett Minden odavan, amely 2014-ben a legjobb hangvágásért még egy Oscar-jelölést is kapott.
Ezután egy tökös gengszterfilm, az Egy durva év következett a sorban, amelyben Oscar Isaac és Jessica Chastain is feltűnik, és annak ellenére, hogy stílusában teljesen eltér Chandor korábbi alkotásaitól (dráma helyett keményvonalas krimi), meglepően egyben van. Ennek fényében nagyon is vártam a Triple Frontier bemutatóját, ugyanis amellett, hogy a rendező újra együtt dolgozhatott Oscar Isaackel, többek között olyan neveket sikerült megnyerni a projekthez, mint Ben Affleck, róla pedig köztudott, hogy - bár vannak gyenge pillanatai - általában nem adja reménytelen filmekhez a nevét.
Sztori
Santiago 'Pope' Garcia (Oscar Isaac) kommandósként húzta le élete nagy részét, majd miután otthagyta az egyenruhásokat, nem nagyon találja helyét új munkahelyén: egy magánhadsereg tanácsadójaként tengeti mindennapjait, ám egy verőfényes nap olyan információ kerül a birtokába, amelynek köszönhetően megfordulhat a szerencséje.
Így hát kitalálja, hogy öt - szintén ex-katona - spanjával karöltve rabolják ki az egyik drogbárót, akinek tetemes vagyona a brazil-argentin-paraguayi hármashatáron csücsül (innen a film címe).
Ekkor jön a képbe Ben Affleck, az agy, Charlie Hunnam (alias Arthur király), a motiváló, Pedro Pascal, a pilóta és Garrett Hedlund, a bunyós, akikkel Isaac olyan szupercsapatot alkot, amely láttán még a Sylvester Stallone-féle feláldozhatók is elégedetten csettintenének. Persze rögtön a balhé elején belefutnak néhány nem várt kellemetlenségbe, így borul minden, ám ha már nem bírtak megülni a sejhajukon, végig kell tolniuk a bulit.
Karakterek
Az a baj, hogy szívesen írnék a szereplők jelleméről, de olyan kevés idő volt megismerni őket, hogy még a beceneveiket sem mindig sikerült eltalálnom. Így hát maradtam az általuk játszott legemlékezetesebb karaktereknél: Batman (Ben Affleck) olyan batmanes volt, ő a csapat agya (mondjuk a semmibe meredő tekintetéből sokszor nem ez jön le), amely jól áll neki, de azon kívül, hogy megmondja a tutit, nem nagyon derül ki, hogy miért ő jampi.
Rajta kívül még Poe Dameron (Oscar Isaac) az, aki a film során néha tud meglepetéseket okozni, de a többieknek sajnos csak a biodíszlet-szerep jutott. Jó, nyilván túlzok, de véleményem szerint a mellékszerepekre simán találhattak volna kevésbe jól csengő neveket, hátha ők nemcsak a pénzért viszik vásárra a bőrüket, hanem valami extrát is letesznek az asztalra.
Összegzés
A Triple Frontier ígéretes filmnek indult, ám út közben olyannyira félresiklott valami, hogy amire újra a vágányra pakolták volna a jeleneteket, teljes érdektelenségbe fulladt a show. Legalábbis engem nem érdekelt a vége. Hasonlót láttam már a Mark Wahlberg-féle A túlélőben, sokkal színvonalasabb kivitelezésben.
Pedig a pöpec kis szereplőgárda és J. C. Chandor neve is valami különlegessel kecsegtetett, ám az, hogy a mozi forgalmazását a Netflix vállalta magára, sajnos sok mindent elárul. Ezzel nem a Netflixet kívánom leszólni, de valljuk be, nem sok emlékezetes filmet dobtak eddig piacra. Kapásból a friss Oscar-díjas (a legjobb idegen nyelvű film) Roma, a Bird Box (a film ihlette internetes kihívásról itt olvashattok) és Will Smith bohóckodása az orkokkal (Bright) jut csak eszembe, amelyek a nézőknél és a kritikusoknál is jól teljesítettek, ám köztudott, hogy a streaming szolgáltató inkább sorozatokban erős.
A Triple Frontier ennek fényében egy nagyon gyorsan felejthető alkotás lett, amelyen a neves hollywoodi sztárok sem tudtak segíteni. Mire megtanuljuk a karakterek neveit, már kezdetét is veszi a lövölde, így mielőtt valami aprócska részletet is megtudnánk róluk, van aki már... maradjunk annyiban, hogy lesznek változások a brigád felállásában. Az akciójelenetek gyengék, az ellenséges harcosok pedig ahhoz képest, hogy a drogkartell pénzét őrzik, úgy dőlnek, mint a tekebábuk. Ez még nem is lenne akkora baj, ha nem a feszültségkeltés rovására menne.
Az az igazság, hogy ha megkínoznának, sem tudnék egy olyan pontot mondani, ami miatt érdemes lenne megtekinteni a Triple Frontiert. Talán, ha nincs más éppen a netflixes kínálatban, és valami akcióra vágynátok, akkor érdemes benyomni, de előre lehet fogadni, hogy mikor fog átváltani a film egyszerű háttérzajba.
