Fehérvári egyetemek a város szolgálatában
Fehérvári egyetemek a város szolgálatában
Fehérvári egyetemek a város szolgálatábanMiután a huszadik században az egyetemek áttértek az elitoktatásról a tömegoktatásra, és a gyorsan változó technológia miatt általánossá vált az élethosszig tartó tanulás, megjelent az egyetemekkel szemben az az igény, hogy képzéseiket a térség munkaerőpiaci igényeihez igazítsák, így egyfajta kapcsolódási pontot képezzenek a hallgatók és a helyi cégek között. Fehérváron, mint nagy történelmi múltú, de egyben meghatározó ipari centrumként működő városban kiemelt szerepet töltenek be a felsőoktatási intézmények: az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara, a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusa és a Kodolányi János Egyetem.
Képzett munkaerő a helyi cégeknek
„Szeretnénk tovább erősíteni az egyetemek súlyát és bővíteni a hallgatói létszámot. Ennek az eléréshez a szakmai-tudományos tartalom infrastrukturális illetve a programok anyagi támogatásával nyújtunk segítséget, a hallgatók kezdeményezéseit is követve. Az itt tanuló hallgatók hitelesítik mindazt a törekvést, ami megvalósult, és értük történik minden éppen folyó beruházás is: szól az ő jelenükről és jövőjükről, mely egyben ennek a régiónak, a városnak és az egyetemnek a jövőjét is jelenti. Hamarosan elkészül a Corvinus új épülete, az Óbudai Egyetemen pedig átadásra kerül a robotlabor.” – nyilatkozta lapunknak Cser-Palkovics András polgármester, majd hozzátette, hogy a mai felsőoktatás egyik legfontosabb innovatív eleme a duális képzési forma, aminek Székesfehérvár elkötelezett híve, és az egyik legnagyobb duális képzési hely az országban. A város, a vállalatok és a felsőoktatás együttműködésében az egyik legfontosabb kérdés az oktatásé, a képzés célja a felsőoktatásban pedig az, hogy felkészült, gyakorlati ismeretekkel és a 21. század kihívásainak megfelelő tudással rendelkező szakemberek elégíthessék ki a magyar, lehetőleg a Székesfehérváron működő gazdaság munkaerő igényét, amivel a hallgatók munkaerőpiaci esélyei is nőnek.
Kutatási eredmények a gyakorlatba átültetve
Az egyetemek nemcsak képzési, hanem kutatás-fejlesztési központokként is működnek, amelyek segítenek feltérképezni, előrejelezni a technológiai trendeket, és megoldásokat találni a város gazdasági, ipari és logisztikai problémáira illetve teendőire. Az utóbbi években több nemzetközi és hazai kutatás foglalkozott ezzel a témával, és mindegyik arra jutott, hogy a fejlett régiókban a felsőoktatási kutatás-fejlesztés egyértelműen pozitív hatással volt a helyi gazdaságra.
„Az együttműködésnek egyre nagyobb szerepe van a helyi felsőoktatás működésében: mind a duális képzés keretében létrejött, mind a Prosperis Alba Kutatóközponttal való együttműködés segíti az önkormányzati és a városi közösség döntéseit illetve azok előkészítését. A tudásnak, a szakértelemnek és a nemzetközi kapcsolathálózatnak köszönhető kutatási eredmények a város működésében fontos területeken felmerült problémák megoldását, kérdések megválaszolását segítik, például a közlekedésben vagy a robotika alkalmazásának területein. Mindezeknek van gazdasági, oktatási és társadalmi vetülete is – a fejlődés pedig tudás és információ nélkül nem valósulhat meg, illetve feltételezi a kölcsönösséget. A célunk pedig a nagyobb hozzáadott értékű munkahelyek megteremtésével, a szükséges képzés fejlesztésével a közösség gyarapodásának a szolgálata.” – mondta a polgármester.
A partnerség egyik fontos lépéseként augusztus végén együttműködési megállapodást írt alá az önkormányzat, a Prosperis Alba Kutatóközpont Kft. és az Óbudai Egyetem, melyben közös célként határozták meg, hogy a jövőben olyan kutatások valósuljanak meg, amelyek hozzájárulnak Székesfehérvár fenntartható fejlődéséhez.
Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora kiemelte, hogy a város támogatásával egy robottechnikai központot hoztak létre Székesfehérváron, amely korszerű robotokkal és az elvárt eszközparkkal van felszerelve: „Már a beruházás előtt is az volt a közös kiindulópont, hogy úgy újuljon meg az Alba Regia Műszaki Karunk, hogy az a mai digitalizációs trendeknek megfelelő laborral, lehetőségekkel várja a hallgatókat. Egy olyan jellegű együttműködési megállapodás előkészítésében indultunk el, amely a város oldaláról kérné fel az egyetemet, hogy a településen milyen, a jelenlegi technológiai vívmányoknak megfelelő fejlesztések jöhetnének létre. Másik oldalról pedig, ha ezek az igények megvannak, akkor az egyetem, mint képző- és kutatóközpont ezeknek az elképzeléseknek a prototípusát kifejleszti, megvalósítja, teszteli és az eredményeket elemzi.”
Okosváros és jövőkutatás
Az okosváros- vagy angol nevén smart city- megoldások sokrétűek lehetnek. Nem szabad arról elfelejtkezni, hogy az okostelefonok ma már szinte mindenkinek a zsebében ott lapulnak.
„Az okostelefonok a rajtuk futó applikációk révén lesznek okosak, amelyek valamilyen adatot begyűjtenek és ezeket fel tudják használni. Ilyen elven működik például a lépésszámláló. A kiindulópont a város esetében többek között a közlekedési hálózat "okosítása" volt, melynek segítségével többek között kiszámíthatóbb, bejárhatóbb lehet a tömegközlekedés a lakosság számára. Ehhez azonban adatokat kell gyűjteni. Ez már valamilyen szinten elérhető. A forgalmi csomópontokon bizonyos szinten már megvalósult. Viszont az adatok feldolgozása, analitikája olyan alkalmazásokat igényel, amelyek képesek trendeket megbecsülni, modellezni, hogy utána lehessen látni például azt, hogy merre kell mennie a busznak, hogy elkerülje a forgalmi dugókat vagy az utasok a különböző állomásokon percre pontosan tudják, mikor jön a következő járat. Ezeken kívül számos lehetőség van az elektronikus közigazgatáson keresztül egészen az egészségügyig.” – mondta Kovács Levente.
A rektor szerint fejlesztések szerves része a jövőkutatás is, hiszen az ötlet megszületésétől a megvalósításon át egészen az üzembe helyezésig idő telik el, ami alatt a technológia fejlődik. Ha nem mérik fel pontosan a lehetőségeket, akkor elképzelhető, hogy mire bevezetik az újítást, addigra a technológia meghaladta: „Az egyetem feladata, hogy a kutatási irányvonalakat, technológiai változásokat látva feltérképezze, merre is halad a világ, és ezt kombinálja a város részéről felmerült igényekkel.”
Új labor a cégek szolgálatában
Nemcsak az Óbudai Egyetem, hanem a Budapesti Corvinus Egyetem is egyre szorosabbra fűzi a kapcsolatot Fehérvárral. Nemcsak a képzési struktúrájukat alakították a helyi igényekhez, hanem többek között együttműködési megállapodást írtak alá még májusban a Civil Centrum Közhasznú Alapítvánnyal és a Prosperis Albával. Ez utóbbi együttműködés lényege, hogy a hallgatók olyan kutatásokat fognak végezni, amiket a városfejlesztésben is lehet hasznosítani. Ezzel párhuzamosan megkezdődtek az infrastrukturális fejlesztések is a fehérvári központban. Szeptember negyedikén adják át a campus új épületét, ahol egy olyan korszerű társadalomtudományi labort is kialakítottak, amit a kutatók, a hallgatók mellett a helyi cégek is igénybe vehetnek.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusának rektori megbízottja elmondta, hogy az egyetem, amikor három évvel ezelőtt elkezdte itt a működését, már a duális képzésben gondolkodott. A hallgatók ebben a rendszerben nemcsak az iskolapadban tanulnak, hanem ezzel párhuzamosan vállalatoknál is dolgoznak. Ehhez azonban már az első perctől kezdve együtt kellett működni a helyi cégekkel, mert a duális szerződés három fél, a hallgató, az egyetem és a vállalat között jön létre. Ebből fakadóan a duális képzés eleve szorosabb beilleszkedést jelent a város életébe: „Az egyetemnek ezenkívül még két küldetése van: a kutatás illetve a kutatási eredmények szélesebb körben történő ismertetése. Ez utóbbit szolgálja az új épület, amit szeptember 4-én adunk majd át. Ebben kialakítottunk egy kutatási labort, ahol különféle viselkedési formákat lehet megfigyelni, tanulmányozni. Többek között négy nagy teljesítményű, háromszázhatvan fokban forgatható kamera van beépítve, amit egy külön helyiségből lehet irányítani. Egy ilyen laborban sokkal több információ nyerhető például egy csapatépítő tréningből, egy fókuszcsoportos interjúból vagy egy pozícióra való kiválasztásból, amely a cégek számára értékes lehet. Éppen ezért hosszabb távon stratégiai együttműködéseket szeretnénk kialakítani a helyi gazdasági szereplőkkel, az önkormányzattal és a civilszervezetekkel, hogy ők is ki tudják ezt a kutatási kapacitást használni.”
Bontsuk le a falat!
A rektori megbízott hozzátette, hogy a harmadik missziójukban, a szélesebb társadalomnak való tudásátadásban már szeptembertől terveznek programokat. Ezzel kapcsolatban az Óbudai Egyetemmel is egyeztettek. Havonta szeretnének egy nyitott napot, akadémiát tartani, melynek keretében bárki meghallgathatná a számára érdekes, tudományosan is igényes előadásokat.
Hosszú távon nem titkolt cél az Óbudai Egyetem és Corvinus campusa közötti fal lebontása és összenyitása. Erre annál is inkább szükség lesz, mert a sportcsarnokfejlesztés is a szomszédban fog megvalósulni: „Mi azt szeretnénk, hogy ez a campus élő legyen! Ne úgy szolgálja a várost, hogy itt csak hallgatók, oktatók és kutatók vannak, hanem az épületek és a kert az itt élők számára legyen egyfajta találkozási pont!”
Duális képzés: előny a munkaerőpiacon
A fehérvári felsőoktatás egyik sajátossága a jelentős arányú duális képzés, aminek lényege, hogy a hallgatók egyszerre járnak egyetemre és szakmai gyakorlatra. Megkérdeztük az érintetteket, ők hogy értékelik ezt a képzési formát.
Takács Lolita, az Óbudai Egyetem műszaki menedzser szakos duális hallgatója az Arconicnál tölti gyakorlati idejét: „Én fehérvári vagyok, és korábban dolgoztam az Arconicnál diákmunkán. Megtetszett a cég, ezért választottam ezt. Az elmélethez az ember mindig tudja kötni a gyakorlatot. Ha tanulunk egy tárgyat az egyetemen, például gépészetet, akkor itt a gépet működés közben meg tudjuk nézni, vagy éppen azt, hogh minőségirányításból milyen szabványokat használ a vállalat.” – Lolita kiemelte: akár heti több napot is eltölt a cégnél. – "Sok odafigyeléssel jár, hogy az ember úgy tudja beosztani a vizsgáit, hogy tudjon is készülni, de a munkahelyen is teljesítsen. Ha valaki megpróbál hétről hétre tanulni, és nem a vizsgaidőszakban ébred rá, hogy volt öt tárgya, akkor össze tudja hangolni a munkát az iskolával. Szerencsére a tanárok is rugalmasak. Lehet például a szorgalmi időszak végén előrehozott vizsgát tenni, hogyha a vizsgaidőszakban dolgozni kell, akkor csak arra tudjunk koncentrálni. De fordítva is igaz: ha fontos vizsgánk lesz, akkor itt például megengedik, hogy a benti idő alatt is készülhessünk.”
Lolita hozzátette, hogy a folyamatos gyakorlat miatt a hallgató jobban el tudja képzelni, mi vár rá a szakmájában egy munkahelyen. Másrészt különösen jó, hogy Fehérvár számos rendezvénnyel, kezdeményezéssel nyit a hallgatók felé: „Nem az a hatalmas város, mint Budapest, de aki akarja, itt is megtalálja a megfelelő szórakozási lehetőséget, arról nem is beszélve, hogy a közösség is sokkal összetartóbb. Egyszerűen jó itt egyetemistának lenni! Most kezdem az utolsó félévemet, és bízom benne, hogy ha végeztem, akkor állást is kapok Fehérváron!”
Az elmélet a gyakorlat miatt könnyebben elsajátítható
Vései Viktória (képünkön) a Budapesti Corvinus Egyetem másodéves duális gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatójaként kezdi hamarosan a szorgalmi időszakot. A Praktiker budapesti irodájában tölti gyakorlati idejét, de a nyári időszakban a fehérvári áruház mindennapjait is megismerhette: „Mindenképpen duális képzésre akartam járni, mert nem voltam biztos benne, hogy államira felvesznek, és a továbbtanulást magamnak szerettem volna finanszírozni. Másrészt mindenhonnan azt lehet hallani, hogy a vállatok már az egyetem elvégzése után is kérik a szakmai tapasztalatot.”
Viktória számításai bejöttek, mert szerinte az elmélet a gyakorlati ismeretek birtokában sokkal könnyebben elsajátítható. A munkája során például többször kellett statisztikákat készítenie, ezért a statisztika tantárgyat is könnyebben teljesítette.
Jászter Vanda Viktóriához hasonlóan most kezdi a második évét a Corvinus duális gazdálkodás és menedzsment szakán, és szintén Praktikernél gyakornokoskodik: „Sárbogárdi vagyok. Kifejezetten a duális képzés miatt jöttem Fehérvárra, hogy az egyetem mellett gyakorlatot is szerezzek, ami később nem fog rosszul jönni.”
Vandának nem egyszer nyújtott már pluszt az órákon, hogy a gyakorlatban is meg tudott tapasztalni dolgokat. Például a vállalatok felépítéséről teljesen más elméletben tanulni, mint a való életben belelátni egy cég működésbe. „A gyakorlati helyemen nagyon rugalmasak. Ha előre jelzem, hogy vizsgám lesz, mindig elengednek.”
A Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusára a hagyományos felvételi eljárás során idén száztizenegy diákot vettek fel. A legnépszerűbb alapszakok a gazdálkodás és menedzsment, a turizmus-vendéglátás és a számvitel volt. A mesterképzésekre is már Fehérvárra jelentkeznek inkább a leendő diákok. Az Alba Regia Műszaki karra kétszázhetvennyolc hallgató nyert felvételt.
