Miért megy ki egy fehérvári fiatal a Francia Idegenlégióba? - interjú Tóth Istvánnal
Miért megy ki egy fehérvári fiatal a Francia Idegenlégióba? - interjú Tóth Istvánnal
Miért megy ki egy fehérvári fiatal a Francia Idegenlégióba? - interjú Tóth IstvánnalMost szabadságon vagy?
Így van, hivatalos eltávon vagyok, kaptam két hét szabadságot (ami azóta egy hét lett, ugyanis néhány nappal az interjú után visszahívták - a szerk.) a szakaszparancsnoktól. Ez úgy működik, hogy elméletileg hivatalosan szolgálatban vagyok, de mivel tudtam szerezni embert a helyemre, el tudtam cserélni a szolgálatomat, és így haza tudtam jönni egy kicsit. Kint majdnem minden a pénzről szól, ezért akár már egy pár napos szolgálatra is könnyen találok beugróst. Persze baráti alapon is működhet a dolog: sokszor kisegítjük egymást a kinti magyarokkal - főleg a fiatalokkal - nagy az összetartás, de inkább a pénz az, ami dominál. Most nagyon sok embert elküldtek szabadságra, így szerencsére néhány magyarral haza is tudtam jönni. Kocsiba be, ablakot le és itt is vagyok.
Milyen gyakran jöhetsz haza?
Ez sajnos nagyon változó. Évi pár hetet tudok csak itthon tölteni. A századomnak van egy ütemterve, és ehhez igazítva tudunk mozdulni. Viszont minden hétvége szabad, mint egy rendes munkahelyen. Reggel bemész, 17:45-kor végzel és onnantól azt csinálsz, amit akarsz.
Mit is csinálsz pontosan és mióta?
A Francia Idegenlégióban (franciául: Légion Étrangère) szolgálok már lassan két éve (egészen pontosan egy év hét hónapja), ahol is első osztályú légiósként egy speciális szakaszban speciális kutatói szerepet töltök be. A belépéskor mindenki új személyazonosságot kap: az én légiós nevem Tisoki Tamás volt, amit bár már megszoktam, jó volt visszakapni a születési nevem. Mondjuk ez az egész egy kicsit macerás folyamat volt, ugyanis első körben kellett egy hat hónapnál nem régebbi anyakönyvi kivonat, ami mellé egy kérvényt is írtam, hogy vissza szeretném kapni a nevem. És ez sajnos eléggé lutri: vagy megadják, vagy nem. Nekem szerencsém volt, úgyhogy minden királyság.
Ugorjunk egy kicsit az időben. Mivel foglalkoztál mielőtt beálltál a Francia Idegenlégióba?
A Francia Idegenlégió előtt nagyon sok mindennel foglalkoztam, de a fő vonal a sport volt az életemben. Tizenegy évig öttusáztam, amely időszak alatt egyszer bekerültem a magyar korosztályos válogatottba. Háromtusában jutottam ki az Európa-bajnokságra, aminek nagyon megörültem, végre mehetek külföldre, erre kiderült, hogy Tatán rendezik, ahol az edzőtáboraink nagy része is zajlott. Az egy kicsit lehangoló volt. Az Európa-bajnokságon aztán mixváltóban indultam Józan Beátával, ám nem sikerült kiemelkedő eredményt elérnünk. Tapasztalatnak viszont tökéletes volt.
Az öttusás karrierem végén, amikor már nem voltam annyira benne, dolgozgattam, ahol csak tudtam. Ezzel párhuzamosan suliba is jártam, a Székesfehérvári SZC Széchenyi István Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában végeztem, majd utána gépgyártástechnológiát tanultam OKJ-n, így főként a diákmelókat űztem-hajtottam (a moziban) és emellett még pultosként és vízimentőként is kipróbáltam magam.
Miért dönt úgy egy fehérvári fiatal, hogy nekivág a nagyvilágnak és katonának áll?
Már egy ideje nagyon vonzott a katonaság. Persze nem gyerekkorom óta, hanem szépen fokozatosan kialakult bennem, hogy egyrészt sportoló, másrészt katona szeretnék lenni. Nagyon sok öttusázó döntött úgy akár már Fehérvárról is, hogy beállnak a Francia Idegenlégióba. Ahogy visszajöttek az első hónapjaik, éveik után, ahogy meséltek a légiós életről, úgy tetszett meg egyre jobban a dolog és egy nap elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, én akkor is idegenlégiós leszek, mert hát igazából miért ne? Jó lehet, izgalmas, külföldön vannak, mennek jobbra-balra és persze az anyagi része sem volt elhanyagolandó szempont.
Úgy gondolom sokakat érdekelhet, mennyi az annyi? Mennyit keres egy Francia Idegenlégiós?
A jelenlegi fizetésem 1400 euró (a cikk írásának napján kb. 440 000 forint - a szerk.) körül mozog és nagyjából ezt is kapja minden légiós. A terepen töltött napokért dupla ennyi gázsi jár, pluszban a különböző képzésekért is rádobnak pár százalékot. Ebből aztán elég jól lehet spórolni, bár a szállást és az ételt a légió biztosítja, le is vonják a havi fizuból, ami kb. 100 eurót (kb. 30 000 forint) taksál. Ezen kívül nem nagyon van más kiadás, így ha nem élsz nagy lábon és nem költöd mindenféle felesleges dologra a pénzed, akkor akár havi 1000 eurót (kb. 315 000 forint) is félre lehet tenni.
Hogyan élted meg, hogy mindent itt hagytál és teljesen új életet kezdtél?
Ez a mai napig nagyon fáj, hogy mindent itt hagytam, hogy nem vagyok itthon. Az az igazság, hogy bánom is meg nem is. Kint nagyon jó embereket ismertem meg, nagyon jó barátságokra tettem szert, de azért hiányoznak az itthoniak. Épp egy nagyon rossz szérián vagyok túl, de most, hogy megvan a specializálódás, innentől elvileg minden jobb lesz. Egyelőre erre az "elvilegre" várok.
Hogyan kerültél ki? Hogyan működik a jelentkezés a Francia Idegenlégióba?
Sokat beszélgettünk a Fehérvárról légiósnak álló ismerőseimmel a dologról, hogy én is beállnék, majd miután úgy döntöttem, hogy a sulit végérvényesen abbahagyom, konkrét útbaigazítást is kaptam, velük egyeztettem, hogy mi merre és hogyan van. Elmesélték, hogyan menjek ki és azt is kiemelték, hogy csak egy darab személyi igazolványt vigyek magammal. A személyes tárgyakat mind elveszik, így a személyin kívül maximum valami civil ruhát vigyek még, amit később eltávokra visszaadnak.
Franciaországban, Párizsban jelentkeztem, mondjuk jelentkezhettem volna Aubagne-ban is, ami egyben a Francia Idegenlégió központja, de én Párizst választottam. A jelentkezés után ott töltöttem tizenegy napot, amire előre felkészítettek és mondták, hogy nyomjam meg, bólogassak és mindent csináljak úgy, ahogy mondják. Franciául egyáltalán nem tudtam, viszont cserébe angolul szinte tökéletesen beszélek, ami nagy segítség volt a kezdeti nehéz időkben. A francia meg idővel jött magától: főleg hallásból tanultam, de voltak erre külön óráink is. Most már dicsérik a franciámat is, hogy ilyen kevés szolgálattal ilyen jól beszélek.
Milyen kritériumoknak kellett megfelelned?
Szóval kimentem, jelentkeztem aztán átkerültem Aubagne-ba, ahol volt sportteszt, húzódzkodni kellett, majd orvosi tesztek, drogteszt, alkalmassági és egy alap IQ-teszt is várt a friss húsokra, amely főleg logikai feladatokból állt. Ott kint nem volt túl menő, de az egyik legjobb tesztet írtam. Előzetesen nincs semmilyen kritérium, aminek meg kell felelni, konkrétan bármilyen előélettel, bármilyen büntetéssel a hátad mögött felvehetnek.
Miután felvettek, mi volt a következő lépés?
A tesztek után egyből megtudtam, hogy felvettek, majd ezután egy hetet töltöttem el Kékként (Bleu). Kaptam egy kék melegítőt és onnantól abban kellett nyomatnom. Ez alatt a Kékként töltött egy hét alatt folytatódnak a tesztek, illetve mindenféle kisebb munkákat is elvégeztetnek velünk. Ekkor már voltak ellenőrzések is a szakaszban, hogy szobatiszták vagyunk-e. A hét nap után volt egy sorakozó, eligazítás, ahol is megmondták, hogy ki megy tovább, illetve ki esett ki a buliból. Ha nem feleltél meg, akkor egyértelműen hazaküldtek. Én szerencsére bent maradtam és meg is kaptam a gyakorló egyenruhám, amihez a vállánál egy piros tépőzár is dukált. Innentől lettem egy hétig Piros (Rouge).
Hogyan teltek a napjaid Pirosként? Mi történt a kiképzéstől a mai állapotig?
Egy hétnyi Pirosként eltöltött idő alatt még várt rám néhány teszt, illetve háttérkutatást is végeztek, hogy milyen előélettel rendelkezem. A hét végeztével átjöttek értem, megkerestek és Castelba, az úgynevezett kiképzőezredbe vittek, ahol további négy hónapot töltöttem el. A négy hónap alatt további sporttesztekre, komolyabb erőfelmérőkre is sor került és itt nagy hasznát vettem az öttusás múltamnak: pl. Cooper-teszt, kötélmászás, húzódzkodás, volt ott minden.
A tesztek után a Farmra kerülsz, ahol az alap alapjait tanultam meg. Hogyan veszem fel a fegyvert, fegyverkezelést, vaktölténnyel lövést, menetelést, sátrazást, meg ehhez hasonló finomságokat. Közben francia nyelvoktatás is volt, aminek gyakorlatilag semmilyen hasznát nem láttuk. Az egy hónapos kiképzést a Kepi March menetelés zárta le, amely tulajdonképpen beavató szertartás és onnantól számítottam légiósnak. Pontosabban második osztályú gallon nélküli légiósnak. Az egész ceremóniát egy nagy ünneplés zárta, ahol szinte kötelező volt tudni a kiképzésen tanult légiós nótákat.
A négy hónapnyi Castelben lehúzott idő után volt egy eredménylista, amin ha benne vagy az első tízben, akkor abba az ezredbe kérheted magad, ahova akarod. Ha nem, akkor oda mész, ahova küldenek. Én összesítettben harmadik helyen végeztem, így az ismerősök által ajánlott ezredbe, a Második Technikai Ezredbe kértem magam. Az ezred alapképzése után megint csak választhattam, hogy melyik századba szeretnék menni, ám itt már nem mindenki azt kapta, amit akart. Én a fedező századba kerültem, nyolc emberből egyedül én kaptam meg azt a brigádot, amit választottam. Azóta ott vagyok.
Hogyan telik egy idegenlégiós napja?
A reggeli ébresztő után egyből sorakozó és létszámellenőrzés vár a tizedesekre és a légiósokra. Utána jöhet a szakasz, illetve a századtakarítás, beosztják, hogy ki mit csinál. Közben reggelizhetsz a közös helységben vagy a szobádban, majd a takarítás után 7:45-kor van sorakozó, ahol a százados elmondja a napi programot, és onnantól mindenki a saját szakaszához tartozó programot nyomatja. Munka, további takarítás, teherautókról fel- és lepakolás. Edzések nagyon ritkán vannak, de a későbbiekben több időt fordíthatok majd arra is.
Voltál már éles bevetésen?
Még nem voltam, de hallottam pletykákat, hogy jövőre ki akarnak vinni minket Afganisztánba vagy Maliba, de még egyelőre semmi sem biztos. Ugye a specializáció miatt mi lennénk azok, akik előre mennek és átkutatják a házakat, illetve biztosítják az utakat.
Mi történik, ha valaki dezertál a Francia Idegenlégióból?
Mostanában egyre többen dezertálnak, úgy is mondhatom, hogy folyamatosan lépnek le az emberek. A szabadságom előtt nem sokkal már a harmadik katona dezertált csak a mi szakaszunkból. Ilyenkor természetesen felkerülnek a nemzetközi elfogatólistára, körözést adnak ki ellenük, de annyira nem veszik komolyan a dolgot, mint régebben. Egy elmegy, másik tíz jön a helyére. Ha elkapnak egy dezertőrt, akkor visszaviszik a légió központjába és akkor megy is a börtönbe. A letöltendő szabadságvesztés mértéke változó, általában harminc és hatvan nap közötti büntetést kapnak a dezertáló légiósok. A börtönbüntetés után felbontják a szerződésed és mehetsz amerre látsz.
Mik a terveid a jövőben?
Az a legfőbb célom, hogy kommandós búvár legyek, oda akarok bekerülni, de egyelőre sajnos nem akarnak elengedni a szakaszból. Azt mondják, hogy jó vagyok és mivel kellenek a jó katonák, ezért nagyon nehezen engednek tovább. Ha egyszer bekerülök a búvárokhoz, akkor még az is benne van, hogy akár a nyugdíjig légiós maradok. Húsz év szolgálat, húsz év után hazajövök és kezdődhet a régi/új életem.
