Legendás tévébemondók nyomában
Legendás tévébemondók nyomában
Legendás tévébemondók nyomábanEngem személy szerint megrázott az elmúlt héten érkező hír: 70 esztendős korában elhunyt Baleczky Annamária, a köztévé egykori bemondója. Manapság már kis túlzással (na jó, talán túlzás nélkül) bárkiből lehet képernyős egy országos kereskedelmi csatornán, volt rá példa, hogy ehhez tényleg nem kellett más, mint egy kis fenékriszálás vagy épp egy intimebb testrész diszkrét megvillantása. Ettől az emberek rögtön beszélni kezdtek az illetőről, ami jótékony hatást ígért egy-egy műsor nézettségére. Mire az illető kettőt pislogott, máris egy stúdióban találta magát, ahol vagy szépen beszélt magyarul, vagy nem, de a lényeg nem is ez volt.
Pedig hajdanán, az én, illetve a minket megelőző generációk kiváló bemondóktól értesülhettek a napi műsorról, friss információkról. Tudom, nehéz az összevetés, hiszen bemondók már rég nincsenek a csatornákon, de maradjunk annyiban, a mai műsorvezetőknek csak szűk rétege mérhető szakmailag az egykori bemondókhoz.
Szóval az én egyik személyes kedvencem az őzikeszemű, gyönyörű mosolyú Baleczky Annamária volt, aki kivételesen szép kiejtésével és gyönyörű hangjával ejtette rabul a nézőket. 1971-ben került a Magyar Rádió politikai adásának főszerkesztőségére, majd 1973-ben kezdődött meg bemondói karrierje. Egy évig a rádióban, majd 1974-től 2000-ig a Magyar Televízióban dolgozott, talán kevesen tudják, hogy nem csupán bemondóként, de riporterként is, kiváló interjút készített például a filmrendező Maximilian Schell-lel. 2006-ban ért véget bemondói karrierje, amikor az MTV vezetése úgy döntött, az újkori televíziózás már nem igényli a bemondói munkakört. Férje halála után eladta közös házukat és egy óbudai nyugdíjas otthonba költözött, itt érte a halál 70 esztendősen.
Jóval korábban hódította meg a nézők (főleg az urak) szívét Takács Marika. 1957. július 25-én csendült fel először a hangja a televízióban és egészen nyugdíjazásáig az MTV megbecsült munkatársaként dolgozott. A 1997-ben elhunyt Takács Marika férje is szakmabeli volt, Kazimir Károly Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, tanár, érdemes és kiváló művész.
Kortársa, Tamási Eszter is a szakma nagyjai közé tartozott. A Magyar Televízió 1957. február 23-án elindult kísérleti adásának első napján már hallhatták a hangját az adást figyelők, majd ugyanebben az évben július 11-én már az arca is feltűnt a képernyőn. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy nem csupán bemondói feladatokat látott el, de meséket és verseket is mondott, ráadásul 1990-ig a nagy népszerűségnek örvendő "Önök Kérték" műsorvezetője is volt. Fiatalon, 53 éves korában, 1991-ben agydaganat vitte el a többszörösen kitüntetett Tamási Esztert.
A fenti kiváló bemondókhoz képest sokkal kevesebben emlékeznek Hajas Ilonára, pedig egykori rajongói szerint olyan volt ő a képernyőn, mintha egy királynő jelent volna meg. Hajas Ilona 1974-ben, az MTV pécsi stúdiójának munkatársaként jelentkezett a Magyar Televízió bemondói állására és rögtön felvételt is nyert, hiszen meglátták a benne rejlő tehetséget. A tévénézők kedvence lett, több népszerű folyóirat (Ádám, Fürge Ujjak, Pesti Divat, Magyar Tükör, Film Színház Muzsika, Nők Lapja, Képes Újság) is készített vele riportot. 1980-ban feleségül ment Szabó Gyulához, ám hamarosan mind házassága, mind egészsége rohamos romlásnak indult. Átmenetileg elveszítette a látását és anyagcsere problémákkal is küzdött. Válása után is rengeteg betegség gyötörte, majd 1989. április 25-én, mindössze 38 esztendősen elhunyt.
Hogy az urakat se felejtsük el, mindenképpen meg kell említenünk Kovács P. József nevét, aki sajátos hangjával a korszak meghatározó alakja volt a képernyőn. A ma már 77 esztendős egykori bemondó, műsorvezető A Színház- és Filmművészeti Főiskolán kezdte felsőfokú tanulmányait (itt Fischer Sándor volt a beszédtechnika-tanára, aki később telefonon ajánlotta neki, hogy jelentkezzen a Magyar Televíziónál, ahol éppen bemondót kerestek), de egy éven belül átiratkozott az ELTE Bölcsészkarára. Tanulmányai során egyik alapító tagja volt az Universitas Együttes versmondó körének. 1962-ben került a Televízióhoz, pályafutása során a Magyar Rádióban is tevékenykedett mint műsorvezető. Számtalan gálaműsor, ünnepi hangverseny, vetélkedő konferansziéja, portréinterjúk riportere és irodalmi műsorok előadója volt. Évtizedekig a TV Híradó hírolvasó bemondója volt, az egyik legfelkészültebb kollégaként tartották számon, a nézőket mindig önálló gondolatokkal orientálta. Színészi tehetségét is megcsillogtatta az Optimizmus 1962 című tévéjátékban. Rendszeresen vállal fellépéseket mint hivatásos előadóművész és műsorvezető az ország különböző pódiumain. A Magyar Versmondók Egyesületének tagja.
A sort még hosszan folytathatnánk, hiszen olyan nagyságok kerültek képernyőre bemondóként, mint Kertész Zsuzsa, Kudlik Júlia, Bay Éva és Endrei Judit. A televíziózás hőskorának nagy alakjai ők. Pozíciójukat azonban a modern idők, és a hirtelen jött valóságshow-sztárocskák, celebek szorították ki a képernyőről. Tegyük hozzá gyorsan, a mi legnagyobb szomorúságunkra.
