86 éves a sörösdoboz, amelynek hazai karrierje Fehérváron indult
86 éves a sörösdoboz, amelynek hazai karrierje Fehérváron indult
86 éves a sörösdoboz, amelynek hazai karrierje Fehérváron indultA dobozos sört az 1858-ban alapított, newarki székhelyű Gottfried Krueger sörfőző vállalatnak köszönhetjük, amely az American Can csomagolóanyag-gyártó cég közreműködésével 1933-ra állította elő az első, dobozba töltött sörét. A hosszas kísérletezés után ekkor még mindössze kétezer kiválasztott sörcimbora kóstolhatta meg, egyfajta teszt gyanánt.
A boltok polcaira először 1935. január 24-én került fel a dobozos sör, a diadalmenet ezzel gyakorlatilag kezdetét is vette. Pedig ez eleinte nem volt ennyire egyértelmű, még maga a gyártó sem volt biztos az új termék fogadtatásában, ugyanis először az üzemüktől jó messze, a Virginia állambeli Richmondban kezdték árulni, hogy egy esetleges kudarc esetén ne a megszokott vevőik csalódjanak, hanem az olyan vásárlók, akik addig hírből sem ismerték a Krueger sörfőzdét.
Az aggodalom felesleges volt, a dobozokból sokkal többet tudtak szállítani, mint korábban az üvegekből, ez pedig elégnek is bizonyult az új csomagolás befuttatásához.
Eleinte még nem volt nyitófül, a korabeli dobozokon két lyukat kellett a sima tetőbe vágni, az egyiken a folyadék ömlött ki, a másikon a levegő áramlott a dobozba. Az új csomagolású sörök a II. világháború idejére már a palackozott italok egytizedét tették ki, majd a nyitófül 1959-es bevezetésével még inkább népszerű lett a dobozos változat.
A hetvenes években jelent meg a dobozba benyomható nyitórész, az eldobható fül környezetszennyező hatása ellen ugyanis egyre nagyobb volt a tiltakozás.
Európában is gyorsan közkedvelt lett a dobozos verzió, először Nagy-Britannia nyitott az újdonság felé, 1937-ben már 23 brit sörfőzde töltötte dobozba a nedűjét. Németországban 1951-ben jelent meg a doboz, amely szép lassan uralkodó lett a sörpiacon, Amerikában 1969-ben a dobozos sör eladása már lekörözte az üveges változatét.
Ez elsősorban az alumínium doboznak volt köszönhető, amely újrahasznosítható és olcsó, az újra feldolgozott alumínium gyártási költsége a bauxitból készült alumíniuménak alig 5%-a. Ráadásul a súly is egyre kisebb lett: 1951-ben 83, 1974-ben 38, míg napjainkban már csak 21 grammot nyom egy doboz, amely ráadásul 2022-től visszaváltható lesz.
És akkor a magyar, egészen pontosan fehérvári vonal: A legenda szerint (amelynek pontos dátumát sajnos nem sikerült kinyomoznunk) a XX. század második felében egyre nagyobb teret hódító sörösdoboz-jelenségre az akkor ezerrel dübörgő magyar szocializmus is felfigyelt.
A székesfehérvári Könnyűfémmű kutató részlege meg is kapta a megbízást, hogy kísérletezzen ki egy olyan ötvözetet, amely alkalmas (és lehetőleg a világ feslett kapitalista felében előállítottnál alkalmasabb) a sörösdoboz gyártásra.
A kemény munka egy évig tartott, de Fehérvár ezt is megoldotta, ugyanis sikerült előállítani a kért ötvözetet. Az elismerés nem is maradt el, azonban hiába a nagy felfedezés, a létrehozott anyag és előállításának módja ment az íróasztal alsó fiókjának mélyére.
Hogy miért? Roppant egyszerű: mert Magyarország ötvözettel ugyan már rendelkezett, de sörösdoboz-gyártó gépsorral nem. És ez így is maradt még több, mint egy évtizedig…
