Kastélyok és életek – a Zichy grófok nyomában: Seregélyes
Kastélyok és életek – a Zichy grófok nyomában: Seregélyes
Kastélyok és életek – a Zichy grófok nyomában: SeregélyesCsak az avar zizzen lábaim alatt, és a lehullott száraz ágak reccsennek, amikor a földútról belépek. A moha már birtokba vette a földre telepített sírkövek feliratait. Egyforma, dísztelen kőtáblák fekszenek a középen álló kereszt irányába, mint a kerek torta szeletei. Alattuk a seregélyesi kastély hajdani urai, a Zichy család nemzedékei együtt várják feltámadásukat.
A családi birtokmegosztás során a seregélyesi területek Zichy Ferenc főpohárnok mester tulajdonába kerültek. 1812-ben elhunyt, három fiút hagyva hátra, akik közül (II.) Ferenc nevű legidősebb fia örökölte a seregélyesi birtokokat. A seregélyesi ág megalapítója azonnal munkához látott. Megbízta, valószínűleg Pollach Mihály építészt, hogy klasszicista stílusjegyekkel kastélyt tervezzen a birtokra. Sietni kellett a megvalósítással, mert nem más, mint az uralkodó, I. Ferenc császár jelezte látogatását a Fejér vármegyében tartandó hadgyakorlat alkalmából. Rekord idő, egy év alatt készült el a kastély, melyen kizárólag hazai mesterek dolgoztak, többek között a dísztermet festő Pich Ferenc fehérvári művész.
A hófehér kastély, a birtok klasszicista stílusú kertészháza, a csónakház ma is állnak. Az angol stílusú park kapuján lakat tartja távol a látogatókat.
Óvatosan lefejtem a zöld mohát a kövek feliratáról. Az első Zichy, aki Seregélyesen temetkezett, Gr. Zichy Lipót, a kastélyépítő fia. Gr. Zichy Lipótné Sztáray Mária neve ismerősen cseng. Nagynénje volt annak a Sztáray Irmának, aki Erzsébet királyné udvarhölgyeként szolgált. Az udvar a legkiválóbb úri hölgyek közül válogatta ki erre a posztra a legmegbízhatóbbakat, legműveltebbeket, legközvetlenebb személyiséggel bírókat. Az érintett családok számára pedig hatalmas megtiszteltetést jelentett a királyné bizalmi környezetéhez tartozni.
A grófi temető különleges lakója a félkarú óriás, Liszt Ferenc barátja, Gr. Zichy Géza (1849-1924) zongoraművész, zeneszerző, író. 14 éves korában jobb karját elvesztette egy vadászbalesetben, de ez nem gátolta abban, hogy a megkezdett zenei tanulmányait tovább folytassa. Egy kézzel zongorázva lett virtuózzá, világhírű muzsikussá. Európa jeles koncerttermeiben lépett fel, kifogástalan művészi teljesítményt nyújtva. Egykezes zongora technikáját szakírásban megörökítette. Igazi zenei különlegességként gyakorta együtt koncerteztek Liszt Ferenccel. Kipróbálta magát a zeneszerzés világában is, hat operát, zongoraműveket, táncjátékot szerzett. Zách Klára balladája című művéről maga Liszt Ferenc is elismerően nyilatkozott. 60 éves elmúlt már, amikor íróként is kiteljesedett.
Megírta A félkezű ember című könyvét, Az álom regényét, a Boldogság útja című munkáját, a Leányvári boszorkányt, melyet maga Zichy Mihály, a család nem grófi ágából származó festőművész, a szentpétervári cári udvar kedvence illusztrált. Útikönyvei korának népszerű olvasmányai voltak. A Magyar Királyi Operaházban 21 éven át zeneszerző-vendégkarnagyként működött. Egyedülálló egyéniség, aki tehetségét akarattal párosítva megvalósította önmagát, amire született. Nemes lelkű mecénásként a művészettel szerzett jövedelmét a hazai zenei élet támogatására fordította. Feleségével, Karátsonyi Melániével itt nyugszanak a seregélyesi grófi temetőben. Két pici gyermek fekszik a lábuknál: Sándor 4 éves korában, Aladár 5 évesen hunytak el. Karátsonyi Melánié Adrienn nevű lánytestvére Gr. Zichy Sándorhoz kötötte életét. A grófi testvérek így váltak sógorokká, sógornőkké és együtt nyugszanak az örökkévalóságban.
Mekkora az esélye annak, hogy egy családban ketten kar nélkül zongorázzanak? A sors különös játékot űzött a Zichykkel.
Amit a gondtalan gazdagsággal adott, azt máshol visszavette. Zichy Miklós gróf története kísértetiesen hasonlít a seregélyesi hófehér kastély egykori lakójáéhoz. Karok nélkül jött a világra, lábaival tanult meg kiválóan festeni és zongorázni.
A grófi sírok mellett, azoktól különállóan a családhoz vér szerint nem tartozó Csiket Mihály sírja fekszik. „Önzetlen barátság, változatlan hűség, tettben, elvben, minden szóban magyar egyszerűség. Mind aki itt nyugszik vala egykor híved, velük együtt porladozzék nemes, tiszta szíved. Mienk legyen tested, poraidban is becsülünk, Te ezt nem kerested. Lelkeinket ott fönn tiszta lelked védje, tudom akkor, hogy mindnyájan bejutunk az égbe.” Gr. Zichy Géza búcsúzott el Csiket Mihálytól, közéjük valónak tekintve őt. Talán az Emlékeim című visszaemlékezéseiben megtaláljuk e kivételezett társ, barát alakját.
Hadik János, az őszirózsás forradalom előtti, közzététel nélkül kinevezett, de már esküt nem tett miniszterelnök felesége, gróf Zichy Alexandra jogán került a kastély birtokába. 1918. október 29-én a Budapesten tartózkodó Habsburg József főherceg a várakozásokkal ellentétben nem Károlyi Mihály grófot, hanem Hadik Jánost nevezte ki miniszterelnökké. Míg Hadik János a kormányalakítással pepecselt, az események új irányt vettek a politikában. A közben kitört forradalmi események miatt október 31-én hajnali három órakor megbízatását visszaadta.
Ő volt a legrövidebb ideig – három napig – hivatalban lévő miniszterelnök.
A Tanácsköztársaság idején a székesfehérvári fogházban raboskodott. Nem csoda, hogy ezután a politikai életből a kevésbé kockázatos gazdasági tevékenység felé fordult. Örökös jogon a főrendi ház tagjaként meghívást kapott a jelentősebb egyesületek, szövetkezetek vezetőségébe, és a kormányt képviselte a genfi világgazdasági konferencián. A megalakuló Magyar Nemzeti Bankban főtanácsi tagként, mellette haláláig a Herendi Porcelángyár Rt. elnökeként működött. Róla nevezték el a tisztaságot jelképező hófehér, anyagában mintás, aranycsíkkal szegélyezett különleges herendi mintát. Ükapja a híres-hírhedt tréfás kedvű Hadik András, Berlin túszul ejtője, Nagy Frigyes megleckéztetője, akinek egyedülálló hadi tettén derült az akkori Európa. Itt nyugszik tőlünk karnyújtásnyira a Zichy családdal együtt Hadik András ükunokája, Hadik János, a XX. század elejének meghatározó személyisége.
A kastély utolsó lakói Gr. Hadik Béla és felesége, Gr. Széchenyi Alice, akinek édesanyja a különleges szépségű Gladys Vanderbilt milliárdosnő, a század egyik leggazdagabb amerikai családjából. Széchenyi László gróffal kötött házassága a kor legizgalmasabb társasági eseménye volt. Az utolsó seregélyesi grófi családot kastélyuk előtt örökítette meg egy 1931-es filmhíradó, alakjuk a békeidőkből felidézhető. Gr. Hadik Béláné Széchenyi Alice nevével az 1938-as Szent István emlékév ünnepi ebédjén találkozunk, ott ült a Püspöki Palotában a Horthy Miklós kormányzó felesége tiszteletére adott díszebéd meghívottjai között, Shvoy Lajos püspök és a megye előkelő hölgyeinek társaságában. Az 1945-ös év tragikus eseményei elől a család Amerikába menekült.
Gr. Hadik Béla és felesége Bostonban hunytak el. A menekülő család a kastély parkjában rejtette el értékes tárgyaikat a visszatérés reményében. A félezer tárgyat rejtő vaskazettát és faládát egy fa kivágása során munkások találtak meg, majd csatornázás közben előkerültek más értékes vagyontárgyak is. Mindezeket ma a Szent István király múzeum őrzi. A grófi temető legfrissebb sírja a fiúké, az 1933-ban született Gr. Hadik Béla Jánosé. 2004-ben felesége, Kristen temette ide, az ősök mellé. „Hazádnak rendületlenül…” ezt üzeni a sírfelirat – egy másik hazából.
A csendes seregélyesi kerek erdő kétszáz évnyi történelem titkát rejti a szemfedők alatt.
