Zichy Nándor gróf regényes élete
Zichy Nándor gróf regényes élete
Zichy Nándor gróf regényes életeTörtént ugyanis, hogy Nándor gróf gondolt egy merészet, és krisztusi korba lépve Alapkérdéseink címmel összefoglalta kritikáját az őt körülvevő világról, melynek lényege, hogy nem alkudozhatunk az alkotmányos alapjaink rovására. Ez még nem lett volna baj, ha dolgozatát szépen elhelyezi az íróasztal fiókjába.
Ő azonban bekopogott egy másik forró fejű kortársához, Jókai Mórhoz, aki éppen a Hon című lapot szerkesztette, és kiadásra méltónak ítélte az írást. Az olvasóközönség felélénkült, a lapok kifejtették álláspontjukat pro és kontra.
A végéről kezdeném. Közcsendháborításért a szerzőt és a kiadót is nehéz vasban letöltendő egy évi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Közcsenden itt az önkényuralom dermedt csendjét kell érteni. Osztoztak ítéletükben és sorsukban a pro és kontra véleményt nyilvánító sajtó munkatársai is.
Mivel pedig a katonai bíróság arisztokratához nem méltónak ítélte a szabad gondolkodást, grófi rangjától is megfosztotta Zichy Nándort, nemességétől pedig Jókait.
Deák Ferenc tréfásan meg is jegyezte: Zichy Nándor lett hirtelen az ország leggazdagabb parasztja. Tetézte a bajt, hogy Jókai és Zichy, mint holmi korai huligánok, az ítélet hallatán végigrohantak a Kerepesi úton, törtek-zúztak ablakokat, gázlámpásokat, amiért külön ezer forint bírságot vagy inkább kártérítést kellett fizetniük.
Ferenc József császár 1863 felé már bánta, hogy tizenkilenc évesen végighúzta a tollát az aradi vértanúk ítéletén. Elfogyott körülötte a levegő. Aztán meg Sissy asszony is varratni akarta a koronázási kosztümöt. A császár úgy határozott Bécsben, hogy néhány napos rabság elegendő és arányos az elkövetett bűnnel. Nehéz vas nélkül. Jókai visszatérhetett nemességéhez és a Hon című lapjához, Zichy Nándor pedig újszülött gyermekéhez és társadalmi rangjához. A fenti kis kitérő után Zichy Nándor gróf sztár lett, és a kiegyezés lelkes híve.
1881-ben a családi birtokmegosztás folytán Vajta és Adony Zichy Nándor grófhoz került, aki kiköltözött a lángi-soponyai kastélyból, és adonyi birtokán rendezkedett be. Úgy tervezte, hogy a Szent Mihály-magaslatra építi fel Dunára néző kastélyát, és amíg az felépül, a volt gazdatiszti kúriába és annak hét hektáros parkjába költözteti családját.
Mindeközben történt, hogy megyénk jeles hölgye, Győry Teréz perkátai grófnő elhatározta, hogy a jezsuitáknak templomot és rendházat épít Pesten. A Győryek perkátai birtoka ugyanis a szerzetesrend feloszlatásáig a jezsuiták győri kollégiumának tulajdonában állt. A Győry család a rend megszüntetését elrendelő pápai bullát követően adományként kapta meg a birtokot. A gyermektelen Győry Teréz fejébe vette, hogy visszatelepíti a jezsuitákat az országba, majd a templom és rendház felépítésével némiképp kárpótolja őket veszteségeikért. Az ügynek megnyerte mélyen vallásos rokonát, Zichy Nándor grófot, aki templomépítő szövetkezetet szervezett a kivitelezéshez. Győry Teréz grófnő nemcsak "végigkoldulta" az arisztokrata családokat a cél érdekében, de saját birtokait is megterhelte hitellel, amikor lelassult a gyűjtés üteme. A Mátyás-templomban Ferenc Józsefet és Sissy királynét megkoronázó, székesfehérvári születésű Simor János hercegprímás zsebeit is kiürítette, aki ezért tréfás menekülésbe kezdett, amikor a grófnőt meglátta.
De a mű megszületett. A harang felszentelését Steiner Fülöp székesfehérvári püspök végezte. Zichy Nándor gróf pedig az adonyi Szent Mihály-magaslat helyett a Jézus szívének keresztelt templom mellé építette fel palotáját a Lőrinc pap térre, hogy minden reggel misét látogathasson. Egész alakos szobra is itt áll egykori palotája és az általa megálmodott Jézus szíve templom előtt.
Székesfehérvár a Kereskedelmi Bankot és a Fejér megyei Takarékpénztárat köszönhette Nándor grófnak. Sárvíz pedig a Nádorcsatorna Társulatot, a dunántúli lecsapoló és rétöntöző csatornahálózat fejlesztését.
De nem múlhatott el főúri élet pártpolitizálás nélkül. A polgári anyakönyvezés és polgári házasság intézménye, a vallásszabadság törvénybe iktatása miatt a katolikus érdekeket sérülni látta Prohászka Ottokár püspök, és Zichy Nándor valamint Esterházy Móric grófoknál kezdeményezte egy katolikus érdekvédelmet zászlajára tűző párt megalakítását. A székesfehérvári katolikus nagygyűlés 1894-ben monda ki a Néppárt megalapításának szükségességét.
Gárdonyi Géza Az akolból című írásában köszörüli csípős nyelvét Zichy Nándor gróf alakján: „...Zichy Nándor gróf, akit az angyalok tenyerükön fognak a mennybe vinni, a földi ájtatos kereszténységében milliomos, és hogy a templom előtt, melyet isten dicsőségére emeltetett, húsz év óta ül a tél fagyában is egy rongyos, vak koldus, de ez nem azért van, mintha Zichy Nándor gróf nem állana a Krisztus tanának fundamentumán, hanem azért, mert a római katolikus grófok megőrzik a vagyont, holott a szegények elpálinkáznák azt…” Nem tudni, mivel érdemelte ki a gróf az író haragját.
Hosszú, tartalmas élet után 1911. karácsonyeste Adonyban hunyt el a köztiszteletben álló gróf. Mintha ajándékba kapta volna fentről a lehetőséget, hogy akkor távozzék, amikor a kis Jézus világra jön.
Impozánsabb temetést az országban senki sem látott. Nyolc püspök képviseltette magát a gyászszertartáson, amit Prohászka Ottokár celebrált. A beszéd három pillérre épült: Zichy Nándor gróf, mint az Isten, az egyház és mint a haza embere. A budapesti Szent Imre-kör tagjai – egyetemisták, egyetemi, zeneakadémiai tanárok, állami tisztviselők, ügyvédjelöltek – minden év novemberében elzarándokoltak az adonyi temetőbe a gróf családi sírboltjához, hogy babérkoszorújukat elhelyezzék, és részt vegyenek az emlékére tartott szentmisén.
Leánya, Zichy Lívia grófnő maradt a vidéki lakban. Adony védőangyalaként tisztelték és szerették a jótékonykodó grófnőt. Nem járt társaságba, életét a rászorulók megsegítésének szentelte.
Férj, gyermek hiányában Adony volt az ő igazi családja. Szegényházat, kórházat, csecsemővédő intézményt, óvodát, napközi otthont létesített, a polgári iskolának házhelyet biztosított.
A tehetséges, szegényebb sorsú gyermekeket saját költségén kitaníttatta, részükre ruhát, cipőt vásárolt. Tűzoltóegyletet hozott létre, otthont adott az 1941-es adonyi árvíz elszenvedőinek, téglát osztott a házak újjáépítéséhez. A Balatonra vitte a gyermekeket nyaralni. Amikor élete rosszabbra fordult, volt alkalmazottja otthont és ellátást biztosított számára. Élete végén hűséges, Anna nevű komornája társaságában üldögélt naphosszat a templomban, ez adott erőt ahhoz, hogy elviselje, amit a sors rámért.
Adony lakóinak emlékezetében fennmaradt Ferenc József császár és fia, Rudolf egykori látogatása. Nándor gróf édesapja meghívta a császárt vendégségbe. Nagy volt a parádé. A szigeten megcsinosították a kör alakú tisztást, külön hajókikötőt építettek. A tisztáson japán, indiai, beduin és más különleges sátrakat állítottak fel, a lakájokat a sátrak stílusának megfelelő ruhákba öltöztették. Estére a sziget lampionvilágítást kapott. A falusi gyermekek a fák ágaira kapaszkodva figyelték a mulatságot. Szürkület előtt a vendégek fácánvadászatra indultak. Az egyik, fán kapaszkodó legényke meglátva egy szép fácánkakast, izgalmában lekiáltott az uralkodónak: „Császár úr! Lűjjön már!”
