Kastélyok és életek – a Zichy grófok nyomában: Káloz
Kastélyok és életek – a Zichy grófok nyomában: Káloz
Kastélyok és életek – a Zichy grófok nyomában: Káloz1818-ban Szepes vármegye ősi köznemesi családjában megszületett Görgey Artúr. Mint ahogyan az az elszegényedett nemesi családoknál szokás volt, katonának adta derék édesapja. Pedig a legény a vegyészet tudománya iránt vonzódott, tanárként képzelte el az életét. Amint az atyja átadta lelkét a teremtőnek, kilépett a katonai szolgálatból és beiratkozott a prágai egyetemre. Eladta katonai egyenruháját, a lovát, annak vételárából éldegélt szűkösen. Tehetséggel és szorgalommal elemezte a kókuszdió olajának zsírsavait, a műegyetem vágyott tanári állásának elnyeréséhez azonban mindez kevésnek bizonyult. A csalódott fiatalembernek kapóra jött a forradalom és szabadságharc. Mivel több lábon állt – hála édesapja előrelátásának – azonnal akadt hely számára az újonnan alakult honvédségben, ahol századosként kezdhette meg szolgálatát.
1809-ben Bécsben megszületett Zichy Ferenc gróf Ödön nevű fiúgyermeke. Zichy Ödön gróf közéleti szereplését 1839-től tudjuk nyomon követni. Harmincévesen Fejér vármegye konzervatív párti vezéralakja. Legfőbb ténykedése, hogy Cziráky Antal főispánnal karöltve a liberális, haladó párti köznemesi ellenzéket kiszorítsa a politikából, ezzel együtt a vármegye irányításából. A lemondó Cziráky Antal utódjaként, mint főispáni helytartó végre tisztújítást hajthatott végre, melynek során a bécsi kamarilla elvárásait szolgálta ki. Nem csoda, hogy a köznemesi ellenzék ellenségként kezelte, különösen a levegőben lógó forradalmi szelek idején. Amikor beköszöntöttek a márciusi események, Ödön gróf tüntetőleg távozott posztjáról.
A tulajdonában álló városi Zichy-palotában – ma Magyar Király Szálló – maradt és újabb ellenséges megnyilvánulásaival sokkolta környezetét. Nyíltan együttműködött Jellasiccsal, amivel minden jóérzésű fehérváriban – mai kifejezéssel élve – kiverte a biztosítékot.
Ez idő tájt számos nemes család szerepelt a kálozi összeírásban. A nemesek gazdálkodásából Ödön gróf által kivont ezer hold, továbbá sok egyéb súlyos sérelem okán Káloz köznemesei az igazságügyi miniszterhez fordultak orvoslásért. Nem járunk messze az igazságtól, ha ebből rossz viszonyra következtetünk szűkebb életterében is. Végül Zichy Ödön gróf magánemberként sem nyerhette el kortársai rokonszenvét. 39 évesen még nem nősült meg, gyermekeket nem nemzett, a szeretőjével osztotta meg az életét. A XIX. század elején-közepén járunk, a szigorú erkölcsök világában, melyet legalább látszat szinten illett betartani.
Az 1832-36-os reformországgyűlés szelleme, hangulata kinevelte a hazafias érzelmű nemes ifjakat. Nem lehetőség, hanem kötelesség volt a haza szolgálata. Anyagiakkal, kultúrával, minden eszközzel. Így érkezünk el a forradalom és szabadságharc lázához, az euforikussá fokozott hangulathoz. Ilyen előzményekkel válik érthetővé mindaz, ami Zichy Ödön gróffal történt.
Az a tény, hogy negyvenhárom – tartalma szerint a magyar kormány ellen lázító – kiáltványt találnak kocsijában, további mérlegelésre nem szorul, kétség kívül árulás volt. Az ellenséges csapatok vezetőjéhez szóló saját menlevél súlya emellett elenyészik. A nála majd tíz évvel fiatalabb, elszegényedett köznemesi családból származó Görgey habozás nélkül csapott le az alkalomra, hogy az árulásért egy grófot akasszon.
Zichy Ödön grófot a saját rangjához tartozók sem kívánták megsegíteni szorult helyzetében. Rangtársaihoz fordult segítségért, amerre elhaladt a fogollyal a szekér, de bezárultak a kapuk. Az arisztokrata világ dermedten hallgatott. Zichy Ödön (Edmund) gróf neve tévesen Eugénióként került feltüntetésre a bitófa helyére épített lórévi kápolnán. Az Eugénio Jenőt jelent, mely név az öccsét illette. Ez adta az ihletet Jókainak A kőszívű ember fiai megírásakor.
Az akasztását követő napon a káloziak lelkifurdalás nélkül megmutatták a grófi vagyonért küldő Görgey képviselőinek a kastély pincéjében elfalazott rekeszt, mely mögött a gróf úr két ládában tartotta értékeit. Gazdatisztje, Durneisz Konrád is kiszolgáltatta a nála őrzött értékes grófi fegyvereket és ékszereket.
A Zichy-gyémántok sorsa érdemel még egy kis figyelmet.
Madarász László rendőrminiszter a hálószobájában őrizte a rábízott drágaságokkal megrakott ládákat, melyekből a kincsek maguktól kimásztak, majd amikor a felelősségre vonás elkerülhetetlennek látszott, azonmód a ládákba visszataláltak.
Madarász László rendőrminiszternek ez a csodás jelenség a becsületébe és a pozíciójába került. 1849. július végén Kossuth és a Szemere-kormány elhatározta, hogy a Zichy-gyémántokkal megvesztegetik a havasalföldi török helytartót, Omer pasát. Kilenc gyémántgombot és egy aranysarkantyút adtak át a kézbesítéssel megbízott Cesare Bolliacnak, a havasalföldi forradalom vezérének. Az ékszerek nem jutottak célba. Bolliacot kétszer fogták el, mind a kétszer megszökött. Legvégül a szökésért felelősök helyett a török kormány kártalanította Zichy örököseit. Bizonyára segített ebben az a körülmény, hogy az egyik örökös, Zichy (III.) Ferenc, a Szent István-rend nagykeresztese – aki a kálozi kastélyt 1900-ig, haláláig lakta – török nagykövet volt.
Mi történt volna, ha Zichy Ödön grófot nem éri utol a végzete, és az eredeti elképzelések szerint fogadja Káloznál Roth tábornok csapatát? A menlevél alapján védettséget élvezett a személye és vagyona. Parancsára Káloz kényszerűségből nyilván beszállásolja és eltartja az ellenséges katonaságot. Ez esetben Roth és Jellasics csapatai egyesülnek Székesfehérvárnál – ha Jellasics közben nem veszti el a pákozdi csatát. Ehelyett Ödön gróf halála után a kálozi jegyző lelkes szervezésében nyolcvan helyi férfi tizenöt lőfegyverrel és egy híd felégetésével a „belmajori csatában” meggátolta a Roth-hadtest előőrsének átvonulását. Roth visszavonult, és az ozorai csatában elvérzett. Így segítette Káloz Perczel Mór átkaroló hadműveletét.
A birtok utolsó gazdái, Széchenyi György gróf és fia az embertelenség időszakában szembe mertek szállni a nyilas hatalommal. Széchenyi gróf Zichy Anasztáziával kötött házassága révén került Kálozra. A harmincas években határozottan felszólalt az éledő nemzeti szocializmus és mindenfajta diktatúra ellen, és elsőként utasította el a zsidótörvényt. 1938-ban meghalt szívrohamban. A felesége már nem kapott meghívót a püspöki palota ebédjének hölgykoszorújába 1938-ban, Szent István ünnepén. Egyetlen fiúkat, a 26 éves Pál grófot az antifasiszta ellenállás részvevőjeként egy akció során nyilas rendőrnyomozók lőtték le. Mire véget ért a háború, Zichy Anasztázia grófnő magányosan szenvedte el a birtok államosítását és a kastélyból való kilakoltatását. A kastélyban ekkor lakásokat alakítottak ki. Lakói életük legszebb emlékei között tartják számon a madárdalos helyet. Mára a szánalmas állapotú kastély felett már csak a madárdal maradt a régi.
