Kastélyok és életek: A Habsburg nádorok – Alcsút
Kastélyok és életek: A Habsburg nádorok – Alcsút
Kastélyok és életek: A Habsburg nádorok – AlcsútMéltán gondolhatnánk, hogy szellemének, nevelésének megfelelően a gyermekei közül kikerülő nádorok is hasonlóan éreztek a magyarok iránt. Első Habsburg nádorunk, Sándor Lipót öt évig élvezte a nádori méltósággal járó hatalmat. Rövid tevékenysége rácáfolt apja bölcs nevelésére. Kevés cselekedeteinek egyike, hogy miután II. József feloszlatta az egyházi rendeket, a Margit-szigetről elköltöztek a szerzetesek és az apácák, Sándor Lipót nádor „mulatószigetté" alakította Szent Margit hajdani lakóhelyét.
II. Lipót elhunyt, 1792-től koronája a legidősebb fiára, I. Ferencre szállt. Sándor Lipót nádor elültette a magyarok iránti gyanakvást az új királyban, aminek hatására I. Ferenc kiépítette hírhedt besúgóhálózatát. A nádor szélsőségesen magyarellenes tevékenységét a Martinovics-féle összeesküvés valódi súlyának eltúlzása, túlreagálása is jellemezte, mely a Vérmezőn történtekhez vezetett. Ámokfutásának néhány hét múlva, 1795 forró júliusi napján egy baleset vetett véget. Talány, mi késztette arra, hogy saját kezűleg készítse el a tűzijátékot egy udvari ünnepség számára.
A család kedvenc pihenőhelyén, a Bécs melletti gyönyörű Laxenburgban a huszonhárom éves nádor ereje teljében fáklyaként égett el a salétromos és büdösköves por szikrát kapott elegyétől.
A tragikus tűzhalált követően a nádori székben való utódlásra nem kellett hosszasan keresgélni alkalmas fiút a népes családban: József főherceg éppen ekkor vált nagykorúvá.
I. Ferenc testvére, a későbbi József nádor tizenhat évesen járt először Magyarországon, a budai koronázási ünnepség alkalmából. Szerencsésnek mondható az új nádor, a „magyar Habsburg” és a nemzet találkozása. Jellemző a két nádor habitusának különbségére a Martinovics-féle összeesküvés megítélése. Míg Sándor Lipót nádor a Vérmezőhöz vezető utat kövezte ki, József nádor a bebörtönzötteknek kért és kapott kegyelmet. Az új nádor beiktatását követő, a századfordulót és az 1800-as évek első felét átölelő fél évszázad viszonylagos békességben telt el. Egy jelentősebb esemény kavarta fel az ország nyugalmát, az 1809-es év, amikor Napoleont illett volna megregulázni.
A nemesi felkelésre toborzott sereg megszemlélésére Székesfehérvárott került sor. A város lebontotta a városfalakat, hogy a díszszemlére felsorakozott elszánt sereg elférjen a mai Fő utca végében.
A jeles alkalomra idelátogató nádor tiszteletére ekkor kapta a mai Fő utca a Nádor utca nevet. A „győri vitézségként” elhíresült csorbát végül testvéröccse, Károly főherceg, Napoleon legyőzője köszörülte ki az asperni csatában.
Személyét tisztelet övezte, a reformországgyűlések heve sem kezdte ki. Amilyen sikeres volt nádori tevékenységében, magánéletét tragédiák sora kísérte. I. Ferenc király parancsára kénytelen a családalapítás gondolatával komolyan foglalkozni. A király az irányt is kijelölte: Ausztria családi kapoccsal kívánta megerősíteni Oroszországgal való, bomló szövetségét. Ennek jegyében a szentpétervári palotában az orosz cárt és hat leánya közül a legidősebbet, Alekszandra nagyhercegnőt kellett megnyernie magának. A nádor királyi korona híján kevés eséllyel állt be Nagy Katalin cárnő unokája kérőinek sorába. De Alekszandra nagyhercegnő akkor már túl volt két csalódáson. Első kérője, a tizennyolc éves daliás Gusztáv Adolf svéd király meggondolta magát. József nádor testvérbátyja, a harcászatban tehetséges Károly főherceg is elzárkózott a cárleánnyal való házasságkötés elől. A tizenhat éves nagyhercegnőnek alább kellett adnia. József nádor szépnek, daliásnak biztosan nem volt mondható, de műveltsége, intelligenciája, a Habsburgokra jellemző híres nyelvtehetsége vonzóvá tette. Az amúgy depressziós cári atya eleinte bántóan barátságtalanul bánt vele, látványosan kerülte a társaságát, aztán 1799 tavaszán mégis megtört a jég. Előbb a vőlegény vallása, majd orosz szertartás szerint is eljegyezte egymást a két fiatal a cári palota gyémánt kamrájában.
Megindult Szentpétervárról a cári hozománnyal roskadásig megrakott hatvankét társzekér, és megnyílt a cár pénztárcája is. József nádort, mint férjet, busás életjáradék illette meg élete végéig.
A XIX. század első napjaiban már boldog ifjú párként fogadta őket Bécs, február első napján pedig Buda. A Duna jege ezen a napon az ágyúdörgések közepette megrepedt, és sok pesti ünneplő kénytelen volt az éjszakát Budán tölteni. A vendéglátók egymással versengve rendezték a bálokat az ifjú pár tiszteletére, és ezekben a napokban a mulatságokon csak magyar zene és ének szólt, magyar táncokat táncoltak, és magyar ételeket szolgáltak fel az orosz hitves kedvéért. Az udvar Alekszandra Pavlovna kedvéért megszerette a magyar muzsikát.
Az ifjú hitves két évig élvezhette a magyarok rajongását és kényeztetését: első gyermeke a születését követően pár órát élt, az anya néhány nap múlva utána halt. Hiába a pénz, a gazdagság, a vagyon, nem volt kapható érte egy szakavatott tiszta kezű és fejű orvos, sem szülésznő, aki megfelelően ellátta volna az ország first lady-jét. Mire halálhíre eljutott Szentpétervárra, már apja, a cár is halott volt – meggyilkolták.
József nádor tizennégy évig gyászolta hitvesét, az orosz nagyhercegnőt. 1815-ben szánta rá magát, hogy újra megházasodjon. Hermina főhercegnővel kísértetiesen megismétlődött a két év boldogság, majd a halálos első szülés. Ikergyermekeket hagyott hátra, egy fiút, a későbbi István nádort és egy gerincbeteg leánykát, Herminát.
Mire József nádor 1818-ban megszerezte az alcsúti rezidenciáját, háta mögött volt már két eltemetett házasság. Negyvenkét éves volt ekkor. A sors még majdnem harminc évet adott számára. Ez idő alatt született meg Alcsúton a csoda. Az alcsúti paradicsomban családi élete Mária Dorottya württembergi hercegnővel kötött harmadik házasságában végre kiteljesedett.
József nádor 1847-ben hunyt el. Halálos ágyán megígértette a rendekkel, hogy István fiát választják meg az őt követő nádornak. István ekkor már harmincéves volt. Alcsúti tartózkodása idején együtt játszott a falu gyermekeivel, akik csak Palatinus Pistának hívták. Szépen beszélt magyarul, németül és latinul, neveltetésével együtt járt Magyarország valamint a birodalom közjogi és igazgatási állapotának megismerése. Népszerűségét az 1838-as dunai árvízi mentésnél tanúsított bátorságával alapozta meg. Túlzott népszerűsége miatt aggódott is Bécsben Metternich kancellár. Nádorrá választását megelőzően már alig tartózkodott Alcsúton. Bécsben okították jogra, majd Csehország helytartója lett, és elnyerte a csehek rokonszenvét is. József nádor halála esztendejében az utolsó rendi országgyűlés örömmel vette visszatérését, és iktatta be a nádori méltóságba a tanult, a magyarság felé elkötelezett, népszerű főherceget.
A forradalom kitörésekor Ferdinánd király teljhatalommal ruházta fel, az országgyűlés pedig a magyar csapatok főparancsnokává választotta. Eleve hibás döntés, meghasonlott helyzet. Egyszerre nem lehet Bécset és Magyarországot képviselni egy forradalmi helyzetben. 1848 szeptemberében magyar földre érkezett Jelasics horvát bán. Balatonszemesen szállt meg. István egy hajón ment elébe, hogy tárgyalásra bírja. Jelentős testi hátránnyal álldogált a hajó tatján, ahová meginvitálta magához az erős horvát katonát. Jelasics nem állt kötélnek, sőt gúnyt űzött belőle. Két lábbal a szárazföldön állva érezte magát biztonságban. Ment a huzavona, a ki- meg visszakiabálások, amit a bán unt meg hamarabb, és faképnél hagyta a nádort. A nádor meg faképnél hagyta a magyar kormányt, mivel nemcsak hevülékeny, de hiú férfi is volt, ezt a megaláztatást nem tudta feldolgozni. A legnagyobb sietséggel Bécs felé vette az irányt. A bécsiek azonnal lemondatták a nádori és helytartótanácsi elnöki tisztéről, és a kegyvesztettet Bécs elhagyására szólították fel. Kötelezték arra, hogy anyai birtokára, Schamburg várába vonuljon vissza, és lehetőleg zárkózzon is be. Halála előtt egy nappal testvéröccsétől értesült a kiegyezésről. Koporsóban, külön vonattal hozták vissza magyar földre az utolsó nádort. Itt helyezték örök nyugalomra Budán, a nádorkriptában. A Habsburg nádorok ideje itt véget is ért.
