5+1 legjobb könyv koronavírus idejére
5+1 legjobb könyv koronavírus idejére
5+1 legjobb könyv koronavírus idejéreJó hír, hogy van egy rakás sorozat, melyeket ezekben a koronavírusos időkben kimaxolhatunk. Rossz hír, hogy a jó sorozatok is véget érnek egyszer, rossz filmekkel pedig még ínséges időkben se fertőzzük magunkat! Könyv viszont van bőven, szóval ha nem akarunk állandóan veszélyhelyzeti híreket olvasni a neten, lapozzuk fel, töltsük le, és ha már megvolt, olvassuk újra! Mert egy jó könyv mindig élményt, és minden alkalommal mást tud nyújtani.
Marquez: Száz év magány
Ezt a regényt akkor ismertem meg, amikor egy reggel (úgy tizenegy tájban) az előző esti bulitól baromi fáradtan kezdtem magamhoz térni, és behúztam a könyvet az ágyba. Utoljára akkor, az egyetemen volt tengernyi időm olvasni, és ha a végtelen lakásban töltött időre gondolok, ez a regény jut eszembe. Nem a „száz év miatt”, hanem mert az első öt oldal után elfelejtettem, hogy reggelizni kéne, a századiknál, hogy ebédelni, aztán már csak annyit láttam, hogy nem látok, és az esti szürkületben villanyt kéne kapcsolni.
Sokan ismerik, aki meg nem, annak nem spoilereznék itt, annyi biztos, hogy amíg tart a regény, megszűnik a tér, az idő, jelentéktelenné válik a bezártság, és elmosódik a realitás és a misztikum határvonala. Legalábbis velem ez történt. Vigyázni kell, mert beszippant, ebédfőzés közben nem ajánlott!
Bartis Attila: A nyugalom
Ha valaki szeret szembenézni a realitással, esetleg önnön bezártságát mások bezártságának történetével oldaná fel, ezt olvassa! Nem könnyű téma az önmagát önkéntes ”karanténba” záró egykori színésznő, és az ebből a bezártságból kitörni vágyó fia története. Olvasni viszont könnyű, mert zseniálisan van összerakva, és Bartis tűpontosan írta meg. Nem véletlen lett kikiáltva a kortárs irodalom egyik legjobb regényének.
Szerb Antal: Utas és holdvilág
A hírek szerint sajnos mostanában nem nagyon fogunk Olaszországba utazni, hacsak nem kezdjük el ezt a regényt olvasni. Ez nem az útlevél, ez maga az utazás! Itália alap, de még Franciaországba is ellátogathatunk, ráadásul nem turistaként.
Nem tud úgy senki utaztatni, ahogy Szerb Antal ebben a regényben: kultúrákon, hitvilágokon át önmagunkig. Nem mese, ez a könyv elutaztat, és meg sem áll, míg az ember magába nem néz, míg nem találkozik fiatalkori önmagával, vágyaival, azzal, mi lett mindebből. Ha otthon maradunk, mert úgy kell tenni, ideje újratölteni a muníciót. Na, ebben segít ez a regény!
Hamvas Béla: A bor filozófiája
Ha felednénk inkább, akkor igyunk! Hogy mit mikor, arra már felállította ki-ki a maga Aperitif Törzsét. Részemről, ha választani kéne vezetőt, nem kérdés, Hamvas lenne az. Hogy miért? A válasz egyszerű: ő bort iszik, nagy lélekkel és nem kevés tudással. Ráadásul belföldön, ami mostanában igencsak ajánlatos.
Végigkóstolja az Alföldtől a Balaton-felvidékig az összes szőlőből készült alkoholtartalmú italt, ami – mint a könyvből is kiderül – gazdag ízvilágban, ásványi anyagban, nyomelemben, utóbbi kettő pedig nem elhanyagolható az immunrendszer erősítése okán. Hittel inni jó bort, fontos kulturális dolgokat olvasni jó tollból még a négy fal között is megengedett.
Bödőcs Tibor: Addig se iszik
Antialkoholistáknak inkább ezt ajánlanám. A cím köztudottan onnan ered, hogy amikor Bödőcs könyvtervét apja megtudta, legyintett, és ezt mondta: „na, legalább a Tibike addig se iszik!” És ezen a nemiváson mi nyertünk a legtöbbet, mert amikor a humorista leült, és gépelni kezdett, talán még maga sem tudta, hogy a huszonegyedik századi Így írtok tit fogalmazza meg.
Alap, ha szeretsz röhögni, alap, ha nem tudod, kihez nyúlj a könyvespolcon, és alap, ha a könyvben szereplő írókat ismered. Mi másért lenne a művészet, ha nem azért, hogy tükröt tartson?
Lawrence Durell: Alexandriai négyes
Hetekre összezárva a saját családoddal. Hát igen, ez nem kis kihívás, ha finoman akarunk fogalmazni, mondhatjuk úgy is, hogy csapatépítő tréning. A Durell család két nagy alkotót is adott a világnak: az egyik Gerald (Családom és egyéb állatfajták), a másik Lawrence. A család Korfura költözését, és vicces kis életét nyomon követhetjük a Durellék című sorozatban, érdemes megnézni, tényleg jó.
Van benne egy srác, aki állandóan az írógép előtt ül, és mindig valami nagyot készül alkotni. Ha épp nem, akkor meg szerelmes. Ő Lawrence, akinek végül sikerült, mert az Alexandriai négyesnél nem sok jobb könyvet tudnék ajánlani. Már csak az összezártságból eredő konfliktusok miatt is érdemes elolvasni, mert megtanít arra, hogy minden történet egyéni, még akkor is, ha ugyanarról a sztoriról van szó. Egy izgalmas cselekmény a négy főszereplő szemével. Ugye, így már mindjárt más?
