Tordas, ahol az Aranycsapat edzett és ahová az angol király is ellátogatott
Tordas, ahol az Aranycsapat edzett és ahová az angol király is ellátogatott
Tordas, ahol az Aranycsapat edzett és ahová az angol király is ellátogatottTordas pusztáját a hozzá tartozó szőlőkkel a Nyulak-szigeti apácák szerezték meg hajdan. Jól működő hegyközségi szabályzatuk egyensúlyt teremtett a földet művelőkkel egészen a mohácsi tragédiáig. Aztán a büszke település egy világhírű csillagászt és nyelvünk eredetének kutatóját adta a magyarságnak. A két világháború közötti válsággal sújtott időszakban élt itt egy evangélikus lelkész, Podhradszky János. Híveit nemcsak szavakkal csillapította a földi nehézségek eltűrésére, de a tettek mezejére lépett.
A dán szövetkezeti modellt tanulmányozva Hangya szövetkezeti mintafalut hozott létre életük megkönnyítésére. Honnan merítette hozzá a tudást és az erőt? Fentről – mondaná.
Az angol királyi család egyik tagja látogatásra méltónak tartotta a települést és a kastély házigazdáját. Maga is dán gyökerekkel bírva talán a szövetkezeti mintafalura is kíváncsi volt.
Az sem lehet véletlen, hogy Aranycsapatunk éppen itt, a Szent László-patak partjánál tartotta edzőtáborait. Míg ezen tűnődöm, a házunk felett vonuló és kiabáló vadludak elcsendesedtek. Megtalálták helyüket a közeli tó vizén.
A török idők előtt Fejér és Pest megye határpontját a tordasi kőtemplom jelölte.
Akkoriban tíz falu épített egy templomot, ebből következően Tordas jelentős településnek számított.
Aztán ez a hely is pusztasággá vált, csak a kőtemplom romjai jelezték, hogy itt valaha élet virágzott. A török idők után a birtokmegerősítő Sajnovics család vallásszabadságot ígért a betelepülőknek, hetven évvel megelőzve II. József türelmi rendeletét. Az új honfoglalók többnyire az evangélikus vallás tanítását követték. A Hangya szövetkezeti mintafalu is jelzi, hogy megtalálták a számításaikat. Templomot emeltek, mely rendre kiheverte a tűzvész, villámcsapás okozta károkat.
A rommá lett hajdani templom helyére tiszta barokk stílusban új katolikus templom épült. Értéke az egyszerűségében rejlik. A régi templom köveit az új kerítése őrzi. A templomot a veszprémi püspök, a híres Padányi Bíró Márton támogatása hozta létre. A neve ismerősen cseng: 1741-ben a pozsonyi országgyűlésen lángoló beszédével vonta magára Mária Terézia figyelmét.
Türelmetlen, fanatikus hitvitázó beszédeiben erős támadást intézett a reformátusok ellen. Egyházmegyéjének negyvenhárom községéből sikerült kiűznie a protestánsokat. Az eretnekség kiirtására mozgósította a világi hatalmakat, de túlment minden határon.
II. Frigyes porosz király tiltakozására és a pápa ráhatására Mária Terézia kénytelen volt vele szemben rosszallását kifejezni, uszító könyvét is betiltatta. Amilyen elánnal vetette bele magát a katolikus hit védelmébe, olyan energiával teremtette újjá Isten házait.
Nyolcvannyolc új templomot épített, százkilencet felújított, negyvennyolc új plébániát szervezett. Agyonfeszítette magát.
Élete utolsó éveiben kiégve Veszprémből – ahol ellentmondást nem tűrő egyénisége már tehernek számított – a sümegi püspöki kastélyba vonult vissza. Nem meglepő ezek után Sümeg gyors felemelkedése.
A tordasi kastély a település ékköve. Építésének három szakaszát ismerjük. Az eredeti Sajnovics-kastélyt a Batthyány család bővítette, majd 1875 novemberétől új tulajdonosa, a Dreher sörgyáros család adta meg ma látható romantikus-eklektikus-tudor stílusát.
A díszterem faburkolatot, mennyezete kazettás borítást kapott. A Dreher család díjnyertes versenylovairól, fogatairól készült képei kerültek a termekbe, a kazettákba. A kastély nem felfelé, emeletekkel, hanem a földön kúszva bővült. Az 1930-as években a jobb szárnyra új szakasz épült. A Magyar Kastélylexikon sorozatban megjelenő Fejér megyei kastélyok és kúriák gyűjteménye azt jelzi, hogy akkoriban György walesi herceg, a későbbi VI. György angol király vendégeskedett a birtokon. Talán téved a gyűjtemény az itt járt leendő angol király személyében. Időzzünk el e témánál most egy kicsit!
VI. György angol király (pontosabban az Egyesült Királyság és a Brit Nemzetközösség domíniumainak királya, India császára és a Nemzetközösség első feje) trónra lépéséig első nevét, az Albertet használta, és nem volt walesi herceg. Albert a York hercege, Inverness grófja és Killarney bárója címet kapta apjától. Bátyja, az első fiú, Edward volt a walesi herceg. A kicsapongó életű Edward apja halála után, 1936. január 20-tól foglalhatta el a trónt VIII. Edward néven. De csupán háromszázhuszonhat napig élvezhette a magas méltóságot, mert az év végével, december hó 11. napján választania kellett a trón és kétszer elvált, népszerűtlen amerikai felesége, Wallis Simpson között. Anglia megkönnyebbülésére a nőt választotta. Kényszerű lemondása után titulusa Windsor hercege lett. „Valamilyen öröklődési vagy fiziológiai okból normális mentális fejlődése teljesen leállt, amikor elérte a serdülőkort.” – így vélekedett róla a környezete. „Miután meghaltam, ez a fiú tizenkét hónapon belül tönkreteszi magát.” – sóhajtotta az apja, aki ezért a második fiát kívánta a trónon látni. A megtiszteltetést vonakodva elfogadó dadogós Albert ezután mint VI. György foglalta el a trónt, és viszonylag fiatalon bele is rokkant a feladatba. Még apjuk, V. György életében felmerült, hogy Albert helyett öccse, György kenti herceg legyen a trón várományosa, mert neki már volt fiúgyermeke (és számtalan törvénytelen gyermeke is). Csakhogy György kenti herceg a nemek között nem válogatott és drogfüggő volt. Így nézett ki tehát a fiútestvérek listája: VIII. Edward, az éretlen asszonyfüggő alkalmatlan, Albert a balkezességről jobb kéz használatára kényszerített, ezért vagy másért súlyosan beszédhibás, nyilvánosságtól rettegő fiú, György, a homoszexuális és drogfüggő vállalhatatlan, majd a sor végén a nyilvánosság elől elrejtett, súlyosan beteg autista fiú, aki tizenhárom éves korában senkitől sem szánva hunyt el. VI. György király II. Erzsébet királynő édesapja volt. A királynő közvetlen családját apai oldalon ezek a nagybátyjai alkották. Itt említem meg azt a fontos körülményt, hogy az ős, Viktória királynő az unokatestvéréhez ment férjhez. Ezért a döntésért a későbbi leszármazók súlyos árat fizettek!
Ha VI. György angol király nem, akkor melyik walesi herceg járhatott Magyarországon? Két ilyen walesi hercegről tudunk, de egyik sem volt György. Viktória királynő első fia, az élvezeteknek, a divathóbortjának valamint a vadászatnak élő VII. Edward az egyik, aki ötvenkilenc évig várta walesi hercegként, hogy átvegye a trónt édesanyjától. 1901. január 22-én jött el az ő ideje. Királysága pedig nem egészen tíz évig, 1910. május 6-ig tartott. VII. Edward 1873-1891 között trónörökös walesi hercegként öt alkalommal járt Magyarországon. A legendák az éjszakai szórakozási lehetőségeknek és Krúdy szerint néhány hölgy meglátogatásának tulajdonították visszatérő útjait. Első alkalommal 1873-ban a bécsi világkiállításról rándult át egyszerű polgári öltözetben Budapestre az Ariadne nevű gőzhajóval.
A Duna-parti Hungária szálló táncestélyén a fiatal arisztokratákkal eltöltött vacsora után nagy hirtelen félrehúzták az asztalokat, a fiatalság táncra perdült, és a vidám mágnás kisasszonyok megforgatták táncosukat amúgy magyarosan. Szinte egycsapásra megbukott Pesten a párizsi és bécsi férfidivat, hogy kizárólag a londoninak adjon helyet. A szabók pultjait elárasztották a skót kockás szövetek. A londoni Cityből nem küldhettek volna át jobb divatügynököt a csatornán, mint a trónörököst.
Társaságát a történelmi magyar arisztokrácia jelentette. Batthyány Elemér, Széchényi Béla, Károlyi István, Festetics Tasziló, Esterházy Lajos, Andrássy Gyula grófok. Ferenc József császárral vadászott Gödöllőn, Festetics Taszilóval Keszthelyen, Rudolf trónörökössel medvére az erdélyi Görgényben. A Londonban megismert Vámbéry Árminnal okvetlenül találkozott, Törökországról és Indiáról beszélgetett vele. Ki tudja még, hogy miről, mert Vámbéry Ármint később megvádolták azzal, hogy Angliának kémkedett, és szolgálatait megfelelő nyugdíjjal jutalmazta az angol kormány. Volt ebben némi igazság.
1891-évben történt Edward utolsó látogatása. Rudolf öngyilkos halála után nem jött többé. A walesi herceg látogatásának megszűnte után egy darabig elcsendesedett Pest mértéktelen éjszakai élete, mintha bizonyos időre kimulatta volna magát a város – sóhajtoztak a tollforgatók. Edward és Rudolf a tizehét év korkülönbség ellenére barátok lettek. Életfelfogásuk sok tekintetben hasonló volt. Edward úgy tekintett Rudolfra, mint aki idővel megfelelő királyi partnere lehet. Rudolf trónörökös halála után elveszett a lehetőség, hogy angol királyként az Osztrák-Magyar Monarchiában szövetséget találjon. Vajon hogy alakult volna Magyarország sorsa, ha mindketten megérik az 1914-es évet? A trónörökös Rudolf lett volna, nem a megosztó Ferenc Ferdinánd. A szövetséges Anglia. A nyolcvanhárom éves Ferenc József pedig a háború helyett újabb gödöllői vadászatokon törhette volna a fejét.
VIII. Edward volt a másik walesi herceg, aki Magyarországon járt. Mégpedig az 1930-as évek közepén azzal a bizonyos amerikai elvált asszonnyal, akihez való ragaszkodása a korona elvesztésébe került. Ez alkalommal bizonnyal járhatott Tordason is Dreher úr meghívására.
Túl sok ismeretünk nincs erről a látogatásáról. Feljegyezték a kecskeméti barackpálinka iránti rajongását és elismerő szavait a paprikás csirke felett. A barackpálinka okán egyedüli külföldi résztvevőként Kecskemét városát is meghívták a Daily Mail 1935. évi londoni kiállítására.
Tordas volt a vendéglátója egy másik fajta királyi társaságnak, a legendás Aranycsapatnak is. A volt Sajnovics-kastély és parkja adott otthont az edzőtáboroknak és a pihenés óráinak. A világháborúk véres csatái helyett egy zöld gyepet, egy labdát és két hálót kellett volna adni a nemzetek által kijelölt tizenegy józan, erős, egészséges fiúnak, hogy a pályán döntsék el hazájuk sorsát. Nem kétséges, hogyan alakult volna Magyarország jövője Aranycsapatunk kezében.
