Borat 2 kritika: gusztustalan, kellemetlen és vérlázító, ám piszok szórakoztató - Sacha Baron Cohen ismét ledobta az atombombát
Borat 2 kritika: gusztustalan, kellemetlen és vérlázító, ám piszok szórakoztató - Sacha Baron Cohen ismét ledobta az atombombát
Borat 2 kritika: gusztustalan, kellemetlen és vérlázító, ám piszok szórakoztató - Sacha Baron Cohen ismét ledobta az atombombátKülcsín
Sacha Baron Cohen komikus, színész nevét a ‘90-es évek végén ismerhette meg a nagyvilág, amikor is a The 11 O'Clock Show című műsorban Ali G-ként (az önjelölt gengszterrapperként) készített igencsak jópofa, ám sokszor megbotránkoztató interjúkat híres brit figurákkal.
A karakter később felbukkant Madonna a Musichoz forgatott klipjében is, majd miután látták, hogy Ali G mennyire bejön a népeknek, saját filmet is kapott (Ali G Indahouse), amelyben aztán szabadon fricskázhatott mindenkit és mindent, aki az útjába került - ütős zenékkel és még agyeldobósabb beszólásokkal fűszerezve.
Sacha Baron Cohen számára a 2006-os Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika jelentette a következő állomást (a főszereplő, Borat amúgy cameózott az Ali G Indahouse-ban is), az éles társadalomkritikával operáló mozinak köszönhetően pedig akkora népszerűségre tett szert, amelyre még ő sem számított. A kazah újságíró amerikaiakkal való ismerkedése ökörködése igencsak kiborította a bilit, sokszor undorító, ám annál szórakoztatóbb jeleneteivel pedig az egész világ megismerhette Boratot, így megformálóját is.
Lényegében onnantól kezdve lehetett számítani arra, hogy ahol Sacha Baron Cohen felbukkan, ott szem nem marad szárazon és rekeszizom mozdulatlanul.
Borat sikerei után a Brüno következett a sorban, amely nagy meglepetésre (nem) ismételten polgárpukkasztóra sikeredett, majd 2012-ben befutott A diktátor, amely annyira indokolatlan lett (természetes jó értelemben, ugyanis végigszakadtam a filmet), hogy mind a mai napig nem tudtam feldolgozni a látottakat. Csak nekem szól a fejemben az Aladeen Madafaka a diktátor szó hallatán?
Persze Sacha Baron Cohen pár fokkal komolyabb produkcióra is képes: Az izraeli kémben és A chicagói 7-ek tárgyalásában (kritikánkat ide kattintva olvashatjátok) is megcsillogtatta tehetségét - olyannyira, hogy utóbbi moziban nyújtott teljesítménye még Oscar-díjat is érhet számára.
És hogy ne felejtsük el, hogy a brit zseni elsősorban miben utazik, gyorsan ledobta a Borat 2-őt (egészen pontosan Borat utólagos mozifilm: Produkciós kenőpénz szállítása az amerikai rezsimnek a Kazahsztán egyszeri dicsőséges nemzetének hasznára), hogy még egyszer bevigyen egy gyomrost az amerikai társadalomnak, és úgy en bloc az egész emberiségnek. Úgy készüljetek, hogy nem lesz egy könnyű menet.
Sztori
Bár teljesen lényegtelen, ugyanis elsősorban nem feltétlenül ezen van a hangsúly, a Borat 2 történetet is kapott, amely Sacha Baron Cohen korábbi alkotásaihoz híven ismételten elmeháborodottra sikeredett.
Miután Borat Sagdiyev (Sacha Baron Cohen) lejáratta, megalázta és gazdasági válságba taszította Kazahsztán a Borattal, az újságíró elvesztette állását és életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték egy gulagban.
Tizennégy évvel később az ország első embere, Nursultan Nazarbayev (Dani Popescu) kiengedi Boratot a sittről, és azzal a küldetéssel bízza meg, hogy szállítsa le a kazah kulturális minisztert (egyben pornósztárt), Johnnyt, a szexmajmot Donald Trump amerikai elnöknek ajándékba, hogy ezzel mentse meg Kazahsztánt a teljes pusztulástól.
Persze Borat nem tud Donald Trump közelébe férkőzni, így a majmot az alelnökre, Mike Pence-re akarja rásózni. Időközben kiderül, hogy Boratnak van egy lánya, Tutar Sagdiyev (Maria Bakalova), aki az Amerikába való utazás közben megette Johnnyt, a szexmajmot, így hogy Borat kiengesztelje Pence-t, neki ígéri a újonnan megismert csemetéje kezét.
Karakterek
Te jó ég, hol is kezdjem, vagy inkább hogyan is folytassam? Ugyanis a Borat 2 szinte ott folytatja az őrületet, ahol az első felvonásban abbahagyta: a főszereplő semmit sem változott (na jó, talán egy picit, de ez az egyik film végi csattanó, pszt?), ugyanúgy végigbaromkodja a produkciót, csak a problémák és témák változtak, vagy mégsem?
Sacha Baron Cohen teljesítményére egyszerűen nincsenek szavak, ugyanis ismételten elképesztő produkciót tett le az asztalra. Zseniálisan játssza el Boratot, aki néha egy amerikait próbál megformálni, aki akár Sacha Baron Cohen is lehetne. Hoppá, mi! Olyan, mint az Eredetben, csak itt nem álom van az álomban, hanem Baron Cohen a Baron Cohenben. Értitek? Nem? Az se baj, ezt látni kell! A lényeg: érik az az Oscar-díj.
Amikor meghallottam, hogy a Borat 2-ben felbukkan a címszereplő lánya is, akkor legszívesebben belecsapkodtam volna a fejem a falba, ugyanis nem akartam elhinni, hogy az elmúlt évek egyik legegyedibb alkotása is egy rongyosra járatott klisével próbálja felpumpálni a folytatást. Nem, nem, nem, és nem!
Erre mit kaptam? Egy olyan Maria Bakalovát, aki a kezdeti unszimpatikussága után gyorsan a Borat 2 egyik legnagyobb meglepetésévé lépett elő, és egy idő után olyannyira természetes és meghatározó volt a jelenléte, mint magának Boratnak. Sőt, azt is meg merem kockáztatni, Bakalova a Borat 2 szíve-lelke, aki ráadásul olyannyira elmélyült szerepében, hogy még egy hús-vér politikust is behúzott a csőbe (khm, Rudy Giuliani).
Összegzés
Bár annyira a Borat 2 hatása alá kerültem, hogy rekordidő alatt született meg a kritikám, azért a záró akkord lefirkálása előtt behúztam a kéziféket, nehogy magával ragadjon a hév. Ugyanis akármennyire is bejövős volt Sacha Baron Cohen újabb eszement alkotása, a nézése közben is többször eszembe jutott, hogy a kazah újságíró jópofáskodása már közel sem üt akkorát, mint az első felvonásban.
Még véletlenül sem a lerágott csont esetére gondolok, hanem sokkal inkább arra, hogy az idióta poénok és az erőteljes karikatúrák akkor még az újdonság erejével hatottak.
Most meg már nagyjából előre lehet tudni, mikor mi fog következni, ennek köszönhetően pedig nem pusztultam annyit a röhögéstől, és nem is állítottam meg az alkotást, hogy szételemezzem az életem - persze azért így is sikerült belógatni pár indokolatlan nemi szervet.
Ezen kívül meg kell említenek a társadalmi kritikák minőségét, ugyanis míg a Borat első része időálló problémákat helyez a középpontba, addig a Borat 2 már sokkal inkább olyan jelenségekre koncentrál (mint például az amerikai elnökválasztás vagy a koronavírus-járvány), amelyek nem biztos, hogy tíz vagy húsz év múlva is aktuálisak lesznek. Szó se róla, Borat szétbontja a házat, ahogy kell, de ki nem alkotott már véleményt ezekben a témákban? Ugye, hogy ugye.
Ezektől függetlenül a Borat 2-n igencsak jól szórakoztam, azt is mondhatom, hogy 2020 egyik legnagyobb meglepetését láttam, amely sötét és szatirikus humora felüdülést jelentett egy ilyen év után. Ismételten lelepleződtünk, láthatjuk hová süllyedt a világ, mindezt két remek színész tolmácsolásában. Hatalmas pacsi Sacha Baron Cohennek és Maria Bakalovának, meg úgy mindenkinek, aki részt vállalt a produkcióban!
