Doctor Strange az őrület multiverzumában (Doctor Strange in the Multiverse of Madness) kritika: a valaha készült egyik legbrutálisabb szuperhősös film
Doctor Strange az őrület multiverzumában (Doctor Strange in the Multiverse of Madness) kritika: a valaha készült egyik legbrutálisabb szuperhősös film
Doctor Strange az őrület multiverzumában (Doctor Strange in the Multiverse of Madness) kritika: a valaha készült egyik legbrutálisabb szuperhősös filmKülcsín
Amikor egy-egy Marvel-filmet vagy - sorozatot próbálok felvezetni, akkor kicsit mindig bajban vagyok, ugyanis olyannyira összefügg itt már minden mindennel, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja az eseményeket.
Kevin Feige-ék a Vasember 2008-as indulás óta már-már megszámlálhatatlan mennyiségű mozit és sorozatot dobtak be a buliba, így aki mondjuk most határozza el magát, hogy felvegye a ritmust... hát, maradjunk annyiban, hogy nem fogom irigyelni.
Mondjuk annyira nem vészes a szitu, csak legyen több száz szabad órája, és pikk-pakk képbe kerülhet az MCU negyedik fázisának a cselekményével.
De komolyan, ha például úgy akarjátok meglesni a Doctor Strange az őrület multiverzumábant, hogy tényleg mindent értsetek belőle, akkor nem elég ám letudni a Fura Doki első önálló filmjét, és a későbbi bosszúállós cameóit, hanem bizony izomból le kell pergetni a WandaVízió, a Loki és a Mi lenne, ha...? című sorozatokat is. Pókember multiverzumos kalamajkájáról már nem is beszélve...
Szóval, befutott a Doctor Strange az őrület multiverzumában a horrormágus, Sam Raimi dirigálásában, amelyet az eddigi legambiciózusabb Marvel-projektként tartanak számon. Ugyanis olyan szerteágazó sztorival és vendégszereplő-áradattal kecsegtetett, hogy már csak a cím hallatán összefutott a nyál a rajongók szájában. Nekem legalábbis biztosan.
Sztori
Miután Doctor Strange (Benedict Cumberbatch) Pókember (Tom Holland) hathatós segítségével a Nincs hazaútban megbolygatja a multiverzumot, teljesen elszabadul az őrület, így mindenki kedvenc hókuszpókusza olyan helyzetben találja magát, amely az egész létező valóságot fenyegeti.
Hogy rendet tegyen a megtépázott univerzumokban, segítségül hívja az időközben a manipulálás nagymesteréve és nem mellesleg a legendás Skarlát Boszorkánnyá avanzsált Wanda Maximoffot (Elizabeth Olsen), aki olyan titkokat rejt magában, amelyre még a mágus sem volt felkészülve.
Így aztán elkezdődik a haddelhadd az összekutyult univerzumok között, amely olyan végeredménnyel és horrorisztikus fűszerezéssel kecsegtet, hogy Strange-nek például még a titkos szervezet, az Illuminátusok előtt is felelnie kell majd. Ott pedig tudjátok ki osztja az észt...
Katakterek
Ahogy a Doctor Strange az őrület multiverzumában előzetesei is leleplezték már, igazából két főbb szereplő, Doctor Strange és Skarlát Boszorkány körül zajlanak majd az események.
A többiek egyfajta mézes-mázas díszletként funkcionálnak, ám ez nem feltétlenül rossz, ugyanis így nem vonják el a fókuszt a két mágiával operáló hősről. Ettől függetlenül rengeteg rajongó szívét fogják megdobogtatni.
Szóval Benedict Cumberbatch, mint Dr. Stephen Strange továbbra is zseniális, egyszerűen nála tökéletesebb színészt elképzelni sem tudnék a Fura Doki szerepére, igazi álomkombináció, amely biztos vagyok benne, hogy még bőven el fog bírni pár mozit a közeljövőben. Strange cinizmusát továbbra is nagy kanállal faltam, és nyilván a drámaibb momentumokban sem okozott csalódást. Úgyhogy én már most tűkön ülve várom a következő alkotást, amelyben fel fog bukkanni.
Elizabeth Olsen is rendesen odateszi magát, tényleg egy rossz szavam sem lehet rá, viszont én úgy éreztem, hogy a WandaVízióban sokkal erőteljesebb produkciót tett le az asztalra.
Olsen a korábbi filmekben ilyen nagyon jellegtelen karakternek tűnt, viszont a szériában végre megmutatta a benne szunnyadó tehetséget, ami az őrület multiverzumában mintha ismételten eltűnt volna belőle.
Meg olyan mondatokat is adtak a szájába, amelyek nagyon teátrálisnak tűntek, meg hát így nem kommunikálnak az emberek... mindegy összességeben ügyeskedett, viszont az előzetes prognózisok ellenére nem tudta lejátszani Cumberbatchet a vászonról.
Összegzés
Hatalmas várakozás övezte a Doctor Strange az őrület multiverzumában című Marvel-mozit, amely szinte szó szerint ki is robbantotta az agyam a helyéről. Így a film után komolyan elgondolkodtam azon, vajon hova tudják ezt még fokozni - mondjuk a Nincs hazaút után is ezt kérdezgettem, és tessék, van ám ott gógyi!
Szóval Fura Doki jött, látott és győzött, újabb története pedig tovább mélyítette vagy inkább tágította a multiverzumról alkotott ismereteinket, amelyről még így is félelmetesen keveset tudunk. Szóval lesz itt még őrület, ne aggódjatok!
A színészek kitettek magukért, a látvány egyszerűen pazar volt, sokszor azt sem tudtam, milyen rendezvényen vagyok, netalántán hogyan forgassam a fejem, és a cameók közben héba-hóba még egy örömkönnyet is elmorzsoltam. Szóval az elvetemült rajongóknak igazi csemege lesz!
Biztos akadnak olyanok, akik kicsit többet vártak volna az alkotástól (talán icipicit én is így vagyok), de ha logikusan végiggondoljátok, még csak most kezdték el feszegetni a multiverzum határait, nem lőhetik el az összes puskaport az elején, nemde?
Doctor Strange továbbra is az egyik kedvenc szuperhősöm, akivel - Vasemberhez hasonlóan - egyszerűen nem tudok betelni, és nagyon úgy tűnik, hogy a továbbiakban is fontos szerep hárul majd rá, úgyhogy csak így tovább!
Az őrület multiverzumában fanoknak igazi must watch darab, de akik csak egy látványos szuperhősködéssel akarják elütni az időt, azoknak is ideális kikapcsolódás.
Ja, és a horrorfilmek kedvelőinek is bejövős lehet, ugyanis Sam Raimi rendező egész bevállalósra vette a figurát - párszor rendesen meg kellett kapaszkodnom a székben. Összefoglalva: Doctor Strange az őrület multiverzumábant mindenkinek látnia kell - mint amúgy minden Marvel-produkciót, mert egytől egyig lehengerlőek!
