67 évesen is kirobbanó formában – Buteyko légzéstechnikával67 évesen is kirobbanó formában – Buteyko légzéstechnikával
A különböző évszakok más-más veszélyeket hordoznak az asztmások, allergiások számára. Most éppen a parlagfű pollenje keseríti meg sokak életét az ismert allergiás, szénanáthás vagy akár asztmás tünetekkel. Aztán hamarosan jön az ősz nyirkos, hűvös napokkal, a megfázások, légúti hurutok időszakával. Az asztmás betegek ilyenkor sokkal esendőbbek, légúti gyulladások belobbanására hajlamosabbak, ami több váladékkal, köhögéssel, a fulladás fokozódásával jár.
Télen a száraz, fagyos idő hótakaróval inkább kedvező, de sajnos ez a klímaváltozás miatt egyre ritkább. Gyakori viszont a lucskos, nyirkos, az évszakhoz képest enyhe idő, ami kedvez a kórokozóknak, de az asztmásoknak annál kevésbé, éppen a fentebb leírt okok miatt.
Tavasszal beindul – és a különböző növények által okozott keresztallergiákkal gyakorlatilag most már egész nyárra kiterjed – a pollenszezon, ami sok allergiás beteg számára azt jelenti, hogy tavasztól őszig tüsszög, könnyezik, folyik az orra vagy éppen eldugul. A tavasz ráadásul szeszélyes is, mert fagyos, ködös időt éppúgy hozhat, mint váratlan meleget, ami vitaminok, tartalékok híján még az egyébként egészséges szervezetet is megviseli, legyengíti. Fokozottan igaz ez asztmás, allergiás betegek esetében, hacsak…
…hacsak nem kezdi el a beteg mielőbb gyakorolni a Buteyko légzést, amivel megszünteti a túllégzést, normalizálja a test szén-dioxid szintjét, biztosítja a szabad légutakat, a sejtek jó oxigénellátását és megerősíti az immunrendszert. A módszer lényegéről legutóbb már írtam itt, most pedig arról lesz szó, hogy kinek ajánlott e légzéstechnika elsajátítása?
Dr. Kovács László tüdőgyógyász, Buteyko terapeuta szerint a módszer mindenkinél működik, de csak akkor, ha az illető kitartóan és rendszeresen gyakorol. Ez naponta legalább egy-másfél órás figyelmet igényel (nem egyhuzamban, hanem több alkalomra elosztva). Ennyi idő szükséges a légzőgyakorlatokhoz.
Ez persze nem mindig könnyű. Kiváltképp, ha eláraszt bennünket a sok munka és a vele járó stressz, vagy erős érzelmi hullámzásban vagyunk. Ilyenkor automatikusan fokozódik a légzés. A Buteyko módszer alapján viszont ezt nem engedhetjük meg, ezért nagyon tudatosnak kell lennünk a légzésünket illetően, ami a legtöbb ember számára szokatlan és nehéz.
Csak annak érdemes elsajátítani ezt a módszert, aki képes kitartóan dolgozni, akiben megvan a kellő elszántság és akaraterő, hogy a kitűzött cél eléréséig nem ad magának felmentéseket a gyakorlás alól.
„Ha végiggondoljuk, hogy a helyes légzés hatására javul a szervezet, a szövetek, sejtek oxigénellátása, beáll a megfelelő pH egyensúly, akkor könnyen beláthatjuk, hogy ezáltal minden szervünk és az azokat összehangoló szabályozórendszereink működése is javul, öngyógyító folyamatok indulnak be, segítve a beteg gyógyulását, bármilyen betegségről legyen is szó.” – hangsúlyozza Dr. Kovács László – „Természetesen a javulás mértéke és gyorsasága függ a betegség természetétől, súlyosságától. Egy asztmás beteg kellő kitartással akár néhány hónap alatt tejes gyógyulást érhet el. Aki tünet- és panaszmentes, az szintén jól teszi, ha elsajátítja és végzi a gyakorlatokat a még jobb, még tökéletesebb egészségért, illetve a betegségek megelőzésére.”
E módszert tíz évvel ezelőtt vezették be Magyarországon. Azóta több ezer követője lett. Dr. Grandpierre Attila csillagász, kutató, a Vágtázó Csodaszarvas és VHK frontembere például a Buteyko gyakorlatokkal szüntette meg allergiáját, s melegíti fel állandóan hideg, fázó lábait. (Érdekes, ugye?) Erről az alábbi videóban számol be:
Az Internet egyébként tele van olyanokkal, akik 30-40 éve fennálló asztmából gyógyultak meg Buteyko-val. Dr. Grandpierre Attilára egyébként azért figyeltem fel a videók között, mert nagyon nagyra tartom munkásságát (minden téren), s több előadásán is jártam már (nemrég itt volt Székesfehérváron – immár kilencedik alkalommal -, amikor bemutatta „Lélek és Világegyetem” című könyvét – de ez egy másik cikk témája lesz majd), így kíváncsi voltam rá, hogy mit nyújtott neki ez a módszer?
Jelenleg két Buteyko-terapeutát találunk hazánkban: Varga-Szilágyi Gyulát (aki behozta a módszert hazánkba) és Dr. Kovács Lászlót, akinek egy ismerőse kérte ki a véleményét erről a programról, mert asztmás gyermekének keresett gyógymódot.
Varga-Szilágyi Gyula
A tüdőgyógyász így alaposan utána nézett a módszernek, és olyan meglepő információkra, okfejtésekre, kutatási eredményekre bukkant a légzést illetően (elsősorban Buteyko professzor munkássága nyomán), amelyek bizony orvosként, tüdőgyógyászként a csodálkozás mellett erős kétségeket is ébresztettek benne, miközben az érvelések logikusnak, tudományosan megalapozottnak tűntek.
„Hozzáteszem, hogy homeopata orvos is vagyok, nyitott az akadémikus orvoslás keretein kívül működő alternatív gyógymódokra, ezért azt mondtam, hogy a dolog megér néhány próbát.” – mesélte a kezdetekről – „Elmentem egymás után több előadásra is, így egyre jobban és mélyebben meg tudtam érteni a módszer működését, mind elméleti, mind gyakorlati-tapasztalati szinten. Egyrészt láttam a mélyreható változásokat a résztvevőkön, sok esetben a gyógyulásukat, más esetekben életminőségük jelentős javulását. Másrészt a légzőgyakorlatokat végezve saját magamon is megtapasztaltam azok jótékony hatását.”
Dr. Kovács László (középen) egy légzéstechnikai előadás után, hallgatói körében
A Buteyko légzéssel való találkozása óta például végleg elfelejtette a tüsszögést, orrfolyást, orrdugulást. E tünetek soha többé nem jelentkeztek. Ezen kívül rövidült az alvásideje, s mégis pihentebben ébredt, mint korábban, mert mélyebb, nyugodtabb, minőségi alvással telt az éjszakája. Azt is észrevette – leginkább egy Balaton-átúszás alkalmával –, hogy javul a sportteljesítménye, hiszen 12 percet sikerült javítania korábbi időeredményén.
Közben pedig lefogyott: néhány hónap alatt kb. 10 kg zsírt vesztett. Ettől még könnyebben mozgott és egyre jobban érezte magát.
A tüdőgyógyász egyébként már 67 éves, de napi szinten sportol! Többek között TRX-ezik, úszik, focizik… - és hetente háromszor hozzám is jár kettlebellezni! Úgy dobálja a súlyokat, mint a húszévesek!
dr. Kovács László 67 évesen 2 db 16 kg-os kettlebellel edz heti háromszor (Fotó: Temesvári Márta)
„Néha olyan kortársaim aggódnak a „kóros soványságom” miatt, akik napi sportolás helyett inkább a napi gyógyszeradagjukat kapkodják be, 20-30 kg súlyfelesleget cipelnek, és az első emeletre felérkezve megállnak, és nyitott szájjal, lihegve kapkodják a levegőt.” – mesélte – „Ők szinte megbotránkoznak, amikor úgy tréfálkozom, hogy ennyi idősen azért nekem is vannak gondjaim: például nehezen tudom eldönteni, hogy milyen új sportágat próbáljak még ki.”
Ezek után már biztosan mindenkit érdekel, hogy pontosan mit kell tennie azért, hogy a problémái csökkenjenek / megszűnjenek. – Ezért érdemes várni (és elolvasni) a folytatást, amely a gyakorlatokról fog szólni!
