Lélegezz kevesebbet – élj tovább!
Lélegezz kevesebbet – élj tovább!
Lélegezz kevesebbet – élj tovább!Február közepétől szeptember végéig (melegebb ősz esetén október közepéig) szenvednek leginkább az allergiások. Van, aki ilyenkor tüsszög, folyik az orra, könnyezik, s vannak, akiket nehézlégzés is kínoz ebben az időszakban.
Az allergia-szezon a mogyoró virágzásával indul, majd áprilisban 6-8 növény kapcsolódik be a folyamatba, a parlagfű pedig augusztusban kezdi el szórni a spóráit, és közel két hónapon át le sem áll a terjeszkedéssel.
Mint arról korábban is szót ejtettünk, Magyarországon másfél millió allergiás és kb 400.000 asztmás beteg él. Ők általában mind rendszeresen szednek különböző gyógyszereket, s többségüknek táskájából nem hiányozhatnak az inhalációs pipák sem. Sokan vannak, akik e készítmények nélkül olyan nagyon szenvednének a tünetektől, hogy a másnapot sem élnék meg.
Létezik viszont egy módszer, amely alkalmazásával néhány hét alatt átlagosan 70-80 százalékkal csökkennek a tünetek – a betegek visszajelzései alapján. Ez a Buteyko terápia.
A Buteyko légzéstehnikát Konsztantin Pavlovics Buteyko, ukrán származású orosz orvosprofesszor, kutatóorvos fejlesztette ki. Mondhatjuk nyugodtan, hogy egy egész élet munkájával, benne sok küzdelemmel, hiszen a kollégái és sok esetben a hatóságok finoman szólva inkább gátolták, mint segítették a tevékenységét.
Konsztantin Pavlovics Buteyko
A professzor először saját magát gyógyította meg a rosszindulatú magas vérnyomásból, méghozzá légzésének megváltoztatásával, finomításával. Furcsán hangozhat ez: Egyszerűen a légzésünkkel segíthetünk olyan problémákon, amelyeket eddig csak gyógyszerekkel tudtunk kordában tartani? Dr. Kovács László tüdőgyógyász, képzett Buteyko terapeuta szerint: Igen!
Mint mondta: A módszer azon az egyedülálló felismerésen alapul, hogy a megváltozott életmódunk – a sok stressz, mozgáshiány, helytelen táplálkozás, elhízás, túlfűtött lakások stb. – helytelen légzési szokások, túllégzés kialakulásához vezetnek, amely aztán egy sor „civilizációs” betegség valódi kiváltó oka lesz.
Dr. Kovács László tüdőgyógyász szerint a légzésünkkel több problémát is megoldhatunk
Itt nemcsak az asztmára, idült hörghurutra és egyéb, például éjszakai légzészavarokra (és ehhez kapcsolódó alvászavarokra, horkolásra, apnoera) kell gondolnunk, hanem szív és keringési rendellenességekre, magas vérnyomásra, migrénre, de akár az allergiára vagy olyan pszichés zavarokra, mint a pánikbetegség, depresszió, melyeknek közös gyökere a túllégzés, orvosi nevén hiperventilláció.
A Buteyko légzéstechnika lényege a fentiekből következően az, hogy légzőgyakorlatok által visszaszoktatjuk szervezetünket a „túl sokról” a „normális” levegőmennyiségre, azaz megszüntetjük a túllégzést, így a fenti betegségek, kórfolyamatok visszafordíthatók, a gyógyulás elérhető.
Első hallásra ez elég furcsán hangozhat, hiszen a légzéssel kapcsolatban rengeteg tévhit kering. Többek között az, hogy minél több, minél nagyobb levegőt veszünk, annál több oxigénhez jutunk, és ettől jobban érezzük magunkat, egészségesebbek leszünk. Ennek azonban az ellenkezője igaz.
Aki próbált már felfújni nagy légvételekkel egy gumimatracot, megtapasztalhatta, hogy ha nem tart közben szünetet, könnyen megszédül vagy akár el is ájulhat, ami ugye nem éppen a jó közérzet jele. (Utána pedig sokszor köhögési rohamot is kaphat.)
A hétköznapokban persze nem ilyen látványos a túllégzés. Buteyko professzor ezért beszélt rejtett, krónikus túllégzésről, amelybe úgy „csúszik” bele a legtöbb ember, hogy észre sem veszi, miközben például egy asztmás beteg a normál levegőmennyiség 3-4-szeresét lélegzi ki-be egy perc alatt
A kevesebb levegő jótékony hatását támasztja alá az a tény, hogy a legtöbb 100 év feletti ember a több ezer méter magasságban élő hegylakók között található, pedig ott jóval „ritkább” a levegő, kevesebb az oxigén. A magyarázat abban keresendő, hogy a jó egészség és a hosszú élet titka nem a minél több levegő és oxigén belégzése, hanem az épp rendelkezésre álló oxigén minél jobb és hatékonyabb felhasználása a sejtek, szövetek által, vagyis a sejtszintű oxigénellátás megfelelő hatékonysága. A túllégzés következtében éppen ez az, ami zavart szenved.
„A zavar oka, hogy a nagy levegővételekkel a kilélegzett levegő mennyisége is megnő, ezáltal a kelleténél több szén-dioxidot távolítunk el. Így a szervezetünkben a szén-dioxid koncentrációja lecsökken, mind a tüdő léghólyagjaiban, mind a vérben. A közvélekedés szerint ez előnyös, hiszen a szén-dioxid egy káros anyagcseretermék, ezért minél többet távolítunk el, annál jobbat teszünk magunknak. Ez azonban tévhit!” - emelte ki Dr. Kovács László – „A szén-dioxid nemcsak egy anyagcsere-végtermék, amit legfeljebb a növények képesek hasznosítani, hanem az emberi szervezet számára is nélkülözhetetlen vegyület. Hiánya vagy alacsony szintje a tüdőben a hörgők simaizmainak összehúzódását, azaz hörgőszűkületet (asztmát), tartós fennállás esetén az erek szűkületét, ezáltal keringésromlást és magas vérnyomást válthat ki. Ezen kívül a szén-dioxid csökkenő koncentrációja a vér pH-jának felborulását eredményezi, az agyi légzőközpont vezérlésének túllégzésre késztető „elállítódásával” pedig bezárul az ördögi kör, és a hyperventilláció önfenntartóvá válik.”
Az említett érszűkület és következményes keringésromlás már eleve rontja a szövetek oxigénellátását. Ezt tetézi, hogy ha a kelleténél kevesebb a vérben, szövetekben a szén-dioxid (vagyis kevésbé savas a közeg), akkor a vér kötött állapotban lévő oxigénjéből a kelleténél kevesebb tud felszabadulni és eljutni a sejtekhez, szövetekhez, így azok oxigénellátása tovább romlik.
Röviden összefoglalva: A túllégzés a szén-dioxid szint csökkenésén keresztül hörgőszűkületet, légzészavart, keringésromlást, összességében romló szöveti oxigénellátást eredményez, ami a szerveink, szabályozó rendszereink (idegrendszer, immunrendszer, hormonális rendszer) működési zavaraihoz, krónikus betegségek kialakulásához vezet. A gyógyuláshoz vezető út pedig a légzés csökkentése, finomítása megfelelő gyakorlatokkal és kellő odafigyeléssel.
Dr. Kovács László légzőgyakorlatot tanít egy asztmás betegnek
A folytatásból kiderül, hogy hogyan változtatta meg a professzor életét ez a módszer, kiknek nyújthat segítséget a Buteyko-légzés, mire kell vigyázni az allergia-szezonban, s, hogy miként egyeztethető össze a tüdőgyógyász munkájával a terapeuta-küldetés.
