1 évnél régebbi cikk

A Hangya és a Darázs: Kvantumánia kritika - kicsit csalódás, de Kang, a hódító mozis bemutatkozása miatt látnotok kell!
·Filmkritika·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Mafab/Marvel
A Hangya és a Darázs: Kvantumánia kritika - kicsit csalódás, de Kang, a hódító mozis bemutatkozása miatt látnotok kell!
·Filmkritika·Utolsó frissítés: undefined

A Hangya és a Darázs: Kvantumániával bekezdett a Marvel filmes univerzumának ötödik fázisa, amely az egész multiverzumot fenyegető újabb ellenlábast és a Bosszúállók-mozikat is felvezeti. Nézzük, hogyan teljesített nálunk a Hangya és a Darázs: Kvantumánia! (Spoilermentes kritikánk következik.)

Külcsín

Amikor a Marvel bejelentette a Hangya debütálását a filmes univerzumukban, fogalmam sem volt róla, hogy ki ő, mi ő, milyen szuperereje van, mit és hogyan csinál, de az első leírások sem csigáztak fel, így lényegében semennyire nem vártam az új hős szélesvásznon való debütálását.

Mert miért is kellett volna? Vasember, Amerika Kapitány és Thor után mégis ki kíváncsi egy Hangyára? Ugye, hogy ugye! Majd befutottak az első előzetesek, amelyek már adta némi támpontot afelől, mit is várhatunk a legapróbb és egyben legnagyobb szupermanustól, ám még így sem voltam benne biztos, hogy megéri a pénzét.

Végül 2015-ben debütált a Hangya a mozikban, és azt kell mondjam, kellemesen meglepett - nem annyira, mint a frissen alkotások közül mondjuk A galaxis őrzői, de simán elvoltam vele, egy teljesen másféle Marvel-filmet kaptam, egyfajta heist movie-t, ezzel pedig azt is elérte, hogy lelkesedve kezdjem felkutatni képregényes történeteit az interneten.

Szóval a Hangya jött, látott és megnyerte a rajongókat, ez pedig bőven elégnek bizonyult ahhoz, hogy egyrészt felbukkanjon az Amerika Kapitány: Polgárháborúban, másrészt 2018 érkezzen a folytatás (immáron Hope Van Dyne-nal kiegészülve), A Hangya és a Darázs, amely szintén nem okozott csalódást. Sőt, legyűrte a második felvonások rákfenéjét és úgy tudta növelni a tétet, hogy nem torkollott káoszba a végeredmény.

Később a Hangya tiszteletét tette a Bosszúállók: Végjátékban is, mi több, hatalmas szerepe volt abban, hogy kedvenc hőseink végül földbe tudták döngölni az univerzumot fenyegető Thanost, így nem is volt kérdés, hogy Kevin Feige-ék a jövőben is terveznek vele.

És akkor 2023-ban befutott A Hangya és a Darázs: Kvantumánia, amelyet a MCU (Marvel filmes univerzum) ötödik fázisának nyitódarabjaként funkcionál, mi több, a hangyás kompánia vezeti fel az új főgonoszt, Kanget.

Sztori

A Bosszúállók: Végjáték eseményeit követően Scott Lang, alias Hangya (Paul Rudd) próbál visszarázódni korábbi életébe, ám lányának, Cassie Langnek (Kathryn Newton) a pitty (Thanos csettintése) miatti hirtelen felcseperedését nehezen tudja feldolgozni. Vagyis inkább azt sajnálja, hogy öt évet elvettek tőle, amit gyerekével tölthetett volna.

Persze Cassie ez idő alatt sem tétlenkedett és feltalált egy olyan kütyüt, amellyel könnyűszerrel fel tudják térképezni a rejtélyekkel teli kvantumvilágot. Igen ám, de amint bekapcsolja a szerkezetet, Janet Van Dyne (Michelle Pfeiffer) szabotázsa ellenére valaki beméri őket a miniatűr világból, majd azon nyomban be is szipkázza a teljes hangyacsaládot a buliba.

Lent vagy bent aztán rövid távon kiderül, hogy mindezért Kang, a hódító (Jonathan Majors) a felelős, aki minden követ megmozgat azért, hogy kiszabaduljon fogságából.

Karakterek

Megmondom őszintén, a Kvantumánia az egyik leggyengébb Hangya-film lett a szereplők tekintetében. Megmutattak mindenkit, aki számít (jó nem, mert például a közönségkedvenc Michael Peña Luisa nagyon is hiányzott), ám mégis így érződött, hogy senki sem volt igazán jelen az alkotásban - kivéve perszer Kanget, de erről picit később!

Szóval Paul Rudd ugyanazt a figurát hozta, mint korábbi Hangya-filmjeiben, cameóiban, semmi karakterfejlődést nem vettem észre rajta - kivéve azt, hogy most már ő is nagybetűs hős akar lenni, vágyik az elismerésre, viszont cserébe a kisujját sem mozdítja, azaz egy az egyben olyan maradt, mint amilyennek megismertük. És a poénjai sem ütnek már akkorát, mint első filmjeiben. Érezhetően elfáradt a figurája, lassan el kéne kezdeni azon agyalni, hogy méltó búcsút vegyünk tőle...

Evangeline Lilly Darázs szerepében még annyira sem volt képes, hogy egyáltalán egy értelmes mondatot eldaráljon, mintha ott sem lett volna a moziban, csak röpködött meg kiabált Scott után, és lényegében ennyi. A másik meg, hogy hiába van ott a címben a neve, köze nem volt a filmhez, ez egy nagybetűs Hangya-produkció volt, Lilly még mellékkarakterként is gyengén muzsikált, vagy inkább csak zümmögött.

Michael Douglasnek és Michelle Pfeiffernek is voltak momentumaik, Kathryn Newtont, mint újdonsült ízeltlábút inkább hagyjuk is, és a sokak által várt M. O. D. O. K. (Corey Stoll) sem váltotta meg a világot - kihagyott ziccer, semmi több! Érte viszont nagyon is kár!

És akkor elérkeztünk a szerintem eddigi legizgalmasabb Marvel-főgenyához, Kanghez, a hódítóhoz, akinek minden apró mozzanata ajándék volt, csak úgy sugárzott belőle a felsőbbrendűség, a lazaság, és az a feeling, hogy bármikor bárkit képes lenne eltenni láb alól, vagy éppen kitörölni a multiverzumból. 

Jonathan Majors tökéletes választás volt Kang szerepére, minden megvan benne ahhoz, ami ezt az újabb fenyegetést naggyá teheti, mi több, a valaha vászonra vitt legnagyszerűbb ellenlábas is lehet még belőle. Merthogy őt nem elég egyszer lenyomni, több millió variánsa van, akik multiverzumszerte igázzák le a világokat térben és időben egyaránt. Szóval a Bosszúállóknak rendesen fel lett kötniük a gatyót...

Összegzés

Kanget leszámítva nem sok pozitívumot tudott felmutatni A Hangya és a Darázs: Kvantumánia, ezen nem is kellett olyan sokat agyalnom, inkább azon rágódtam, hogy összességében miért voltam csalódott a végefőcím után. 

Jó, ez így mondjuk nem teljesen igaz, mert az egyik stáblistás jelenet részben eloszlatta a kételyeim, de véleményem szerint ebben a produkcióban több, a Marvel filmes univerzumának jövőjét befolyásoló eseményt is meg kellett volna merni húzniuk a készítőknek.

Most éreztem először azt, hogy elegem van abból, hogy mindig a jók győznek és egy kicsit sem szorongatják meg őket. És akkor behozták Kanget, akinek konkrétan le kellett volna gyalulnia az egész bagázst, vagy legalábbis a felét, hogy érezzük a súlyát a szereplők rossz döntéseinek, összecsináljuk magunkat a hódító láttán és hallatán, ezzel egyfajta drámaiságot is kölcsönözve a mozinak, erre... na, de pszt!

Kang patika volt, a többiek bújjanak vissza a hangyabolyba! Amúgy a látványra nem lehetett panasz, tökéletesen tálalták a kvantumvilágot, kicsit Star Warsos beütése volt mind a környezetnek, mind a helyi menő csávóknak, de amúgy teljesen levett a lábamról. Akció is volt dögivel, azok is látványosra sikeredtek, lényegében minden a helyén volt csak a szereplők többsége nem.

A Hangya és a Darázs: Kvantumánia nem lett olyan szörnyű, mint amilyennek a legtöbb kritika beállítja, ám ettől függetlenül én is egy kihagyott ziccernek tartom még úgy is, hogy Kanget kifogástalanul sikerült behozniuk az őrületbe. Marvel-fanok mondanom sem kell, kötelező, a többieknek meg úgyis mindegy, a felét sem fogják érteni annak, amit látnak. De azért tehetnek vele egy próbát!

10/6 - Határozottan a leggyengébb Hangya-film, ám Kang felbukkanása felkorbácsolja a kedélyeket

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek