A magyar vitéz szobra – nem véletlen az alkotás címe!A magyar vitéz szobra – nem véletlen az alkotás címe!
Az Ohmann Béla által alkotott A magyar vitéz címet viselő szobrot nem véletlenül nevezik vándorló szobornak is, hiszen Székesfehérvár több pontján állt már. Eredetileg a vitézi székház épületét díszítette, majd annak felújításakor átkerült a mostani Mátyás-kúthoz, de pihent egy ideig raktárban is, jelenleg pedig az Ady Endre utca és az Oskola utca sarkán látható.
Négyesi Lajos, a Szent István Király Múzeum tudományos igazgatóhelyettese a Fehérvár Televízióban beszélt elsőként felfedezéséről, melynek eredményeként sikerült kideríteni, hogy Zrínyi Miklóst ábrázolja a szobor.
A markáns vonásokban egyértelműen felismerhető Zrínyi Miklós, de a szobor jobbjában a lúdtoll és a szablya együttes szerepeltetése és Zrínyi-attribútum.
Felmerült a gondolat, hogy A magyar vitéz szobrát átnevezzék, azonban ezzel kapcsolatban Demeter Zsófia úgy fogalmazott, hogy az alkotó joga meghatározni azt, mi a címe a szobornak:
„Érdekes találkozásaim voltak ezzel kapcsolatban, persze nem gondoltam húsz évvel ezelőtt, hogy erre kellene rákérdezni. Schmidl Ferencnek éppen az évfordulós kiállítására készültem, amikor sokat beszélgettem a lányával, Bándy Jánosnéval. Shmidl Ferencről tudjuk, hogy a harmincas-negyvenes évekig – mondjuk, úgy hogy – városi főépítész volt Székesfehérváron, persze akkor nem ezt az elnevezést használták. N
evéhez fűződik Székesfehérvár szerkezetileg és építészetileg is korszerű, vonzó várossá fejlesztése az 1930-as valamint az 1940-es években, a Csitáry-érában. Mondhatjuk, hogy ő határozta meg azt, mit és kivel dolgoztatunk. A lánya azt is elmesélte, hogy nagyon jó barátságba került Ohmann Bélával, akinek hat műve található Székesfehérváron, és a Várkörút 7. szám alatt található egykori Schmidl-villa épületét is az ő szobra díszíti. Bándy Jánosné sok mindent mesélt, számos képet és iratot adott az édesapjáról való megemlékezéshez.
Az egyik igen élénk emléke a Vitézi székház tervezéséhez kötődik, amit nagylányként sok alkalommal hallott, ugyanis Schmidl Ferenc és Ohmann Béla a nagyszobájukban folytatta ezeket a megbeszéléseket. Schmidl Ferenc tervezte a Vitézi székházat. A szakember híres volt arról, hogy a kilincsekig bezárólag mindent megtervezett, természetesen azt is, hogy mivel díszítik az épületet. A magyar vitéz szobrát és a díszítéseket is Ohmann Béla készítette el. Nem tartom egészen véletlennek, hogy nem azt a címet adták a szobornak, hogy Zrínyi Miklós, hanem azt, hogy A magyar vitéz.” – fogalmazott Demeter Zsófia.
Indoklásában a történész azt is kifejtette, hogy egyrészt az alkotó határozza meg a címet, másrészt pedig a megrendelő valamint a kor szokásaira is ráirányította a figyelmet:
„Vitézi székházak nemcsak Fehérváron épültek, hanem országszerte. A szokás pedig az volt, hogy ezekre a székházakra a magyar vitéz allegóriája került. Példának tudom hozni Balassagyarmatot: az én nagyapám is szobrokat készített az ottani vitézi székházra. A honfoglaló hét vezért készítette el, de nem a nevük szerepel felsorolásként a szobrok alatt, hanem az hogy A hét vezér – magyar vitézek.”
Érdemes megjegyezni, hogy a Vitézi székház ma is áll Székesfehérváron, csak aztán a hetvenes években eléje került a szakszervezeti székházként ismert irodaház. Így ma már csak a Berényi út illetve a lakótelep felől látszik, hogy milyen típusú épület lehetett egykor a székház. A magyar vitéz szobra egészen az átalakításig, 1967-ig az épület bejárata előtt állt egy konzolon.
