Keresik Fehérvár Lucáit – légy részese a Luca-napi hagyományoknak!
Keresik Fehérvár Lucáit – légy részese a Luca-napi hagyományoknak!
Keresik Fehérvár Lucáit – légy részese a Luca-napi hagyományoknak!A lucabúza vetése a karácsonyi ünnepkör egyik kedves népi hagyománya, amely a régi paraszti életből ered. A következő év termését igyekeztek ezzel megjósolni, búzát vetettek vagy csíráztattak, ami karácsonyra ki is kelt. Ha a szárba szökkent búza szép magas és sűrű volt, abból arra következtettek, hogy gazdag és jó minőségű lesz a következő esztendő búzatermése. Egyúttal a kikelt búzával az adventi oltárt díszítették.
Lukács László néprajzkutató korábban ezzel kapcsolatban arról beszélt munkatársunknak, hogy Székesfehérváron is sokáig őrizték a hagyományt. December 13-án egy tányérban kezdték el a búza csíráztatását, aminek a növekedéséből az elvetett gabona fejlődésére következtettek. Székesfehérvár-Felsővárosban a Luca-napjától csíráztatott búzát a karácsonyfa alá is odatették, de a templomokban a betlehemi jászol köré ma is raknak zöldellő Luca-búzát.
Mi is ültethetünk lucabúzát
Székesfehérváron a Rác utcában található Kézművesek Házában december 12-én, vasárnap a 10 és 18 óra között tartó programon lesz lucabúza vetés, melyből mindenki hazavihet egy cseréppel.
A lucabúza vetése a karácsonyi ünnepkör egyik kedves népi hagyománya
Pixabay/Dr_Chinchu_C
Keressük Fehérvár Lucáit!
Téged is Lucának hívnak? Akkor érdemes felkeresned a Fehérvári Civil Központot hétfőn, ahol december 13-án minden a Lucákról szól majd. A programok 15:30 órakor kezdődnek: lesz kiállításmegnyitó, búzaültetés, de minden Lucát köszöntenek névnapi ajándékkal. A rendezvényen 16:15 órakor előadás kezdődik, ahol többet tudhatunk meg Luca ünnepéről. Ez zárja majd a programok sorát is.
Luca, Luca kitty-kotty
A lucázás mellett az advent és a karácsony hagyományait idézik meg december 13-án, hétfőn a Hermann Zeneművészeti Szakgimnázium népzenész növendékei, akik 17 órától adnak koncertet a Szent István Művelődési Ház Szent Imre termében.
Luca-napi szokások
A következő év időjárását igyekeztek kifürkészni a lucakalendáriummal. Luca-napját karácsonytól tizenkét nap választja el. E napok időjárását (csapadékos, napos, hideg, szeles) megfigyelték, feljegyezték. Úgy tartották, hogy az új esztendő hónapjait sorban olyan időjárás jellemzi majd, mint amilyet ezekben a napokban rendre feljegyeztek. Székesfehérvár-Felsővárosban megfigyelték a Luca és karácsony közötti változó napok időjárását, s ebből következtettek a következő év hónapjainak időjárására.
Lukács László néprajkutatótól tudjuk, hogy Székesfehérvár-Felsővárosban Luca-napon gyakorolták a vöröshagymával történő időjárásjóslást is. A hagymát félbevágták, majd 12 vöröshagymalevelet leraktak. Mindegyik a következő év egy hónapjának felelt meg. Egy kicsi sót tettek bele. Amelyikben másnapra elolvadt a só, az a hónap esős lesz.
Luca-napkor a lányok későbbi férjük nevét is megpróbálták megjósolni, erre különféle technikák voltak. Legnépszerűbb módja az volt, hogy neveket írtak papírdarabokra, amiket gombócokba gyúrtak. Amelyik gombóc főzéskor leghamarabb feljött a vízfelszínre, az abban található név lett a jövendőbeli neve.
Ismert, hogy a férfiak Luca-széket készítettek. A néphagyomány szerint a karácsonyi misét azon kellett végigülni, így meglátták a boszorkányokat.
De Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Sőt kölcsönadni sem ajánlatos, ugyanis az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek.
Luca-napi kotyolás
A néphit kétféle Lucát ismer, az egyik a jóságos, a másik a boszorkányos. Utóbbi terjedt el a néphagyományban. Kevés olyan jeles nap van, amihez annyi szokás, hiedelem, tiltás és jóslás kapcsolódna, mint ehhez a naphoz.
A Luca-napot gonoszjáró napnak is tartották. Számos praktikával igyekeztek távol tartani a gonoszt. Így például fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, de fokhagymás kenyeret ettek, azért hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket. Sok helyen pedig, elzárták a seprűket, hogy ne tudjanak azon nyargalni a boszorkányok.
Még több érdekességről itt írt Lukács László, néprajzkutató.
