Az irodalom és a táncszínház találkozása: Örkény István és L. Simon László művei a Székesfehérvári Balett Színház előadásában
Az irodalom és a táncszínház találkozása: Örkény István és L. Simon László művei a Székesfehérvári Balett Színház előadásában
Az irodalom és a táncszínház találkozása: Örkény István és L. Simon László művei a Székesfehérvári Balett Színház előadásábanHáromfelvonásos táncszínházi esttel készül a Székesfehérvári Balett Színház a táncszeretőknek. A Percről percre előadás közönségtalálkozója május 25-én, szerdán 18.15-től, bemutatója pedig 19 órától lesz a Vörösmarty Színházban. Az újabb különleges produkció az irodalom és a táncszínház találkozása, és az est során a Tilos a fűre lépni tilos!, az Eltűnőben és az Időjelek műveket láthatja a közönség, melyeket Örkény István és L. Simon László műveiből Egerházi Attila és Ole Kristian Tangen koreográfált.
Jegyek ide kattintva már vásárolhatók az előadásra.
Tilos a fűre lépni tilos!
A darabban – Sarádi Zsolt színművész tolmácsolásában – Örkény István írásai mellett elhangzik L. Simon László Paprika koszorú című repetitív költeménye, amit Örkény Az élet értelme című egypercese ihletett. Egerházi Attila koreográfiája alatt a felhangzó szövegek maguk válnak zenévé, a táncosok ezekre táncolnak.
Eltűnőben
Ole Kristian Tangen kortárs balettje költői hangvételű táncmű, az emberi kapcsolatok törékenységéről, sérülékenységéről szól. A norvég koreográfus nyolc táncművészre készítette a darabot a Székesfehérvári Balett Színház számára. A balett a maga nemében ugyancsak táncköltészet, s ez a felvonás a másik kettő izgalmas ellenpontjaként is jól illeszkedik az est programjába.
Idézőjelek
A kortárs író és költő, L. Simon László korábbi könyvének az alkotó által megszerkesztett részleteire készített koreográfiát Egerházi Attila. A koreográfia az író által kifejezésre juttatott megfoghatatlan, olykor szinte kimondhatatlan gondolatokat és érzéseket ragadja meg és teszi láthatóvá, miközben a szövegben rejlő kódolt üzenet a lélek számára letapogatható módon jelenik meg és táncköltészetként kel életre. Csak úgy, mint az Örkény-balett esetében, a koreográfiában az irodalmi szöveg kap erőteljes hangsúlyt, s ezt egészítik ki a zenei betétek.
