Páratlan kincset rejt az egyik fehérvári lépcsőház
Fehérvár Médiacentrum fotója
Németh Zoltán
Páratlan kincset rejt az egyik fehérvári lépcsőház

Radnóti Miklós legjobb barátai között tartották számon, egyik művét Kádár János a pápának ajándékozta, de a párizsi világkiállításon is az ő szobra díszítette a magyar pavilont. Kovács Margit alkotásai Székesfehérváron is fellelhetők.

A közelmúltban foglalkoztunk részletesen a rendszerváltás előtti időkről visszamaradt kézzel fogható emlékek, köztéri alkotások talán legjellegzetesebb székesfehérvári darabjával, a Csitáry G. Emil utca egyik társasházának kapuját díszítő domborművekkel. Csupán röviden összefoglalva: Gáldi Gyula szobrászművész 1948-as alkotásai háromtagú családokat ábrázolnak, elkészítésük korának megfelelő szellemiségben és az akkoriban elvárt családmodell szerint: A kapu egyik oldalán a földművelő-, a másikon a munkáscsalád tekint bátran és eltökélten a jövőbe.

Kapcsolódó
A múlt kapuja Fehérváron

Kisebb időutazás, rengeteg apró pici részlettel gazdagítva, mindez egy kapubejáróba sűrítve. A székesfehérvári Csitáry G. Emil utca egyik házának kapuja emlékmentőként visz el minket a rendszerváltás előtti időkbe.

Maga a Csitáry G. Emil utcai épület egyébként az egyik legkülönlegesebb társasház Székesfehérváron, hiszen nem csupán Gáldi Gyula dupla domborművével büszkélkedhet, hanem még egy gyönyörű alkotással. Ez azonban elrejtőzik az utcán sétálók kíváncsi tekintete elől, hiszen a beltérben, a házba belépve fogadja az érkezőket. Ez a remekmű nem más, mint egy fantasztikus oszlopburkolat, mely Kovács Margit keramikus keze munkáját dicséri.

Az oszlopdísz tematikája bizony zavarba ejtően sokrétű, hiszen a természetet idéző virágmintákon kívül megtalálható rajta a Kossuth-címer, feltűnik több iparos alakja mellett Szent István király ábrázolása is, illetve megörökíti a valamiért a második világégés után megkülönböztetett figyelmet (és rögtön két alkotást ) kapó épület tervezőinek nevét, vagyis Tárnok Vilmos, Vidos Zoltán és Szivessy Tibor is felkerült a hihetetlen aprólékossággal megmunkált oszlopdíszre.

Az alkotás tehát Kovács Margit munkája, akinek személyében a 20. század egyik legelismertebb hazai keramikusát tisztelhetjük. Az 1902-ben született és 1977-ben elhunyt Kovács Margit politikai vezetőktől és korszakoktól függetlenül mindig, minden rendszerben elképesztően magas szinten alkotott, szerencsére az aktuálisan épp hatalmon lévő elit ebben nem is akadályozta.

Elismertsége kapcsán érdemes néhány tényt rögzítenünk. Már az 1937-es párizsi világkiállításon az ő egyik műve, a „Budapest, a Duna Királynője” című alkotást állították ki a magyar pavilon fő helyén. Később Kádár János egy Kovács Margit által készített alkotást vitt ajándékba a Vatikánba tett pápai látogatása során. 

A Radnóti Miklóssal szoros barátságot ápoló Kovács Margit fehérvári oszlopdísze kapcsán egy fontos egybeesésre Szabó Péter, a Köztérkép székesfehérvári szerkesztője, állandó nyomozópartnerem hívta fel a figyelmem: a kiváló keramikus épp abban az évben, 1948-ban kapta meg a Kossuth-díjat, amikor a Csitáry G. Emil utcai oszlopdíszt készítette.

Kovács Margit, a Kossuth-díjas keramikus más vonalon, más alkotás kapcsán is szorosan kapcsolódik Székesfehérvárhoz, sőt, akad egy misztikus vonal is a város és a művésznő kapcsolatában. Egy hamarosan következő cikkben ezt a vonalat is kibogozzuk majd.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek