2 évnél régebbi cikk

A fehérvári Indiana Jones kalandjai
·Kultművészet·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Szabó Péter
A fehérvári Indiana Jones kalandjai
·Kultművészet·Utolsó frissítés: undefined

Szabó Péter, a Köztérkép székesfehérvári szerkesztője fényképezőgéppel és műlapokkal menti meg a kallódó művészeti alkotásokat. Hobbija eredményeként országszerte közel 300 sgraffito, dombormű vagy épp mozaik felkutatása fűződik a nevéhez.

Egyre népszerűbbnek számít az online térben a www.kozterkep.hu nevű oldal, mely hazánk fellelhető köztéri alkotásait mutatja be. A nonprofit oldal már szakmai hivatkozások alapja, néhány cikkünkben magunk is használtuk forrásként. A közelmúltban a Köztérkép szerkesztője, a székesfehérvári Szabó Péter két cikkünk, a barátságos állatseregletet és a város legnagyobb mozaikját bemutató írásunk elkészítésében is közvetlen segítséget nyújtott.

Nem is lehetett kérdés, hogy Szabó Péterrel leülünk beszélgetni, a hobbiját ezer fokon égve űző fehérvári Indiana Jones olyan lelkesedéssel mesél a művészeti alkotások felkutatásáról, hogy az embernek azonnal kezdve támad autóba pattanni, és ha kell, Nyíregyházáig száguldani egy szobor vagy mozaik fotózása ügyében.

Péter szenvedélye nem új keletű, bár az első gondolatot és fellángolást egy hosszabb szünet követte, mielőtt kialakult volna a művészeti nyomozás iránti elkötelezettsége.

- A civil foglalkozásom köszönő viszonyban sincs ezzel a hobbival, én közgazdász végzettséggel rendelkezem és ezen a területen is dolgozom. Székesfehérvárhoz azonban annál inkább köze van a hobbimnak, tősgyökeres fehérvári vagyok, a kilencvenes évek közepén itt is végeztem a középiskolát. Egy osztálytársaméknál, Marciéknál egy polcon láttam meg egy zöld eozin kakast, ami nagyon megtetszett. Elkezdtem utána olvasni, megtudtam, hogy Nádor Judit Zsolnay-keramikus alkotása, viszont csak 10-15 évvel később lettem boldog tulajdonosa két ilyen kakasnak. Mellette egy másik pécsi keramikus művész, Török János kisplasztikáit is elkezdtem gyűjteni. Természetesen olvasgattam az életrajzaikat is, akkor láttam, hogy köztéri alkotásokat is készítettek, épp a Köztérkép nevű oldalon láttam egy-egy munkájukat.

Ekkor ismerkedtem meg magával az oldallal, hogy hogyan kell dokumentációt készíteni ide, hogy áll össze egy műlap, mi szükséges hozzá. Ekkor jött a gondolat, hogy ha már a munkámból fakadóan járom az országot, akkor akár meg is próbálhatom megkeresni a még feltérképezetlen alkotásaikat. Így kerültem kapcsolatba a Köztérképpel, idővel pedig egyre szélesebb lett a kutatandó alkotások listája.

Innen már egyértelmű volt, hogy a tárgyi gyűjtemény mellett a digitalizálás hoz magával egyfajta online gyűjteményt, az általad feltérképezett, feldolgozott és a Köztérképen elérhetővé tett alkotások listáját?

- Fogalmazzunk úgy, hogy a kézzel fogható tárgyak gyűjteményének helye otthon megtelt, elfogyott a hely, így áttértem inkább a digitális gyűjtés világába. Engem ebben az fogott meg, hogy akár megmenthetünk, de ha más nem, legalább bemutathatunk vele gyönyörű alkotásokat.Nap mint nap elmegyünk egy-egy sgraffito, egy mozaik fal, egy kerámia fal mellett, melyek a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években születtek és észre sem vesszük őket. Én a Hunyadiba jártam, ott van az oldalán egy csodás Mohácsi-sgraffito. Amíg oda jártam 1994 és 1998 között, szerintem egyszer sem néztem fel rá, pedig ott mentem el mellette minden nap. Amióta viszont ezzel foglalkozom, akármikor arra megyek, mindig odapillantok. Amiért szerintem nagyon jó a Köztérkép, hogy sokan vagyunk olyan tagok, akiknek fontosak a régi, rejtett, vagy akár már elpusztult alkotások is, és nagyon sokat kutatunk ezek után is, hogy be tudjuk mutatni ezeket a nagyközönségnek.

A Köztérkép ezzel éri el a funkcióját, olyan lett, mint egy online művészeti lexikon és nagyon sokan tekintik hivatkozási alapnak. Ha mi egy műlapot készítünk egy alkotásról, alaposan utána kell járnunk, nem írhatunk valótlanságokat. Forrásokkal kell bizonyítani, hogy igenis az a falikerámia annak a konkrét művésznek az alkotása, évszámmal, adatokkal, fotókkal alátámasztani ezt. Most már valóban sok anyagot átvesznek tőlünk újságcikkekbe és forrásként, hivatkozási alapként tekintenek rá.

Mennyi műlap fűződik már Szabó Péter nevéhez a Köztérképen?

- Jelenleg 254 műlapnál tartok, de ezen felül még rengeteg anyagom van, fotók, dokumentumok olyan alkotásokról, melynek a műlapját például már csak meg kellene írni. Viszont erre a munka és a család mellett nem mindig jut idő, most nagyjából 30 műlapot el tudnék készíteni a meglévő anyagokból. Most, hogy jönnek a hosszú őszi és téli esték, el fognak majd készülni ezek a műlapok is. Az izgalmas része egyébként nem ez a dolognak, hanem a vadászat, amikor hallok vagy olvasok egy alkotásról és elkezdek utánajárni, hogy megvan-e még, látható-e még, hol van pontosan, mik a készítésnek körülményei, régi cikkeket felkutatni, ha esetleg még él a készítő művész vagy a leszármazottai, akkor őket megkeresni. Igazából azt vettem észre magamon, hogy becserkészni szeretem a témát, ez az, ami visz mindig előre.

Székesfehérváriként mennyi helyi alkotás után tudtál így kutakodni?

- Az a furcsa, hogy fehérvári lévén elég jól ismerem a várost, de amikor én elkezdtem ezzel foglalkozni, akkor Székesfehérvár alkotásai már elég jól fel voltak dolgozva. Vannak azért még rejtett alkotások és kincsek a városban. Én tősgyökeres fehérváriként például nagyon elcsodálkoztam, mikor kiderült, hogy Kovács Margit keramikusnak három alkotása is van, volt a városunkban, meglepődtem, mert én például csak egyet ismertem, a Megyeház utcában lévő samott-keráia domborművet. De ezen kívül van egy alkotása a Csitáry G. Emil utcában, egy negyvenes években épült társasházban egy csodaszép pillér. És volt egy harmadik alkotás, melyről sajnos valószínűleg múlt időben kell beszélnünk, ha jól tudom, akkor Budai Nagy Antalt ábrázoló fali kerámiáról van szó.

Az alkotásról lehet olvasni Kovács Margit életrajzában, de sehol nem sikerült még fotót találnom róla, sem pedig más anyagot, így valószínűsíthetően megsemmisült már ez az alkotás. Ugyanakkor vannak, melyekre rácsodálkozom, hogy Fehérváron ilyen gyönyörű alkotások láthatók, ilyen például a Piac téri Kormányhivatal Réz termében Túry Mária csodálatos üvegablaka vagy az RÉV szállóban a hatalmas mozaik. Az egyik legérdekesebb felfedezés a Vörösmarty Mihály Technikum és Szakképző Iskolához kapcsolódik.

A Balatoni úti iskolában ugyanis van egy rejtett sgraffito, mely Somogyi János festőművész keze munkáját dicséri. Elkezdtem keresni ezt az alkotást, felvettem az iskolával a kapcsolatot, vissza is jeleztek. Ma is létezik a sgraffito, de jelenleg egy polcrendszer van beépítve elé, vagyis nem látható. De megbeszéltük, hogy ki fogjuk szabadítani és így meg tudom majd mutatni a közönségnek a Köztérképen.

Sokszor fordul elő, hogy olyan alkotást sikerül megmutatni, melyről az ott élők, ott dolgozok nem is tudtak?

- Igen, akad rá példa sűrűn. Pécsett egyszer egy óvodában, két fakeretes textil faliújság mögül sikerült előkeríteni két olyan falfestményt, melyeket neves művészek készítettek kimondottan gyermekeknek. Kiderült, csak az idősebb munkatársak emlékeztek ezekre a régi, hatvanas években készült alkotásokra, de ők is csak homályosan. Pedig gyönyörű falfestmények, az egyik Balatonon nyaraló gyermekeket, a másik halászokat és nyáját legeltető juhászt ábrázol.

Sok ilyen történet van, amikor olyan kincseket találunk, melynek nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. Mesélek egy másik történetet, Garányi József neves keramikus volt, Székesfehérváron is van alkotása, akárcsak a feleségének, aki a Tóvárosi Óvoda pillérdíszítéseit készítette. Nekik volt egy közös alkotásuk Budapesten, egy dombormű az egykori Országos Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézet falán. Olvastam róla, elmentem fotózni, de nagy építkezés volt épp. Úgy fotóztam, hogy nem fotózhattam volna, ebből elég komoly probléma is volt.

Viszont így tudtam meg, hogy elbontják a válaszfalt a domborművel együtt. Elég nagy sajtóvisszhangot kapott a dolog, komoly ellentétek feszültek egymásnak, de a vége az lett, hogy nem ment a sittbe a dombormű, sikerült megmenteni. Elszomorító, hogy a művész házaspár közel egy év alatt szívvel-lélekkel aprólékosan kidolgozott alkotása pár perc alatt egy bontókalapács áldozatává vált volna.

Ez elég időigényes hobbi, mennyire lehet ezt összeegyeztetni munkával, családdal?

- Nagyon nehezen. Nekem ez a hobbi félig-meddig már szerelem. Órákat tudnék neked mesélni erről, rengeteg érdekesség történik az emberrel, rengeteg sikerélmény és persze néha csalódottság éri. De a család mellett, két gyermek mellett nem könnyű ezt csinálni. Volt olyan, amikor elcsúszott az egyensúly, de ez nem jó, nem mehet a család rovására. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy megfelelően súlyozva nekem ez a hobbi örök szerelem lesz!

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek