A szegények védőszentjének különleges fehérvári szobra
A szegények védőszentjének különleges fehérvári szobra
A szegények védőszentjének különleges fehérvári szobraNéhány napja foglalkoztunk a székesfehérvári születésű Schwalm László egyik festményével, a Prohászka Templomban található Golgota című alkotással. Schwalm Lászlóval kapcsolatban korábban már felidéztük, hogy a szobrászattal Bory Jenő mellett ismerkedett meg, egykori mesterét egy szobor formájában meg is örökítette, az alkotás a Bory-vár közvetlen közelében található.
Érdekesség, hogy Schwalm László festménye mellett egykori mestere, Bory Jenő egyik szobra is a Prohászka Templomot gazdagítja. A templom egyik ékessége a Páduai Szent Antalt megörökítő szobor, Bory Jenő alkotását így mutatja be a Köztérkép:
„A templom előterében, jobboldalt a gyermek Jézussal ábrázolt Páduai Szent Antal 150 centiméteres, carrarai márványból faragott szobra látható, talapzatán a művész kézjegyével és a készítés évével: "Bory J. 1941"
Bory Jenő zsenialitását és művészi érzékét kiválóan jellemzi a szobor azon különlegessége, hogy ez az alkotás tulajdonképpen a kaposvári Püspöki Nagytemplomban található Bory-alkotás tükörképe!
Kicsit elevenítsük fel tudásunkat Páduai Szent Antalról, akit egy, már korábban bemutatott vallási alkotás is megörökít Székesfehérváron. A szobor a Fiskális út és a Túrózsáki út sarkán található és egy fülkében került elhelyezésre.
Páduai Szent Antal portugál származású ferences rendi teológus, prédikátor 1195. augusztus 15-én született Lisszabonban és két hónappal 36. születésnapja előtt, 1231. június 13-án hunyt el Arcellában, a mai Padova területén. Gazdag nemesi család leszármazottjaként már nagyon fiatalon a hit szolgája lett, 15-16 évesen az Ágoston-rend tagja lett, majd 1212-ben a cóimbrai Santa Croce kolostorba költözött.
1220-ban az első, Marokkóban elhunyt ferences vértanúk holttestének láttán döntött úgy, átlép a ferencesekhez és ekkor vette fel az Antal nevet is. Misszionáriusként Marokkóba indult, ám egy betegség miatt haza kellett térnie, hajója azonban viharba került és Szicíliáig sodródott. Innentől főleg Olaszországban élt, kiváló szónoki képességeire felfigyelve tanított Bolognában, később Franciaországban.
A Bolognai Egyetemen a teológia ferences rektora lett, sőt, 1226-ban már Észak-Itália tartományi elöljárójává nevezték ki. 1228-ben IX. Gergely pápa vendége volt, megalapította a padovai kolostort, ahova 1230-ben visszavonult tisztségeiből. 1231-ben soha nem látott, alkalmanként harmincezres tömeg előtt tartotta meg nagyböjti prédikációit, melyről így ír a katolikus.hu:
„Az emberek már az éjszaka folyamán özönlöttek, úgyhogy nem akadt megfelelő méretű templom, ezért Antal a szabadban prédikált. A beszéd után gyónáshoz tódultak az emberek. Padova városa és környéke szemmel láthatóan megváltozott: halálos ellenségek békültek ki, adósokat engedtek szabadon, uzsorakamatokat és jogtalanul szerzett javakat adtak vissza, rossz nők, tolvajok és más gonosztevők bűnbánatot tartottak. Szavainak hatékonyságáról máig tanúságot tesz az 1231. március 15-én hozott adóstörvény, amely szerint ezentúl az adós csak vagyonával, és nem személyével vagy szabadságával kezeskedik.”
A nagyböjti beszédek azonban teljesen felőrölték egyébként is gyenge egészségét, minden nyilvános megjelenés elöl visszavonult a Padova mellett fekvő Camposanpietróba. 1231. június 13-án hunyt el az arcellai kolostorban. Páduai Szent Antalt a nép egységes követelésére már halála után 11 hónappal, 1232. május 30-án szentté vatta IX. Gergely pápa, majd 1946-ban egyháztanítóvá nyilvánították. Páduai Szent Antal többek között a szegények védőszentjeként ismert.
Ahogy fentebb írtam, a Prohászka Templomban található alkotás anyaga carrarai márvány, az alkotó és az alapanyag kapcsolata Bory Jenő tanulóéveihez nyúlik vissza, erről így ír a Köztérkép a Prohászka Templom forrásaira hivatkozva:
„Bory Carrarában, a világhírű Paolo Triscorina műhelyében tanulta a márványfaragást. Miután megbízták a vízivárosi templom megtervezésével, 1908 októberében egy önálló kiállítást rendezett a Szent István teremben, a plébánia építésének javára - az eseményen részt vett Prohászka Ottokár is, aki egyenesen Michelangelóhoz hasonlította az akkor még csupán 26 éves művészt. A püspök földi maradványai 1938-ig a Hosszú temető kápolnájában nyugodtak, mígnem azokat a Szent István-emlékév alkalmából áthelyezték az emlékére épített, monumentális templomba - három évvel később méltó helyre került Bory remek márványszobra az épület előterében: Dr. Grenspergel István egri főorvos, fehérvári apát adományozta az alkotást a plébániának, kanonok nagybátyja emlékére - felszentelésére az utolsó adventi roráte végén került sor.”
Bory Jenő 84 éve készült, csodálatos alkotása szerencsére kiváló körülmények között, az időjárás viszontagságaitól megkímélve tekinthető meg a Prohászka Templomban.
