Schwalm László, aki kőbe álmodta egykori mesterét
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pápai Barna
Schwalm László, aki kőbe álmodta egykori mesterét

Schwalm László nevét kevesen ismerik Székesfehérváron, pedig a város két csodálatos köztéri alkotása is a nevéhez fűződik, az egyik ráadásul egykori mesterét, Bory Jenőt örökítette meg az utókornak.

Schwalm László 1927. március 30-án született Székesfehérváron. A művészetek iránt fogékony fiatalként Bory Jenő mellett tanult szobrászatot 1946-ban és 1947-ben, majd még utóbbi esztendőben a fővárosi Iparrajziskolában Basilides Barna növendéke lett, egészen 1949-ig. A folytatásban előbb a Derkovits Kollégiumban tanult, majd 1951-től két évig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szabó Iván szobrászművész növendéke volt.

1952 és 1956 között Dunaújvárosban élt és alkotott, majd Ausztriába emigrált és Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián tanult 1957-től 1960-ig. Itteni tanulmányai utolsó esztendejében Füger Ezüstérmet érdemelt ki, 1970-ben Zürichbe költözött, ahol elismertségét jól mutatja, hogy már három évvel később a város elismerő oklevelében részesítették. Munkásságáról így ír a Köztérkép róla szóló szócikke:

„Fejlett beleérző képességénél fogva érzékletes karaktertípusok kerültek ki keze alól. Vonzódott a groteszk, ellesett jelenetek és a tragikus társadalmi, történelmi jelenetek ábrázolásához. Expresszív munkáival tiltakozott az erőszak, a rombolás minden formája ellen. Szegényeket, öregeket, alkohol- és drogfüggőket, munkatáborok szenvedőit éppen úgy megtaláljuk olajjal, vízfestékkel, tussal, szénnel és grafittal készített munkái között, mint a bohócokat. Portréi, aktjai, csendéletei és lírai tájképei szintén szuggesztív dinamizmusról tanúskodnak. Az erős, tiszta színeket foltszerűen rendelte egymás mellé. Komor naturalizmus jellemzi 1989-ben festett sorozatát, melyet a palermói kapucinusok katakombáiban lévő mumifikált szerzetesekről készített. Nagyméretű freskók, plasztikák szintén kikerültek keze alól.”

Hihetetlenül gazdag pályafutása során kiállításai nyíltak Bécsben, Zürichben, Embrachban és a rendszerváltás után Budapesten. Schwalm László 1998. július 25-én, 71 esztendős korában hunyt el Zürichben.

Aktív éveiben a köztéri alkotások sem álltak tőle távol, Limburg és Hausen-Ossingen egy-egy freskóval gazdagodott munkája nyomán, de szülővárosában, Székesfehérváron is találunk két alkotását.

Ezúttal időrendi sorrendben a másodikként készült, városunkban látható művét mutatjuk be, melyet egyrészt személyes kötődés is jellemez, másrészt avatása egybeesik az alkotó halálának évével, így Schwalm László egyik utolsó, ha épp nem a legutolsó művének tekinthető.

A személyes kötődés annak köszönhető, hogy az alkotó egykori mesterét, Székesfehérvár világhírű művészét és művészetpártolóját, a Bory vár megálmodóját és építőjét, rengeteg köztéri művének alkotóját, Bory Jenőt örökítette meg. A Bory Mester névre keresztelt alkotás Bory Jenő félalakos szobra, mely a hozzátartozó kő talapzaton látható, hol máshol, mint a Bory-vár közvetlen közelében, a Bory téren.

A szobor avatása 1998-ban volt, a Köztérkép úgy emlékezik meg az eseményről, hogy eme jeles alkalomra az alkotó Schwalm László is hazalátogatott.

Mivel még abban az évben elhunyt a kiváló festő és szobrász, így kijelenthetjük, utolsó évei legszemélyesebb alkotásának avatása tette teljessé rendkívül gazdag életművét. A szoborra érdemes egy Európán átívelő alkotásként tekinteni, 27 évvel ezelőtt Schwalm László svájci lakosként, életének utolsó évében is páratlan alkotással gyarapította szülővárosa köztéri alkotásainak sorát.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek