15 éves a mártírok előtt tisztelgő székesfehérvári emlékmű
15 éves a mártírok előtt tisztelgő székesfehérvári emlékmű
15 éves a mártírok előtt tisztelgő székesfehérvári emlékműA második világégést közvetve vagy közvetlenül az egész bolygó megsínylette, országokat behálózó eszmék és az emberi gyarlóságok tömegesen, valamint az egyén szintjén is rengeteg fájdalmat okoztak. A város egyik fájó tragédiájára 1945. március 22-én került sor, az akkori eseménysorozatnak állít emléket Kocsis Balázs emlékműve, melyet 2009. március 22-én, a véráztatta nap 64. évfordulóján avattak fel. És hogy mi is történt 1945. március 22-én? A náci Németország által megtámadott, majd ellentámadásba lendülő Szovjetunió csapatai elérték hazánkat, a front Székesfehérvárhoz érkezett. A Köztérkép így foglalja össze véres nap történéseit:
„Három szovjet katona bejárta a rácok lakta városrészt, ellenség után kutatva. Az egyik házban előbb bort követeltek, majd rátámadtak a házban tartózkodó fiatal nőre, akit családjának férfi tagjai megvédtek. Két szovjet katona halálos sebet kapott, a harmadik elmenekült és társaival tért vissza az esti órákban. Összeterelték az utcában lakó férfiakat, majd lemészárolták a 12 ártatlan székesfehérvári polgárt.”
A halottakat az éj leple alatt temették el ideiglenesen, a holttestek összegyűjtése során derült ki, hogy egyikük, a 17 esztendős Héger István (akinek édesapja nem élte túl a sortüzet) nem hunyt el, túlélte a vérengzést. Az események egyik fő kutatója Fehér Imre nyugállományú nyomozó volt, az ő oknyomozó munkájának eredményeit így foglalta össze a Köztérkép:
„Kutatásai alapján ma már tudható, hogy az áldozatok egy részét a Rác utca 25. számú ház előtt, a többieket odébb, a Rác utca 19-es számú ház előtt végezték ki. Az itt történt eseményekről kérdezve nagyon sok személyt felkeresett, de még ennyi év után is volt olyan, aki nem mert beszélni a történtekről. Az egyik élő hozzátartozó kárpótlási igényét a Fejér Megyei Bíróság elismerte.”
Az áldozatok:
Németh Ferenc (1922-1945, másodéves teológus volt).
Kéri István (54 éves volt).
Tóth János (Rác utca 4-ben lakott, 28 éves volt).
Máté János (Rác utca 29-ben lakott, 49 éves volt).
Héger Ferenc (Rác utca 29-ben lakott, földműves volt).
Bakos István (Rác utca 44-ben lakott, 44 éves volt).
Felső István (Bercsényi utcából menekült, 46 éves volt).
Fésű György (Nagyszebeni utcából menekült).
Szőke József (Rác utca 3-ban lakott).
Berta József (Nagyszebeni utcából menekült, 21 éves volt).
Gergely Ferenc (süketnéma volt, 31 évesen hunyt el).
Baranyai József (Tobak utcai lakos, 81 éves volt).
Fehér Imre az emlékmű felállításának is aktivistája volt, ez végül 2009-ben, a vérengzés 64. évfordulóján valósult meg. Az alkotást a város utcaképének formálásában aktív szerepet vállaló Kocsis Balázs szobrászművész készítette. Az emlékmű két részből áll, az áldozatok neve egy hasított mészkőtömbön olvasható, a másik része pedig egy bronzból készült, az útról induló, majd térdnél megtörve a falon folytatódó árnyalak, mely a térdre kényszerített áldozatokra utal. Mindkét alkotás a Rác templom kerítésének falán kapott helyet, örök emléket állítva a bátor fehérváriaknak.
