A látomás különleges fehérvári tehene
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pápai Barna
A látomás különleges fehérvári tehene

Nem sok különlegesebb alkotása van Székesfehérvár köztéri művészetének a Látomás Tehenénél, mely nem csupán témája és külleme, de alkotójának életműve miatt is rendkívülinek tekinthető.

Csíkszentmihályi Róbert szobrász, éremművész a II. világháború idején, 1940. január 5-én született Budapesten. 1965-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke (ahova csak harmadik nekifutásra vették fel), tanulmányai során Pátzay Pál és Szabó Iván tanításai terelik saját, egyedi stílusa felé. Nem indult könnyen élete és pályája, erről a Köztérkép így ír:

„Nem akart beletörődni abba, hogy rokonait le kell tagadnia („Apám római, majd genfi francia iskolái után került olasz gimnáziumba, amikor nagyapám magyar konzul lett Fiumében.”), nem fűlött a foga ahhoz, minduntalan életre sikítsa – pedig a politika ezt kívánta – a holtat. Amíg apja a két és fél évi uráli kényszermunka („málenkij robot”) során a rabok keserű kenyerét ette, ő édesanyjával és két testvérével a családi fészekben, Fiumében igyekezett a zsúfolt marhavagonban való utazás gyötrelmeit kipihenni – és erőt gyűjteni a pesti élethez.”

1971-ben már önálló munkával vesz részt a III. Országos Kisplasztikai Biennálén, 1974-ben pedig megkapja a Munkácsy-díjat. Gazdag és eredményes pályafutása során 1983-ban Érdemes Művész elismeréssel méltatják, 1988-ban megkapja Budapest Főváros Művészeti Díját, 2001-ben Magyar Köztársaság Kiváló Művésze elismerést, 2013-ban pedig Kossuth-díjat vehetett át.

Önmagát folyamatosan képző, fejlesztő szobrászként több tanulmányúton is gazdagította tudástárát, hosszabb-rövidebb ideig dolgozott Olaszországban, Görögországban és Svédországban is. Rá jellemző egyedi stílusáról így ír a Köztérkép:

„Pályája kezdetén a magyar szobrászat figurális tradícióihoz, elsősorban Borsos Miklós, Medgyessy Ferenc munkásságához kötődik. Korai művei természeti anyagokból, főként mészkőből és fából készülnek. Témáiban ember és természet viszonyát elemzi, plasztikáit alapvetően a matéria és tematika kölcsönhatásában kibontakozó lehetőségek, az anyag tulajdonságait a legteljesebb mértékben kiaknázó, ugyanakkor híven meg is őrző organikus szemlélet jellemzi. Formailag az absztrakció irányába mozdul az 1975-ben készült Aréna című sorozata, amely ló és lovas küzdelmét dolgozza fel, itt az anyagelvűséget egyre inkább a mondanivalót kiteljesítő erőteljes stilizáltság, expresszív szobrászi formanyelv váltja fel. A 70-es, 80-as évek fordulóján a korszak művészetében is gyakori sorozatműveket készít. (Idő I-XXIV.) A 80-as évek elejétől az évtizeden végigvonulnak a szobrászi tőmondatokként is felfogható egy, illetve páros figurából álló kisbronzai, melyeken ~ az emberi kapcsolatok, sorsok, élethelyzetek drámaiságát jeleníti meg. A 90-es években készült különös állat-ember figurákban egyesül a művész korai periódusában felvetett tematika a 80-as évek kisplasztikáinak expresszív mintázású formavilágával. A különböző emberi tulajdonságokat felvonultató groteszk és ironikus ember-állat ötvözetek nagyívű sorozatában ~ érzékeny jellemábrázoló készsége mutatkozik meg.”

Csíkszentmihályi Róbert alig néhány éve, 81 esztendősen, 2021. augusztus 26-án hunyt el Szentendrén. Elképesztően gazdag életművét jól jelzi, hogy a Köztérkép 61 Magyarországon felállított köztéri alkotását lajstromozza, ráadásul nemzetközi elismertségét is jól mutatva, 8 alkotása Olaszország városainak köztereit ékesíti Velencétől Milánóig, Firenzétől Rómán át a szicíliai Noto városáig.

Ebben az illusztris felsorolásban a magyarországi helyszínek között ott van Székesfehérvár is, városunkban Csíkszentmihályi Róbert egyik legérdekesebb alkotása található. Ez a mű nem más, mint a „Látomás Tehene”, mely a Széna téren, a Széna Téri Általános Iskola előtt található meg. A tanintézmény 1938-ban épült, a „Mítosz – A Látomás Tehene” néven is ismert alkotás természetesen ennél jóval később készült. A különböző források két dátumpárt is említenek az alkotás kapcsán: egyes írásos emlékek szerint a mű 1970-ben készült el és 1976-ban állították fel, a másik, valószínűbb verzió szerint Csíkszentmihályi Róbert 1969-ben készítette az alkotást, mely 1973-ban foglalta el helyét az iskola előtt.

A „Látomás Tehene” korábban egy óriási, vízzel teli medence partján állt, erről a Köztérképnek köszönhetően képet is tudunk mutatni:

Később a medence megszűnt, az alkotást pedig egy alapos tisztítás és javítás után az eredeti helyétől mintegy 20 méterre állították fel újra, nagyjából egy évtizede.

Székesfehérváron nem sok ilyen, kitalált mitikus lényt megformáló szobor található, de nem csupán emiatt, hanem egy neves szobrász egyedi életfelfogásának emlékeként is különleges művészettörténeti alkotás a „Látomás Tehene”.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek