Golgota: Egy fehérvári művész elementáris erejű alkotása
Golgota: Egy fehérvári művész elementáris erejű alkotása
Golgota: Egy fehérvári művész elementáris erejű alkotásaSchwalm László köztéri alkotásaival már foglalkoztunk korábban: bemutattuk a Bory-vár közelében található, egykori mesterét, Bory Jenőt megörökítő szobrát, illetve a Prohászka ligetben található, Szent Lászlót bemutató mellszobrát.
Érdekesség, hogy Schwalm László a két szobrot 1997-ben, illetve 1998-ban készítette, ám már a szobrok alkotása előtt 5 évvel, 1992-ben elhelyezésre került egy műve a Prohászka-templomban.
Schwalm László 1927. március 30-án született Székesfehérváron. A művészetek iránt fogékony fiatalként Bory Jenő mellett tanult szobrászatot 1946-ban és 1947-ben, majd még utóbbi esztendőben a fővárosi Iparrajziskolában Basilides Barna növendéke lett, egészen 1949-ig. A folytatásban előbb a Derkovits Kollégiumban tanult, majd 1951-től két évig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szabó Iván szobrászművész növendéke volt.
1952 és 1956 között Dunaújvárosban élt és alkotott, majd Ausztriába emigrált és Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián tanult 1957-től 1960-ig. Itteni tanulmányai utolsó esztendejében Füger Ezüstérmet érdemelt ki, 1970-ben Zürichbe költözött, ahol elismertségét jól mutatja, hogy már három évvel később a város elismerő oklevelében részesítették. Természetesen a rendszerváltás előtt ritkán került elő a neve a hazai művészvilágban, így számára a kilencvenes évek eleje adta meg a lehetőséget arra, hogy hazalátogasson. Hamarosan pedig már egyik alkotása is otthonra lelt szülővárosában, Golgota című, egyedi színvilágot és dinamikát mutató festménye a Prohászka Templomban tekinthető meg.
A festmény alatti emléktábla sorai a következők:
„A SZENT KORONA OLTÁRKÉPET FEESTETTE ÉS AJÁNDÉKOZTA A PROHÁSZKA TEMPLOMNAK 1992-BEN A SZÉKESFEHÉRVÁRI SZÜLETÉSŰ SCHWALM LÁSZLÓ”
A vallási témájú alkotások nem álltak tőle távol, a Golgota megfestése mellett Limburgban és Hausen-Ossingenben is egy-egy freskóval gazdagította a környéket. A hit, az egyház, a vallástörténet kapcsán a Köztérkép róla szóló szócikke is ír:
„Fejlett beleérző képességénél fogva érzékletes karaktertípusok kerültek ki keze alól. Vonzódott a groteszk, ellesett jelenetek és a tragikus társadalmi, történelmi jelenetek ábrázolásához. Expresszív munkáival tiltakozott az erőszak, a rombolás minden formája ellen. Szegényeket, öregeket, alkohol- és drogfüggőket, munkatáborok szenvedőit éppen úgy megtaláljuk olajjal, vízfestékkel, tussal, szénnel és grafittal készített munkái között, mint a bohócokat. Portréi, aktjai, csendéletei és lírai tájképei szintén szuggesztív dinamizmusról tanúskodnak. Az erős, tiszta színeket foltszerűen rendelte egymás mellé. Komor naturalizmus jellemzi 1989-ben festett sorozatát, melyet a palermói kapucinusok katakombáiban lévő mumifikált szerzetesekről készített. Nagyméretű freskók, plasztikák szintén kikerültek keze alól.”
Schwalm László 1998. július 25-én, 71 esztendős korában hunyt el Zürichben, végső nyugalomra azonban Székesfehérváron talált, épp a Prohászka-templomban, mindössze néhány méternyire egyik legkiválóbb vallási témájú alkotásától.
