Páduai Szent Antal SzékesfehérváronPáduai Szent Antal Székesfehérváron
Páduai Szent Antal portugál származású ferences rendi teológus, prédikátor 1195. augusztus 15-én született Lisszabonban és két hónappal 36. születésnapja előtt, 1231. június 13-án hunyt el Arcellában, a mai Padova területén. Gazdag nemesi család leszármazottjaként már nagyon fiatalon a hit szolgája lett, 15-16 évesen az Ágoston-rend tagja lett, majd 1212-ben a cóimbrai Santa Croce kolostorba költözött.
1220-ban az első, Marokkóban elhunyt ferences vértanúk holttestének láttán döntött úgy, átlép a ferencesekhez és ekkor vette fel az Antal nevet is. Misszionáriusként Marokkóba indult, ám egy betegség miatt haza kellett térnie, hajója azonban viharba került és Szicíliáig sodródott. Innentől főleg Olaszországban élt, kiváló szónoki képességeire felfigyelve tanított Bolognában, később Franciaországban.
A Bolognai Egyetemen a teológia ferences rektora lett, sőt, 1226-ban már Észak-Itália tartományi elöljárójává nevezték ki. 1228-ben IX. Gergely pápa vendége volt, megalapította a padovai kolostort, ahova 1230-ben visszavonult tisztségeiből. 1231-ben soha nem látott, alkalmanként harmincezres tömeg előtt tartotta meg nagyböjti prédikációit, melyről így ír a katolikus.hu:
„Az emberek már az éjszaka folyamán özönlöttek, úgyhogy nem akadt megfelelő méretű templom, ezért Antal a szabadban prédikált. A beszéd után gyónáshoz tódultak az emberek. Padova városa és környéke szemmel láthatóan megváltozott: halálos ellenségek békültek ki, adósokat engedtek szabadon, uzsorakamatokat és jogtalanul szerzett javakat adtak vissza, rossz nők, tolvajok és más gonosztevők bűnbánatot tartottak. Szavainak hatékonyságáról máig tanúságot tesz az 1231. március 15-én hozott adóstörvény, amely szerint ezentúl az adós csak vagyonával, és nem személyével vagy szabadságával kezeskedik.”
A nagyböjti beszédek azonban teljesen felőrölték egyébként is gyenge egészségét, minden nyilvános megjelenés elöl visszavonult a Padova mellett fekvő Camposanpietróba. 1231. június 13-án hunyt el az arcellai kolostorban. Páduai Szent Antalt a nép egységes követelésére már halála után 11 hónappal, 1232. május 30-án szentté vatta IX. Gergely pápa, majd 1946-ban egyháztanítóvá nyilvánították. Páduai Szent Antal többek között a szegények védőszentjeként ismert.
Páduai Szent Antal emlékét a világ minden tájához hasonlóan Székesfehérváron is megőrizték, egy különleges szobor tiszteleg előtte. A szobrot őrző fülke a Fiskális út és a Túrózsáki út sarkán található és egy fülke őrzi. Az ezen látható felirat árulkodik eredeti felállításának időpontjáról, Páduai Szent Antal halálának 750. évfordulóján, 1981. június 13-án avatták fel az ismeretlen alkotó gipszből készült alkotását, mely egy gyermek társaságában örökítette meg a lisszaboni születésű szentet.
Eredeti felállítása nem jelenlegi „lakhelyén” volt, 1981-ben még a Fiskális út más pontján került átadásra, ám 1992 decemberében áthelyezték jelenlegi helyére, ahol azóta is emléket állít az egyes források szerint csodatévő szentnek, Páduai Szent Antalnak.