Mit ültessünk Székesfehérváron, ha szép és fenntartható kertet szeretnénk szárazságtűrő növényekkel
Mit ültessünk Székesfehérváron, ha szép és fenntartható kertet szeretnénk szárazságtűrő növényekkel
Mit ültessünk Székesfehérváron, ha szép és fenntartható kertet szeretnénk szárazságtűrő növényekkelAz idei nyár egyértelműen megmutatta, hogy a kertöntözést - legalábbis, ami a dísznövényeket illeti - amennyire csak lehet, minimalizálni kell. Arra kell törekedni egy új kert kialakításánál vagy a meglévő átalakításánál, hogy a szárazságtűrő növények kapják a főszerepet. Sőt, lassan a mellék- és statisztaszerepet is kizárólagosan az övék lesz, az olyan vízigényes növények, mint például a muskátli, a tuja vagy éppen a harsogóan zöld és tökéletesre vágott fű pedig egyre inkább háttérbe szorul.
Ha csak a saját, éppen alakulófélben lévő kertemet nézem, akkor - azon túl, hogy a szívem szakad meg a kiégett cserjékért és fűért - egyértelműen látszik, hogy komoly kompromisszumokat kell kötnünk. A Fejérvíz idén is már átgondolt vízhasználatot kért a fogyasztóktól, a jövő nyarai pedig jó eséllyel hasonlóak vagy éppen még melegebbek lesznek, mint a 2022-es, már mostanáig is több melegrekorddal büszkélkedő volt.
De mégis, mit ültethetünk, ha szép kertet szeretnénk? Milyen fákat, cserjéket és virágokat érdemes választanunk, ha a szép kert mellett a minimális vízhasználat is célunk?
Homoki Lászlót, a Városgondnokság kertészeti divízióvezetőjét kérdeztük tapasztalatairól:
- A már meglévő beállt kerteknél, ahol a növények egy része vízigényes, ott valamilyen úton-módon meg kell oldani az öntözést. Ha valaki most létesít kertet, ott egyértelműen olyan növényeket kell választani, amelyek az éghajlathoz jobban alkalmazkodnak, vagyis szárazságtűrőbbek. Szerencsére minden növénycsoportból lehet ilyet találni.
Azt egynyáriak közül a porcsinrózsát szeretném kiemelni, ami akár egy csepp vízzel az egész nyarat végighúzza. Alacsony, pici növény, nagyon intenzív a virágzása és a színei is élénkek. Akár repedésekben, utak mentén is megél és hozza a díszértékét.
Egy kicsit magasabbra nő a pillangóvirág, ami szintén jól viseli a szárazságot, öntözés nélkül is szépen virágzik. Elég nagy a levélzete, így le tudja árnyékolni magát. Az évelők közül a varjúhájakat említeném meg. Elsősorban nem a virágukkal, hanem a különleges alakjukkal, vaskosabb levélzetükkel díszítenek. A varjúháj pozsgás, ahogy ide tartozik a mindenki által ismert kövirózsa is, ami akár egy 10. emeleti lakás ablakában is jól elvan egész évben.
Egyre népszerű és sokfelé látni napcsillagot vagy más nevén délvirágot. Ez a növény fehér, lila és sárga virággal található meg, picike, de amikor virágzik nagyon intenzív a jelenléte, és szinte minden szélsőséget el tud viselni. Nagyobb növekedésű a macskamenta, ennek a növénynek lila virágzata van, és egy évben kétszer, háromszor is virágzik. Virágzás után ha visszavágjuk, akkor teszünk vele mindig jót, mert újra virágozni fog.
A sárga cickafark is nagyon jól viseli a vízszegényebb körülményeket, és ez a növény is megtalálható már más árnyalatokban: van barna, bordó és fehér virágú is. Megemlíteném még a sóvirágot és a kokárdavirágot is. Utóbbi szinte egész nyáron hozza narancsos árnyalatú virágait. A sóvirág pedig kifejezetten szárazságigényes, a száraz virágkötészetben előszeretettel alkalmazzák.
A cserjék közül kiemelném a levendulát, ami egyébként is kedvelt növény. Bár láttam idén már pilledező levendulát - igaz, edénybe ültetve -, ő is a tűréshatárán állt, de ennek a növénynek szabadföldben bírnia kell a szárazságot.
Az orvosi zsálya is bátran ültethető, szép lila virága van, de ismerhetjük a fehér virágú fajtáját is. A zsályák közül ajánlom még a sudárzsályát, aminek intenzív, nagy lilavirágzata van. A cserszömörce szintén egy olyan díszcserje, ami kevés vízzel is hozza díszítő értékét, nagyon jó szárazságtűrése mind a zöldlevelű, mind pedig a bordólevelű változatának. Utóbbi kimondottan dekoratív, amikor pedig tavasszal hozza mályvaszínű bugáját, az pedig maga a csúcs.
A díszfüvek közül választhatjuk az árvalányhajat, ami egyébként is jellemző növényünk, a mezők vadvirága, de van már nemesített változata is, és remekül viselkedik a kertekben. A zabfű picit magasabbra nő, a deres csenkesznek pedig viaszos levele van, ami korlátozza a párologtatását.
A lomblevelű örökzöldek közül a mahóniát, illetve a borbolyát ajánlanám, az örökzöldek közül pedig a hazánkban is őshonos borókát.
Azt kiemelném, hogy ültetést követően minden növény igényli a kicsit intenzívebb öntözést, és telepítést követő évben mondható el, hogy szárazságtűrőbb, vagy öntözés nélkül is elvannak.
- A jövőben még nagyobb szerepe lesz az árnyat adó fáknak. Van-e olyan díszfafajta, amit kimondottan ajánlanál Székesfehérvárra?
- Amit mindenképpen szeretnék kiemelni, és néhány éve már a Városgondnokság is alkalmazza a városban, az az ezüst hársok közül a Sisi nemesítésű magyar fajta. Alsótekersen Barabics Elemér nemesítette. Az ezüst hárs egyébként is mediterrán zónából származik, és kitűnő a várostűrése, tartós a levélzete, viszonylag gyorsan növekszik.
A juharok már sajnos szenvednek, már most lehet látni, hogy meg van égve a levél, egyre kevésbé viselik el a mostanában tapasztalható szélsőséget.
- A cserjék között kimondottan nagy népszerűségnek örvendenek mostanság a különböző babérmeggy fajták. Mennyire bírják a melegebb, szélsőségesebb klímát?
- A babérmeggy is mediterrán növénynek számít, de csak öntözött körülmények között érzi jól magát, így ha ez megoldott, akkor lehet belőle szép növény, télen-nyáron jó a megjelenése, hiszen lomblevelű örökzöld. A szárazságot azonban nem bírja.
- Egyre több kertben látható szabadföldbe kiültetett leander. Van olyan mértékű már az éghajlatváltozás hazánkban, hogy ez a mediterrán növény kibírja a teleinket?
- A leander szabadban teleltetése elég határeset kategória, hiszen délszaki növénynek számít, délebbre található országokban valóban ki van ültetve. A kiültetés nem rossz ötlet abban az esetben, ha nem tudjuk neki folyamatosan biztosítani a vízutánpótlást. Ám azt, hogy télen kint maradjon, jelenleg vélelmesnek tartom, hiszen -5 Celsius-fok az, amíg biztonságosan kint tud telelni, utána már a túlélési esélye a vagy-vagy kategória.
- Székesfehérváron a Városgondnokság gondozása alatt lévő növények, hogyan bírták eddig az idei nyarat. Kell-e majd nagyobb területen pótolni?
- A régi állomány jól vizsgázott, már mélyebben be vannak gyökeresedve - ezeket a növényeket már nem is öntözzük. Az újonnan telepítetteket pedig folyamatosan öntözzük. Szerencsére Fehérvárnak jó a vízkészlete, az uszoda mellett található a város nagy fúrt kútja, és bőven van kapacitás a vízkivételre, ebből megoldott az öntözés, így jelenleg nincs olyan terület Székesfehérváron, ahol nagy területen pusztultak volna ki a növények. Egy-egy kisebb területen előfordul, hogy pótolni kell, de nem jelentős a veszteség.
