1 hónapnál régebbi cikk

Halloween: minden, amit érdemes tudni a kísérteties ünnepről
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pixabay/Mayur Gadge
Halloween: minden, amit érdemes tudni a kísérteties ünnepről

Szép lassan az ősz szerves része lett Magyarországon is a halloween. A töklámpások faragása, az édességért házaló gyerekek, az ijesztő jelmezek és az ünnephez kapcsolódó dekorációk évről évre egyre kevésbé tűnnek idegennek.

Ahogy megjelennek a boltokban a halloweenhez kapcsolódó dekorációk és édességek, úgy árasztja el a közösségi médiát a „Magyarországon nincs halloween, mindenszentek van”. Ez a karos fotel mélyéről induló szezonális örökmém egyébként már annyira a magyar néplélek része lett, hogy előkelő helyet foglal el a Google találati listáján is. Érdemes kipróbálni.

Ugyanakkor éppen ez a mindenáron tagadás, az évről évre növekvő családi programok és bulik száma, valamint az egyre szélesebb édesség- és dekorációkínálat bizonyítja, hogy már igenis van halloween Magyarországon.

Amúgy teljesen felesleges is minden további belemagyarázás, hiszen a halloween, a mindenszentek és a halottak napja nagyjából egy tőről fakad.

Kapcsolódó
Mindenszentek, halottak napja, Halloween – melyiket mikor ünnepeljük?

Bár az első két ünnep nem új keletű Magyarországon, ám az, hogy mikor melyiknek a napja van, nem mindig tiszta.

A halloween eredete

Kezdjük rögtön egy elterjedt tévedés tisztázásával: halloween, nem pedig Helloween. Így, kisbetűvel és a-val, nem pedig nagy kezdőbetűvel és e-vel. Utóbbi ugyanis egy német metálzenekar, vagyis a Helloween elnevezése, ez okozhatja a zavart. A halloween azonban éppúgy kisbetűvel írandó, mint az összes többi ünnep (karácsony, húsvét, mindenszentek, halottak napja, anyák napja, nemzetközi nőnap stb.) neve.

A mai halloween az ősi samhain ünnepből eredeztethető. A pogány kelták szerint az október 31-én napnyugtától november 1-ig tartó időszak, vagyis tulajdonképpen este során a holtak és túlvilági lények átjárót találnak az élők világába, beköltöznek az emberek testébe és köztünk járnak. 

Ezt vette át tulajdonképpen egy az egyben a halloween is, mely az All Hallow's Eve, vagyis mindenszentek estéje elnevezésből rövidült több lépésben halloweenné, melynek első írásos változata 1556-ból maradt fenn.

Az ünnep azonban az Egyesült Államokban kapott óriási lendületet, ahova az 1840-es évek környékén ír bevándorlóknak köszönhetően jutott el. Ekkor már országszerte szinte mindenhol rendeztek őszi fesztiválokat, de a halloween csak évtizedekkel később, az 1900-as évek elején robbant be igazán, amikor megjelentek október végén a félelmetes maszkok és jelmezek, melyeknek talán mindennél fontosabb szerepe volt a ma ismert halloween kialakulásában.

1909-től egészen az 1940-es évekig élen járt ugyanis az ünnephez kapcsolódó maskarák, dekorációk és meghívók gyártásában a framinghami Dennison Manufacturing papíripari vállalat. Ahogy egyre több halloweeni termék jelent meg az üzletekben, úgy lett rohamléptekben egyre népszerűbb az ünnep.

Kapcsolódó
Régen sokkal ijesztőbbek voltak a halloween jelmezek

Véresen komolyan vették a játékot: legalábbis erről tanúskodnak ezek a nagyjából százéves, archív halloweeni fotók.

Miért éppen töklámpás?

A töklámpásokat a monda szerint egy részeges ír patkókovács ihlette, akit mindenki csak Fösvény Jack (Stingy Jack) néven emleget. Innen származik egyébként a töklámpások angol elnevezése (Jack-o'-lantern) is. 

A legenda szerint a zsugori fickó többször is átverte az ördögöt, aki végül a férfi halála után nem akarta beengedni a pokolba sem. Mivel a mennyországban sem volt helye bűnei miatt, Jack annyit kért az ördögtől, hogy adjon neki valamit, amivel világítani tud az úton. Az ördög pedig hozzávágott egy izzó széndarabot egyenesen a pokol tüzéből, amit Jack egy kikapart tarlórépába tett, és azóta is ezzel világít soha véget nem érő bolyongása során.

Az ír bevándorlók Fösvény Jackhez hasonlóan eleinte tarlórépákból faragtak lámpásokat, csak később jöttek rá, hogy sokkal könnyebb dolguk van a tökökkel. Mára pedig már nincs október vége halloweeni töklámpások nélkül. A világcsúcsot egy amerikai kisváros, a New Hampshire-i Keene tartja, ahol 2013-ban több mint harmincezer lámpás világított egyszerre:

Csokit vagy csalunk!

Nemcsak a jelmezek és a töklámpás, hanem több más mellett a mérhetetlen mennyiségű édesség is szerves része lett idővel a halloweennek. Máig tisztázatlan, hogy pontosan honnan ered a magyarul „csokit vagy csalunk!” néven elterjed hagyomány. Az eredeti nevén trick-or-treat lényege még véletlenül sem a magyarul hibásan fordított csalás, hanem a csíny vagy kiszúrás, amennyiben a házigazda nem ad (kellő mennyiségű) édességet a hozzá betérőknek.

Henry Ansgar Kelly kutatóprofesszor szerint valamikor az 1900-as évek elején indulhatott Kanadában az édességért házalás. Először azonban csak az American Home 1939. novemberi számában írtak erről, mint a halloweenhez kapcsolódó eseményről.

Egy biztos: ilyenkor elárasztják a boltokat a félelmetes(nek szánt) cukorkák, csokik és nyalókák. A hagyományból még a Fehér Ház sem marad ki. Barack Obama és családja például így fogadta a gyerekeket 2016-ban:

Két évvel később pedig már Donald Trumpék osztogatták a nyalánkságokat az alaposan kidekorált elnöki rezidencián:

Halloween és a számok

A helyi kiskereskedelmi szövetség becslése szerint az amerikaiak idén átlagosan 100 dollárt (42 ezer forint) költenek jelmezekre, édességekre, dekorációra és meghívókra, ami 3 dollárral elmarad a tavalyitól. A visszaesés elsősorban a bulimeghívók esetében látványos: úgy tűnik, hogy egyre többen intézik már ezt digitálisan.

Ennek ellenére a halloween továbbra is hatalmas üzlet. Az Egyesült Államokban a karácsonyi időszakot követően ekkor szórják el a legtöbb pénzt az emberek. Míg tavaly 10,14 milliárd dolláros forgalmat generált a kísérteties ünnep, addig idén várhatóan 10,6 milliárd dollárra szökik az összeg. Ennek legnagyobb részét (2,9 milliárd dollár) jelmezekre költik a tengerentúlon.

Tavaly a 329,5 millió amerikai közül 146 millió tervezte töklámpás faragását. Végül tökvásárlásra 707 millió dollárt költöttek 2021-ben, ami természetesen rekordnak számít. Egy online édességbolt négy évvel ezelőtti statisztikája szerint a halloweeni szezon legkedveltebb nyalánksága a Skittles, amit sorrendben az M&M's, a Snickers, a Reese's Cups és a Starburst követ.

Kapcsolódó
A 10 legjobb horrorfilm

Nem attól lesz feltétlenül jó egy horrorfilm, hogy percenként hektoliternyi vér és tonnányi belső szerv ömlik a főszereplők nyakába. Persze akad olyan is, aminek ez kifejezetten az előnyére válik. Az igazán fifikás horror azonban sokszor inkább épp azzal tart rettegésben, hogy nem látjuk a szörnyűségeket, a rendezők a durva részleteket a néző fantáziájára bízzák.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek