Székesfehérvár az élhető városok között, nálunk a legmagasabb az egy főre jutó nettó jövedelemSzékesfehérvár az élhető városok között, nálunk a legmagasabb az egy főre jutó nettó jövedelem
A magyar megyei jogú városokat pontozta többek között gazdasági, környezeti, fenntarthatósági és társadalmi szempontok szerint a KSH egyik legújabb tanulmánya, amelyben az ENSZ fejlődési jelzőszámait vették alapul. A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021 című kiadványban azt is figyelembe vették, hogy mennyire tudják kielégíteni a lakosaik alapvető szükségleteit.
A végeredmény pedig annak tükrében alakult, hogy az egyes mérőszámoknál milyen pontszám született: minél nagyobb pontszámmal rendelkezik egy település, annál élhetőbbnek számít. Az adatok nehéz összehasonlíthatósága miatt a KSH csoportokat azonosított, azokat rangsorolta, végül öt klaszterbe sorolta a településeket:
- Az ország legdinamikusabb és legélhetőbb városai
- Feltörekvő, dinamizálódó és élhető városok
- Lassú növekedési pályán haladó, élhető városok
- Ciklikus fejlődésű, átlagos körülményeket nyújtó városok
- Leépülő és nehezen élhető város
Az egyes klaszterekbe került városok eredmény tekintetében úgy vehetők, hogy holtversenyben vannak.
Az élmezőny
Az első klaszterbe mindössze két város került, Győr (65,44 pont) és Veszprém (64,86 pont). A két város komplex indexei alapján míg Győrnek a munkalehetőségekben és az innovációban, addig Veszprémnek az élhetőségben és a fenntarthatóságban erősebb a pozíciója, és komplex indexük eltérése szinte elhanyagolható, alig 0,58 pont.
Székesfehérvár 56,04 ponttal a második, vagyis a feltörekvő, dinamizálódó és élhető városok csoportjába került. További öt település található még ebben a klaszterben: Esztergom 60,79 ponttal, Érd 59,67 ponttal, Sopron 59,28 ponttal, Szombathely 58,24 ponttal, míg Tatabánya 57,08 ponttal.
Székesfehérvárral kapcsolatban így ír a tanulmány:
"A klaszter utolsó városa Székesfehérvár, az ország korábbi szakrális központja, királyi város, napjainkban pedig egy dinamikusan fejlődő iparváros. A munkaerőpiac széles lehetőséget kínál, ezért átlag alatt alakul a városban a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya (7,5 ezrelék), és kedvező a frissen végzettek foglalkoztatási
rátája (87,6%) is. A megyei jogú városok sorában itt a legmagasabb az egy főre jutó nettó jövedelem (1 723 197 forint). Székesfehérvár az SDG 8 (tisztességes munka és gazdasági növekedés hőtérképe - szerk.), az SDG 9 (ipar, innováció és infrastruktúra hőtérképe - szerk.) és az SDG 11 (fenntartható városok és közösségek hőtérképe - szerk.) célokat kiegyensúlyozottan teljesítő városok közé tartozik, így a komplex indexének értéke is az előző három célérték körül alakult (56,04). A város lakói elégedettek lakókörnyezetük minőségével (7,7 a 0–10-es skálán), ehhez hozzájárul a környezet tisztán tartása is (20,6% a szelektíven gyűjtött hulladék aránya a teljes keletkezett hulladékból). A megújuló energiaforrásokra is jelentős összeget nyert el a város (GINOP pályázaton megújuló energiaforrások fejlesztésre kapott egy főre jutó támogatás 690,9 forint)."
További klaszter-lista
3. klaszter: Szeged - 51,16 pont; Hódmezővásárhely - 50,16 pont; Kecskemét - 48,66 pont; Eger - 47,74 pont; Zalaegerszeg - 47,35; Nagykanizsa - 45,21 pont.
4. klaszter: Nyíregyháza - 44,44 pont; Pécs - 44,17 pont; Szolnok - 43,68 pont; Debrecen - 43,44 pont; Dunaújváros - 42,84 pont; Miskolc - 42,24 pont; Békéscsaba - 40,67 pont; Baja - 38,43 pont; Kaposvár - 36,67 pont; Szekszárd - 36,2 pont.
5. klaszter: Salgótarján - 34,79 pont.