Fejérben is rengeteg kíváncsi szempár figyelte a madarakat
Fejérben is rengeteg kíváncsi szempár figyelte a madarakat
Fejérben is rengeteg kíváncsi szempár figyelte a madarakatAhogy korábban már beszámoltunk róla az Európai Madármegfigyelő Napok rendezvénysorozatának hazai programjait a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálta. Az október elején rendezett programhoz az európai országok mellett több ázsiai megfigyelőközpont és természetvédelmi szervezet is csatlakozott.
Előzetes listánkban több Fejér vármegyei madármegfigyelési programot is olvasóink figyelmébe ajánlottunk, a hazai rendezvénysorozat szerencsére igen népszerűnek bizonyult, így Magyarország aktívan hozzájárult az Európai Madármegfigyelő Napok sikeréhez.
Az összesített eredmények alapján Európában és Közép-Ázsiában 777 helyszínen, több mint 3,5 millió madarat figyelt meg a 15 125 résztvevő. A rendezvényhelyszínek számban Magyarország az első helyen zárt 161 megfigyelési ponttal, megelőzve Hollandiát (140) és Belgiumot (81).
A résztvevők számát tekintve Görögország lett az első 3000 fővel, Magyarország a második 2445, Svédország pedig a harmadik valamivel kétezer feletti résztvevővel.
Az észlelt madarak közül a legtöbbet Finnországban látták (1 496 000), a második Svédország (944 045), a harmadik Hollandia (340 000), a negyedik Magyarország (192 474) lett.
Nemzetközi viszonylatban a leggyakrabban megfigyelt három madár az apácalúd, az örvös galamb és a seregély lett. Utóbbi harmadik helyéhez hazánk is erősen hozzájárult, Magyarországon ugyanis a legtöbbet ebből a fajból láttak.
A seregély igen gyakori madara hazánknak (a Székesfehérvártól nem messze fekvő Seregélyes is e fajnak köszönheti nevét), főleg bogyókkal táplálkozik, a városok közelében előszeretettel fogyasztja a dísznövények termését. Tél végén a fagy elmúltával a szántásokon, nedves réteken csapatosan keresgél táplálék után, elfogyasztja a földben élő lárvákat, poloskákat, bogarakat is.
Rövidtávú vonuló, a telet a mediterráneumban tölti, de kisebb csapatai enyhébb teleken áttelelhetnek. Sokszor több ezres csapatokban vonul. Ebben az időszakban gyakran keveredik más fajokkal (bíbic, pajzsoscankó, kis póling, nagy póling, nagy goda, fenyőrigó), melyek vonulási ideje, útvonala és táplálkozási területei egybeesnek a seregélyével.
A vetési varjúhoz hasonlóan ellentmondásos gazdasági megítélésű madár, hiszen károsítja többek között a szőlőt, ellenben ízeltlábú, különösen talajban élő rovarlárva fogyasztása révén kifejezetten hasznos gazdálkodási szempontból.
A hazai megfigyelési listán a seregély mögött egyébként a tőkés réce és a nyári lúd végzett.
