Húsz éve felszerelt tejesládában költ az év madara Székesfehérvár mellett
Húsz éve felszerelt tejesládában költ az év madara Székesfehérvár mellett
Húsz éve felszerelt tejesládában költ az év madara Székesfehérvár mellettTöbb mint száz biztonságos műfészek várja a ragadozómadarakat az E.ON nagyfeszültségű hálózatán a Dunántúlon és Pest megyében, a negyven méter magasan lévő biztonságos fészkeket a vándor- és kerecsensólymok mellett vörösvércsék és hollók is szívesen lakják.
Székesfehérvár mellett egy húsz éve felszerelt, eredetileg zacskóstejek tárolására készült ládában idén kerecsensólymok költenek - írja a szolgáltató oldalán, abban a közleményben, ahol a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságokkal közös éves madárgyűrűzésekről, fészekkarbantartásról, valamint új fészkek és vadkamerák kihelyezéséről is beszámol.
Sólyomfiókák gyűrűzése Fehérvár térségében
Közel százszázalékos a kihasználtsága az E.ON 132kV-os nagyfeszültségű oszlopaira felszerelt ragadozómadár műfészkeknek. A dunántúli és Pest vármegyei hálózaton több mint száz biztonságos műfészek várja a madarakat. Egyes fészkekben évente akár több költés is megvalósulhat, mert a márciusban kikelő hollófiókák – kirepülésük után - a később költő vörösvércséknek adják át a fészket.
A műfészkekben sokszor eredményesebb a költés, mint a természetes fészkekben, mert biztonságos és zavartalan fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak. Május-június folyamán a néhány hetes fiókák gyűrűzését a Nemzeti Parkok természetvédelmi őrei végzik a szolgáltató támogatásával. Az E.ON szakemberei ilyenkor a távvezetéket először feszültségmentesítik, biztosítókötéllel felmásznak a 20-40 méter magasságban lévő fészkekig, óvatosan kiemelik és biztonságosan a földre juttatják a fiókákat, a gyűrűzést követően pedig visszahelyezik őket a fészkükbe.
Kerecsensólyom közelről
„Folyamatosan figyeljük a nagyfeszültségű oszlopok madárfészkeit. Amint megjelennek a tojások, már lehet is időzíteni a gyűrűzést, amit a fiókák 3-4 hetes korában a legjobb elvégezni. Az ok egyszerű: ekkor még nem védekeznek, nem annyira karmolósak” – mondja el a Fejér vármegyei gyűrűzéseket végző Staudinger István, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.
"A műfészkekben fajgazdag a költés, a két oldalról zárt fészket szívesen lakja a kerecsensólyom, a vércse és a holló is. Mivel teteje is van, meleg napokon árnyékot találnak benne a fiókák, és nem fütyül a madár fején a szél. Ma már jellemzően gyöngykaviccsal bélelt fémdobozt használunk műfészek gyanánt, de korábban a tejfölös vagy tejes ládák is népszerűek voltak.
Egy egykor kék, ma már napszítta tejesláda húsz éve van fenn az E.ON egyik székesfehérvári oszlopán és kiválóan funkcionál: idén az év madara, a kerecsensólyom költ benne.
Ez a faj a természetben nem rak saját fészket, a rétisas, a varjú, az egerészölyv vagy a holló fészkét foglalja el. A sólyom hűséges a fészekhez, 5-6 oszlopköz eltéréssel néha másik ládába is belekölt, de mindig ugyanazon a területen marad” - mondta el a természetvédelmi őr.
A Fejérben kerecsensólyom-állomány a legnagyobb a Dunántúlon, a megyében lévő 55 ragadozómadár műfészekből 15-ben költ idén kerecsensólyompár.
Gyűrűzéskor a madarak egyik lábára színes, távcsővel leolvasható gyűrű kerül, ez szolgáltat adatot a madár vonulásáról. A másik lábára helyezik föl az úgynevezett ornitológiai gyűrűt, ami nyilvántartja, egyedileg azonosítja a madarat. A gyűrűzésen túl is együttműködnek az E.ON szakemberei a Nemzeti Parkokkal és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel. A fészekkarbantartások és új fészkek építése mellett táplálékvizsgálat céljából vadkamerákat helyeznek ki a fészkek közelében.
Az E.ON idén további ragadozó műfészkeket telepít, a tavalyi évhez hasonlóan idén újabb nyolc kerecsensólyom-műfészek kerül a hálózatra a Duna – Ipoly Nemzeti Park területén.
