Fényképészet és marketing a XIX. századi Székesfehérváron
Fényképészet és marketing a XIX. századi Székesfehérváron
Fényképészet és marketing a XIX. századi SzékesfehérváronA XXI. században szolgáltatások, vállalkozások garmadája áll az üzleti szféra és a magánemberek rendelkezésére, gyakorlatilag nincs olyan termék vagy szolgáltatás, melyet egy gyors internetes keresés (vagyis szintén egy szolgáltatás igénybevétele) után ne lehetne elérni, megtalálni, megvásárolni vagy megrendelni.
A jó reklám, az erős marketing csúcsra emelhet, a rossz csődbe vihet a nagy verseny közepette, de ne gondoljuk, hogy a reklámok csupán a modern kor termékei. A Fortepan segítségével körülnéztünk, egy évszázados távlatból nézve milyenek is voltak a székesfehérvári vállalkozások reklámjai. Elsősorban fényképészek, műtermek reklámanyagai maradtak fenn, így ezekből szemezgetve próbáljuk bemutatni a kor fehérvári reklámsztenderdjét.
A Székesfehérvár kulcsszóval történő keresés bőven ad a városhoz kapcsolódó találatot, a legrégebbiek között pedig számtalan címert, reklámanyagot találunk, szinte mind fényképészettel kapcsolatos.
Az egyik legrégebbi igényes kivitelű logó a "Fényképészeti Műterem" felirattal rendelkezik, alul pedig a "Fazékas Tér 110. Sz.Fehérvárott" felirat olvasható. A korabeli székesfehérvári fotótörténet megértésében nagy segítséget jelent a Fotóművészet című folyóirat 1997-es, XL évfolyamának 3-4. számában megjelent írás, „Horváth Júlia: Fényképészek és műtermek Székesfehérváron” című tanulmánya. Ebből a cím alapján könnyen beazonosítható, hogy ez a bizonyos címer a Schmidt és Majláth műteremé, mely már az 1860-as években működött, Horváth Júlia tanulmányában így mutatja be a műterem történetét:
"Schmidt Vilmos életéről mindössze annyit tudunk, hogy Párizsban sajátította el a nedves eljárást, majd Nagyszebenben megtanította erre Glatz Tódort. Valószínűleg onnan került Székesfehérvárra. Itteni műtermének címe a városrendezés következtében sokszor változott. Kezdetben Kórház u. 750., a hetvenes évek elején Fazekas tér 110. (néhány helyen Fazekas tér 10. is olvasható) végül Kórház u. 3. 1876-ban építési engedélyt kért fényképészeti műtermének átalakítására"
Schmidt Vilmos 1887-ben feketehimlőben elhunyt, halála előtt együtt dolgozott egy Antal Béla nevű fényképésszel, az ő címere és reklámtáblája ugyancsak megtalálható a Fortepanon, ennek érdekessége a szerzői jogok korabeli védelmére szóló, mai szemmel már megmosolyogtató "Utánzás Tilos" felirat.
Több fényképész reklámanyaga fennmaradt és megtekinthető, az egyik legizgalmasabb, a kor szellemét és nyelvi fordulatait leginkább megidéző "szórólap" a Ligetsor 5. szám alatt működött stúdió tulajdonosáé, Nemes Pálé volt. Az reklámanyaga így szólt:
"Nagyítások bármily nagyságban. Csoportok és tableauxk egyleteknek. Speciálista gyermek fölvételekben". Igen, ebben a nagy kedvenc a tableauxk, mely természetesen a mai "tabló" szó többes száma volt. A technika kezdetlegessége miatt az időjárás is fontos tényező volt akkoriban a fényképészet esetében, erre is kitért Nemes Pál reklámanyaga: "Fölvételek bármily borus időben eszközölhetők".
A mobilitás és a turizmusból fakadó szezonalitás is megjelent már ekkor, elég csak Lengyel Samu reklámanyagát megtekinteni, aki Székesfehérvár mellett Balatonfüreden is vállalt megbízást.
Egy jó reklám pontos útbaigazítást is ad, erre külön odafigyelt a Pribék és Társa, mely 1860-ban indította el fényképészeti szolgáltatását Székesfehérvárott. Ahogy Horváth Júlia tanulmánya fogalmaz Pribék Antal (1869. október 14. és 1872. április 18. között „helyettesített polgármester" is volt a városban, teljes polgármesteri hatáskörrel felruházva) műtermével kapcsolatban:
"A műterem a történelmi belvárost a külvárostól elválasztó csatorna partján, a zsinagóga mellett volt. Kezdetben nem egyedül dolgozott. A hatvanas években Pribék és Társai, később Pribék és Társa megnevezés szerepel a képek hátlapján. Egyik munkatársa biztosan Bülch Ágoston magyar királyi udvari fényképész volt. 1879-ben együtt állítottak ki a székesfehérvári országos mű-, ipar-, termény- és állatkiállításon. Látható volt: Stereoscop, úgynevezett revolver-szekrény forgatható képekkel. 500 diapositiv kép rámácskákban és fényképek. A nyolcvanas években már egyedül szignálta felvételeit"
A műterem kapcsán a Pribék és Társa egyik reklámanyagában így ad támpontot a megközelítéshez: "Az izraeliták új imolája mellett". Egy későbbi reklámanyagban az imola szó helyett már imaház szerepel.
A pontos helymeghatározás leírására egyébként minden, a XIX. század végén, a XX. század elején Fehérváron dolgozó fényképész kínosan ügyelt, Fodor József például így írta le "Várkör-út 29." szám alatti műhelyét: "Csatornapart második kertben az izr. temploma mellett". Szintén megadta a módját a korabeli GPS-koordináták közlésének a Szigeti dinasztia, mely a Stadler-házban működő műtermét szimplán a "Vörösmarty tér át ellenében" kifejezéssel pozícionálta. Hasonlóan egy közeli fontos helyhez kötötte helyét a Szigeti Fényirda is, mely a „Kaszárnya utcza 5 szám, a posta át-ellenében” működött.
Később, a technika fejlődésével már a telefonszámok is megjelentek a hirdetésekben, azt például biztosan tudjuk egy korabeli plakátból, hogy Virág Sándor műterme (Rákóczi utca 5.) 1917-ben telefonon is elérhető volt, méghozzá a 334-es számon, míg a Kodak termékeket is forgalmazó Svéd Sándor Drogeria 1935-ben az 581-es számot kérve volt hívható.
A fehérvári fotótörténelem tehát nem csupán szakemberekben, de korabeli marketingfogásokban is élen járt, előbbi alaposabb megismeréséhez ajánljuk Horváth Júlia fantasztikus tanulmányát, utóbbi még alaposabb feltérképezéséhez pedig a Fortepan archívumát.
