Még vége sincs a nyárnak, de máris karácsonyi díszek bukkantak fel FehérváronMég vége sincs a nyárnak, de máris karácsonyi díszek bukkantak fel Fehérváron
Már egy ideje olyan szempontból is figyelgetem az üzletek kínálatát, hogy mikor kezdik el árulni a szezonális, az ünnepekhez szorosan kapcsolódó termékeket. Régebben már azon is megrökönyödtem, ha mondjuk november elején tele voltak a boltok polcai vigyorgó Mikulásokkal.
Ám ahogy telt az idő, egyre korábban kezdődött a karácsonyi őrület: 2018-ban október végét írtunk, amikor megjelentek az első csillivilli mütyürkék, 2019-ben már október elején kivillantotta a foga fehérjét az első karácsonyi manó, idén pedig még a szeptembert sem várták meg, és már augusztus végén a képünkbe tolták a különböző, meghatározhatatlan színekben pompázó angyalkás, rénszarvasos és jegesmedvés ketyeréket. Hát nem imádni valóak?
Nem, legalábbis most még. Nyilván a karácsony szó hallatán a legtöbbünknek melegség önti el a szívét, és azonnal összetrombitálná a családot egy közös töltöttkáposztázásra, ám azért szerintem az sem mindegy, hogy mikor kezdünk el róla komolyabban ábrándozni.
Mivel úgy lettem kalibrálva, hogy szó szerint a jég hátán is megéljek (Svédországban születtem, és imádom a telet), szinte minden nap eszembe jut a szeretet ünnepe, ám ettől függetlenül nem boldogítom a környezetem azzal, hogy naponta a képükbe tolom az ünnepi visszaszámlálót.
Sőt, tisztán emlékszem, hogy gyerekkoromban teljesen máshogy készültünk a kedvenc ünnepünkre: az első hó lehullásáig meg sem fordult a fejünkben, hogy a karácsonnyal foglalkozzunk. Persze vártuk meg minden, de nem éreztünk késztetést arra, hogy előbb írjuk meg azt a bizonyos levelet a Jézuskának, hátha akkor előrébb vesz minket a sorban, és biztosan azt kapjuk, amit kinéztünk magunknak.
Most meg van, aki még a nyári ruhák között válogat, majd a papucsok és fürdőruhák között hirtelen befigyel egy huncutul vigyorgó manó. Bájos, nem?
Sajnos nem derült ki, hogy melyik fehérvári bolt szállt be először a karácsonyi bizniszbe, de már pár helyen megtalálhatóak az ünnepre jellemző cuccok. Ezt figyeljétek:
Az elmúlt években a korai csecsebecsék közötti bóklászás közben csak-csak megszállt a karácsony szelleme, de idén konkrétan azt sem tudtam, hova nézzek zavarodottságomban. Egyszerűen nem tudom elkönyvelni, hogy kint folyik rólam a víz, mert a változatosság kedvéért ismételten 30 fokos melegek vannak, az üzletben pedig egy rövid téblábolás után azon kapom magam, hogy megtaláltam a tökéletes csúcsdíszt a fa tetejére. Te jó ég!
Persze nem árulnak zsákbamacskát azzal, hogy mire megy ki a játék: egyrészt arra, hogy az emberek elkerüljék azt a tömeghisztit, amellyel decemberben várják őket a boltok, másrészt, hogy az elnyújtott készülődéssel minél több indokolatlan apróságot halmozzanak fel szentestéig.
Mondjuk ezzel a jócskán idő előtti beszerzőkörúttal pont arról a karácsonyi hangulatról csúsznak le, amiről egész évben ábrándoznak, és így persze, hogy mindenki arról panaszkodik decemberben, mennyire nem érzi át az idei karácsonyt - hó hiányában meg aztán ez hatványozottan igaz.
Persze, ha már augusztusban megvettétek az ünnepi kellékek többségét, akkor a lakásban kuksolva és a süveges koboldokban gyönyörködve nem fogtok lázba jönni. Mondjuk van, akinek ez is elég, úgyhogy tisztelet a kivételnek. Szó, mi szó, én azt mondom, bőven ráértek a szeretet ünnepére novemberben készülődni.
Végül pedig szokásainkat megtartva korábbi cikkeink örök klasszikusával zárjuk a karácsonyi elmélkedésünket:
Egyúttal megragadnánk az alkalmat, hogy minden kedves olvasónknak ezúton és - reményeink szerint - elsőként kívánjunk kellemes ünnepeket!
