Nosztalgiafoci a Mancz utcában - méltó búcsú az ikonikus pályátólNosztalgiafoci a Mancz utcában - méltó búcsú az ikonikus pályától
Mint ismert, közel öt évtized után elcsendesül a több sportszerető generációt kiszolgáló Mancz János utcai bitumenes focipálya, amelyen a 70-es, 80-as és a 90-es években számos, a környéken felnövő tehetséges fiatal, később az NB I-ig vagy egészen a válogatottságig jutó labdarúgó pallérozta tudását edzésen kívül is. Ezek az egykori gyerekek 16 éven át minden júniusban, a tanévzárást követően összejöttek egy kis múltidéző focizásra. Ezúttal néhány héttel korábban kellett megtartani az eseményt, ugyanis a pályát, annak kihasználatlansága okán – a lakossági igényeket figyelembe véve – parkolóvá alakítják, amelynek munkálatai napokon belül megkezdődnek.
Gödri – Szabó M., Kuttor, Végh „Juszuf” József (Kerecsényi T.), Balogh Z. – Strommer M., Lukács N. (Kovács A.), Sejben I. (Lukács L.) – Mitring I., Tiber K., Tiber Sz. Nem is lenne rossz csapat ez, amely még sokkal kiegészülve összejött az utolsó manczos alkalomra, de nagyon sokan eljöttek a régi barátok, játszótársak közül, így az „ősmanczos” Füzesi Balázs, Csahók Balázs, Málits Csaba, Ditrich Gábor, vagy éppen e sorok írója, akik valóban egykor szinte több időt töltöttek ezen a mára ikonikussá vált bitumenes dühöngőn, mint otthon…
A múltidéző Mancz utcai nosztalgiafocira évről évre ellátogattak a környéken lakó focilegendák is, akik családilag vagy barátilag voltak érintettek a történetben, így a nosztalgiafoci ötletgazdája, Tiber László, aki minden egyes alkalommal itt volt és lelke-motorja volt a szervezésnek idősebbik fiával, az egykori NB I-es gólkirály Krisztiánnal együtt.
Rajtuk kívül eljött az egykori edzőlegenda, Szőke Miklós fia, ifjabb Szőke Miklós, a legendás Vidi-elnök, Bencsik István fia, Ifj. Bencsik István, aki nem mellesleg ma társadalmi elnöke az MLSZ Fejér Vármegyei Igazgatóságának, továbbá „koronaékszernek” az 1985-ös UEFA-kupa-döntős Vidi gólkirálya, Szabó József is, akinek azért örült mindenki nagyon, de nagyon, mert bő egy héttel ezelőtt még kórházban feküdt, miután sürgősségi műtétet kellett végrehajtani nála és két hétig a Szent György Kórház vendégszeretetét élvezte, s csak a napokban mehetett haza, így megjelenés több, mint meglepő és örömteli volt.
A Vidi korábbi csupaszív válogatott játékosa (megfordult még több más NB I-es klubban), Kuttor Attila is a pályán volt, aki manapság edzőként ténykedik, a Mezőkövesdet több etapban gardírozta, éppen a közelmúltban távozott onnan, így gond nélkül csatlakozni tudott a társasághoz, mi több, igen sok időt töltött a pályán, és – ahogy mindig – ezt a csatát is igen komolyan vette, küzdött, hajtott, példát mutatott az ifjoncoknak.
Eljött és elvégezte az utolsó Mancz utcai nosztalgiafoci kezdőrúgását dr. Cser-Palkovics András polgármester is, aki örömét fejezte ki, hogy vannak még a városban ilyen összetartó, hagyományőrző közösségek, mint ez a Mancz utcai, s reményét fejezte ki, hogy a pálya hiánya nem szegi kedvét a társaságnak és egy másik helyen, de tudják folytatni ezt a hagyományt. A szintén jelenlévő dr. Kovács Zsoltné – aki a körzet önkormányzati képviselője – jelezte, hogy ő már beszélt a közeli Rákóczi Általános Iskola igazgatójával, aki befogadja a Mancz utcai társaságot. A sztori tehát jövőre már ott folytatódik.
Mint szinte mindig, ezúttal is a csapattal volt Östör Annamária önkormányzati képviselő, egészségügyi és sporttanácsnok. Egy komoly „idegenlégiós” is erősítette az egyik csapatot: Lukács Norbert, az Alba nevelése, aki ma már Szolnokon pattogtatja a labdát és nem kis szerepe volt abban, hogy a kosárlabda bajnokság elődöntőjében csapata meglepetésre elütötte a továbbjutástól nevelőklubját. Többen is kapacitálták, hogy a mai „hazaigazolása” csak az első lépés volt, a Gáz utca csarnokban is szeretnék újra Alba mezben látni… Norbi édesapja a MÁV Előre és a Bakonycsernye korábbi kiváló kapusa, Lukács László, aki a Vidiben is eljutott az NB I kispadjáig, ő is az „ősmanczos” alapcsapat tagja.
Meg kell említeni, hogy összességében is nagyon sokan jöttek el az utolsó Mancz János utcai retrofocira, amiért kiemelt köszönet jár!
(Mátay Balázs)