A Petőfi-múzsa unokájának fehérvári faliképe
A Petőfi-múzsa unokájának fehérvári faliképe
A Petőfi-múzsa unokájának fehérvári faliképeMattioni Eszter festőművész 1902. március 12-én látta meg a napvilágot Szekszárdon. Édesapja olasz származású selyemhernyó-tenyésztő, valamint amatőr festő volt, így Eszter lányának volt honnan örököln a festészet iránti rajongást. Még egy érdekes családi vonal: anyai ágon a nagyanyja az a Sass Erzsike volt, akihez Petőfi Sándor a „Négyökrös szekér” című versét írta.
Az I. világháború küszöbén toporgó vidéki Magyarország szülötte korán elárvult, rokonai taníttatták, a Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatójaként a grafika szakon végezte tanulmányait Rudnay Gyula hallgatójaként. Később a szolnoki művésztelepre költözött és itt csiszolgatta egyedi technikáját. 1931-ben elnyerte a Szinyei Társaság utazási ösztöndíját, majd 1937-ben francia állami diplomát szerzett. Munkásságában meghatározó volt Aba Novák Vilmos hatása, erről a Köztérkép így ír:
„Kezdetben nagybányaias festőiségű tájakat és csendéleteket festett, de komponálásmódjában már korán jelentkezett, az Art Noveau hatására, bizonyos dekorativitás. Az Igalban élő dr. Baumgarten meghívására a 20-as, 30-as évek fordulóján több nyáron dolgozott ott Aba Novák Vilmossal együtt, s ez színskálájának fölerősödését, a kompozíciók novecentós plaszticitását eredményezte. A 30-as években festőtechnikája, a matt temperafestés még jobban közelítette a Római Iskolához, koloritja azonban megőrizte plein air-es frissességét.”
Idővel a magyarság és a történelem témaköre kezdte érdekelni, ez művein is megfigyelhető volt. Erre az időszakra tehető egy általa feltalált technika meghonosítása is:
„Pólya Ivánnal kidolgozták az ún. "hímeskő" technikát: színezett terrazzo anyagba formázott, csiszolt márvány és más nemeskő inkrusztációt alkalmaztak. A hímeskövek hatására táblakép festészete is az erőteljesebb síkszerűség, dekorativitás irányába mozdult, anélkül, hogy közvetlen természetelvűségét és friss színeit elvesztette volna.”
Mattioni Eszter nemzetközi kiállításokat is jegyzett, munkáiból többször is nyílt tárlat az Egyesült Államokban (Memphisben és New Yorkban), de volt kiállítása Stockholmban, Helsinkiben, Párizsban és Japánban is, míg itthon szinte minden megyeszékhelyen és nagyobb városban bemutatták képeit. A Köztérkép 32 köztéri alkotását tartja számon, a kiváló festőművész, Mattioni Eszter napokkal 91. születésnapja után, 1993. március 17-én hunyt el Budapesten. Szekszárd városa díszpolgárává választotta, a helyi megyeházán állandó kiállítás nyílt alkotásaiból.
Székesfehérváron egy festménye látható a köztéri alkotásai közül, méghozzá a Zsolt utca 30. szám alatt található Krisztus Király templomban. Az oltár mögötti nagyméretű, az általa kialakított hímeskő technikával készült falikép központi részében a kereszt előtt ábrázolt Jézus látható. Az 1968-ben készült faliképen az alábbi szöveg olvasható:
„Én veletek vagyok minden nap a világ végéig
Ég és föld elmúlnak, de az én Igéim el nem múlnak.”
A falikép szerencsére remek állapotban van, remélhetőleg hosszú ideig megtekinthető marad egy már elhunyt, a történelemért őszinte szívvel rajongó, kiváló magyar festőművész székesfehérvári alkotásaként.
