A magyar Horatius fehérvári emléktáblája
A magyar Horatius fehérvári emléktáblája
A magyar Horatius fehérvári emléktáblájaAhogy a Magyar Katolikus Lexikon bemutatja, Virág Benedek Dióskálon, jobbágycsaládban született, gyermekéveit Nagybajomban töltötte. 13 éves korában Nagykanizsán a piaristáknál kezdte a gimnáziumot, majd 1772-ben a retorikai osztályba Pestre ment. 1775-ben belépett a pálos rendbe, az újoncévet a márianosztrai kolostorban töltötte. Bölcseleti és teológiai tanulmányait Pécsett fejezte be. 1781-ben Esterházy Pál pécsi püspök, aki maga is pálos szerzetes volt, pappá szentelte. Élete ezt követően hozta Székesfehérvárra, fölszenteltetése után itt kezdett tanítani a mai Ciszterci Gimnáziumban.
Amikor II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, Virágot a székesfehérvári egyházmegye világi papságába vették fel, s megmaradhatott tanári állásában. Itt nehéz időket élt meg, ugyanis legjobb barátja, Ányos Pál elhunyt, több íróbarátja is belekeveredett a Martinovits-féle összeesküvésbe, Kazinczy Ferenc, akivel állandó levelezésben állott, fogságba került, Virágot pedig tüdőbaj támadta meg, ezért pihenésre vágyott. 17 évi tanári működését követően megkérte a gimnázium igazgatóját, hogy jelölje ki utódját, ugyanis ő Székesfehérvárról elköltözik, mivel a város párás levegője, mocsaras területeinek kigőzölgése egészségét megrontotta. Virágot felmentették a szolgálat alól, háromszáz forint nyugdíjat ítéltek meg neki, amelyet a vallásalapból kapott nyugdíjként.
1794-ben Pestre költözött, és a Batthyány családnál nevelősködött, azonban betegsége miatt lemondott nevelői állásáról, és Budán húzta meg magát. 300 váltóforint jövedelmét leapasztotta később a forint elértéktelenedése, és csak a 20-as években egészítette ki József nádor néhány száz forinttal. De a magyar ódaköltészet első mestere még ilyen körülmények között is példaadóan alkotott.
Virág Benedek – magát a szelíd tudományok volt királyi tanítójának nevezve – „Nagy reménységű ifjainknak” Pesten 1805. március 7-én kelt ajánlással megjelentette a II. András magyar király 1222. esztendőben kelt és Székesfehérvárott latin nyelven kiadott aranypecséttel ellátott királyi dekrétuma, az Aranybulla első magyar nyelvű kiadását.
Az 1810-es tabáni tűzvészben elégett minden holmija, s a katasztrófa attól a csekélységtől is megfosztotta, amije volt; elégtek a Magyar Századok példányai is. Egy szál ruhában kényszerült menekülni, amikor a tűzvész kitört. Előbb egy pesti barátjánál lakott, ezután Fejér vármegyei paptársainál húzta meg magát. Amikor visszatért Budára, anyagilag is talpra állt egy pályadíj megnyerése révén.
„Egy éltes hazafi", aki magát nem nevezte meg, az ország tudósaihoz, íróihoz, költőihez fordult, hogy feleljenek az újságokban azon kérdésére, hogy mire fordítsa százezer forintot kitevő vagyonát. Virág Benedek azt felelte: „Fordítsa az irodalom pártolására". Az éltes hazafi megfogadta Virág tanácsát, és a feleletre kitűzött pályadíjat eljuttatta a szent öreghez, akit íróbarátai „magyar Horatius”-nak neveztek. Életének utolsó két évét állandó betegeskedésben töltötte.
1830. január 23-án halt meg, január 25-én temették el. A temetés költségeit Ürményi József országbíró özvegye, Komjáthy Anna fedezte. Óriási tömeg kísérte koporsóját a Ráctemetőbe. Sírja fölé egyik tanítványa, Reseta János egyetemi tanár állíttatott kegyelete jeleként vörös márványfeszületet, ezt 1938-ban, amikor a szerzetes-költő földi maradványait átvitték a gellérthegyi sziklakápolna mellé, sírja fölé állították.
Virág Benedek sírfelirata egyfajta útmutató életéhez kapcsolódva:
„SZÜLETTEM. SZERETTEM HAZÁMAT S DOLGOZTAM ÉRTE. EZ AZ ÉN ÉLETEM TÖRTÉNETE. TEGYETEK TI IS ÍGY. TANÍTSÁTOK UTÓDAITOKAT, S HA AZOK IS ÍGY TESZIK, AKKOR MAGYARORSZÁG BOLDOG LESZ.”
Székesfehérváron nem feledték el a városért végzett tanítói munkáját, utcát neveztek el róla és egy emléktábla is őrzi munkásságának emlékét. Ez utóbbi a Fő utca 7. címen található, a Szent István Király Múzeum homlokzatán tekinthető meg. Az egykori iskola falán található emléktábla szerencsére nagyon szép állapotban, büszkén hirdeti Székesfehérvár egykori tanítójának munkásságát. A homlokzaton más, a városhoz szintén kötődő nagyságunk emléktáblája is megtalálható, ezt köztéri alkotásainkat bemutató sorozatunk következő részében emeljük ki.
