Újabb leletek Szent István korából - Szenzációs leletek kerültek elő a Nemzeti Emlékhelyen zajló tervásatás során Székesfehérváron
Újabb leletek Szent István korából - Szenzációs leletek kerültek elő a Nemzeti Emlékhelyen zajló tervásatás során Székesfehérváron
Újabb leletek Szent István korából - Szenzációs leletek kerültek elő a Nemzeti Emlékhelyen zajló tervásatás során SzékesfehérváronSzékesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a tizenegyedik század elején kőfallal vették körül. Nemcsak egy kis részét, hanem a teljes mai belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, és mutatja a város jelentőségét.
Kapcsolódó
Új kutatások indultak a Nemzeti Emlékhelyen
Megkezdődött a talajradaros vizsgálat az egykori koronázóbazilika területén. A vizsgálat célja, hogy meghatározzák a faszerkezetek lehetséges helyét, megnyitva az utat a dendrokronológiai kutatásoknak és a szeptemberi tervásatásnak.
E fal maradványainak nyomait kezdték el kutatni a régészek a Nemzeti Emlékhelyen. Nem titkolt céljuk volt, hogy középkori famaradványokat találjanak az egykori koronázóbazilika előtt húzódó városfal alapozásából. Esélye volt annak is a korábbi kutatások alapján, hogy az egykori kő városfalon belül húzódó fa-föld szerkezetű védmű maradványai is előkerüljenek. Kezdetben olyan elszíneződött rétegekre bukkantak a szakemberek, melyek az egykori falenyomatok helyét mutatták meg.
Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere gratulált a régészek elmúlt egy évben végzett munkájához, aminek eredményeként egy olyan szerkezet került elő, ami „lehet, hogy túlzásnak hangzik, de mégiscsak a középkori keresztény magyar állam alapja." Hozzátette, hogy Cser-Palkovics András kezdeményezésére a kiemelt faleletek egy része a Székesfehérvári Királyi Napok alatt ingyenesen látogatható Kőtárban lesz kiállítva, hogy bárki megnézhesse azokat.
Pokrovenszki Krisztián főigazgató, ásatásvezető régész felidézte, hogy májusban félbe kellett szakítani a munkálatokat a talajvízszint emelkedése miatt. Az elmúlt időszak meleg és száraz időjárásának köszönhetően azonban csökkent a talajvízszint, és így tovább tudtak haladni az ásatási munkálatok. Már ebből is kirajzolható volt a védmű szerkezete, de az igazi szenzáció csak ezután következett: a mélyülő régészeti szelvényben egyre jobb minőségű faleletek kerültek elő. És végül eljutottak odáig, hogy egy értékelhető faszerkezet is előkerült, mely dendrokronológiai szempontból, azaz a faévgyűrűk alapján is vizsgálható.
„Az sem kizárt, hogy ezek a leletek Szent István korához köthetők, és a koronázóbazilika építésének kezdetén használták fel őket, akkor kerülhettek a védmű szerkezetébe” – nyilatkozta lapunknak Pokrovenszki Krisztián.
A dendrokronológia mellett több tudományterület is foglalkozik kormeghatározással, melyeket szintén igénybe vesz majd a Szent István Király Múzeum, hogy minél több adat legyen az eredmények pontosítására.
Korábban Horváth Emil dendrokronológus volt az, aki felfigyelt arra, hogy Kralovánszky Alán ásatási jelentései, illetve az 1970-es és 1990-es ásatási rajzok faleletekről, jó állapotú fagerendákról tesznek említést, melyek minden bizonnyal most is a föld alatt, nem túl mélyen vannak a Nemzeti Emlékhelyen.
Mint arról korábban már beszámoltunk, talajradarozást végeztek a területen, és így jelölték ki az ásatás helyszínét a múzeum munkatársai, ahol a feltételezések szerint a középkori városfal alapozását, fagerendáit rejthette a föld. A megnyitott szelvény egy olyan területen helyezkedik el, ahol korábban még nem volt feltárás.
Kapcsolódó
Megtalálták a középkori városfal alapozását?
Megtalálhatták a védmű alapozását a Szent István Király Múzeum régészei a Nemzeti Emlékhelyen. A kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és következtetéseket lehet levonni a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejéről is.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy eddig Árpád-kori kerámiatöredékek kerültek elő, de találtak a koronázóbazilikához köthető faragványokat is. A felsőbb rétegekből ágyúgolyó és puskalövedék is a felszínre került, valamint egy aranyozott ezüst dísz, melynek vizsgálata még tart. Az egyik különleges lelet egy középkori tégla: benne egy kutya lábnyoma látható, mely még a kiégetés előtt került bele.
Az ásatás folytatódik, hiszen további érdekességet rejthet még a föld. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és következtetéseket lehet levonni a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejére is.
