Megkezdték az újabb feltárást a Nemzeti Emlékhely területén
Megkezdték az újabb feltárást a Nemzeti Emlékhely területén
Megkezdték az újabb feltárást a Nemzeti Emlékhely területénAz újabb tudományos módszerek segítségével korábban már kiderült:
Székesfehérvár városfala a 11. században épült. A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az itteni szakasz pontosan mikor épült, és megbízhatón lesz datálható a Szűz Mária prépostsági templom építésének ideje is, hiszen erre jelenleg csak közvetett utalások vannak.
Székesfehérvárt nagyon korán, Európában is szinte egyedülálló módon, már a 11. század elején kőfallal vették körül. Nem csak egy kis részét, hanem – jelen tudásunk szerint – a teljes Belvárost, ami kuriózumnak számított akkoriban, és mutatja a város jelentőségét. E fal maradványainak nyomait kutatják a Nemzeti Emlékhelyen.
"Az elmúlt 10 évben gyorsultak fel a vár- illetve városfallal kapcsolatos kutatások.
Ennek nagy lendületet adtak azok a radiokarbon eredmények, szénizotópos kormeghatározási eredmények, amik tisztázták, hogy már a 11. században megépültek ezek a védművek.
Ez egy kiemelt szerepét mutatja a településnek abban a korban" – mondta el Dr. Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum régésze, aki évek óta fontos résztvevője a kutatásoknak.
A szakember azt is hangsúlyozta, hogy ezeknek a kutatásoknak nagy lendületet mégis a Jókai utcai ásatások adtak, amikor olyan mennyiségű leletanyag és olyan leletösszefüggésekben került elő, hogy értelmezhetővé váltak a különböző építési periódusok.
Kapcsolódó
Megérkezett az eredmény: tizenegyedik századi a városfal!
Már István korában megkezdődhetett a Székesfehérvárt körülölelő városfal építése. A Jókai utca 14. szám alatt zajló ásatás eredményeként már biztossá vált, hogy a tizenegyedik században épült a városfal, megérkeztek ugyanis a radiokarbon-vizsgálat eredményei. A középkorban ezzel Európában az első olyan városok közé tartozott Székesfehérvár, ahol kő városfal épült.
"Így most már a 11. századon belül is el tudunk különíteni két építési periódust: egy korábbit, ami egy fa-föld szerkezetű fal, ez még Szent István Király korában épülhetett fel. A másik már egy kőből épült várfal, ami I. András király korában körülölelte gyakorlatilag a mai történelmi belváros teljes területét. Itt rendszerben kell gondolkodni, tehát nyilván ennek a védműnek egy másik szakasza, a keleti szakasza az - a Romkert, a Nemzeti Emlékhely területe -, ahol a jelenlegi ásatás egyik fontos célja lenne, hogy a keleti fal maradványait is felszínre hozza" – ismertette Szücsi Frigyes.
A szakemberek a mostani kutatásokkal tehát bizonyítékokat próbálnak gyűjteni, hogy valóban ezt a teljes területet ölelte-e körbe ez a monumentális védmű. Mint ismert, korábban talajradarozást végeztek a területen annak érdekében, hogy kijelöljék az ásatás helyszínét, ahol a feltételezések szerint a középkori városfal alapozását, fagerendákat rejt a föld. A megnyitott szelvény egy olyan területen helyezkedik el, ahol korábban még nem volt feltárás. Erről is kérdeztük Pokrovenszki Krisztiánt, a Szent István Király Múzeum főigazgatóját, aki az ásatás vezetője.
"Minél kevésbé bolygatott egy terület, annál több adatot tudunk kinyerni belőle. A szelvényünk északi felében azért megfigyelhető egy olyan kevert réteg, ami valószínűleg Kralovánszky Alán egyik szelvénye lehetett. Ez a korábbi ásatási rajzokon is látszik. A műemléki felfalazás során is több olyan réteget tudtunk megfigyelni, melyek jelentősen bolygatták ezt a környezetet.
Ami fontos, hogy a műemléki felfalazás alatt találtunk korábbi falmaradványokat. Két periódust is el tudtunk különíteni.
Nyilván a felfalazás előtt egy betonréteggel alapozták a műemléki részt. Volt, ahol ki is van szedve egy-egy részen ez a fal, de nagyon szerencsés módon olyan helyen tudtunk ásni, ahol falszakaszok megmaradtak. Ezért tudtuk dokumentálni megfelelő mértékben" – mondta el Pokrovenszki Krisztián.
A főigazgató azt is felidézte, hogy Horváth Emil dendrokronológus volt az, aki felfigyelt arra, hogy Kralovánszky Alán ásatási jelentései, illetve az 1970-es és 1990-es ásatási rajzai fa leletekről, jó állapotú fa gerendákról tesznek említést, melyek minden bizonnyal most is a föld alatt, nem túl mélyen vannak a Nemzeti Emlékhelyen. A most újra indított kutatások célja továbbra is az, hogy sikerül szerves maradványokat és olyan fa leleteket találni, amik segíthetik a kormeghatározást.
"Nagyon fontos, hogy a további szakaszban, ahogy mélyülünk, minél több adatot tudjunk kinyerni ebből a kis szelvényből. És szerencsés esetben ha találnánk szerves maradványokat, akár fa leleteket, akkor tudnánk hasonló vizsgálatokat végezni, mint ahogy a Jókai utcai leleteken is végeztünk" – összegezte Pokrovenszki Krisztián.
