A magyar autógyártás nagy reménysége volt, mégis beleállt a földbe a székesfehérvári törpeautó-projekt
A magyar autógyártás nagy reménysége volt, mégis beleállt a földbe a székesfehérvári törpeautó-projekt

Nagy reményekkel indult, de végül befuccsolt a törpeautók gyártása Székesfehérváron. 1956 tavaszán még úgy tűnt, hogy minden rendben van, sikerágazat születhet, de a politika és az őszi események mégis térdre kényszerítették a terveket.

Az 1950-es évek közepén Magyarországon egy olyan járműtípus fejlesztésén dolgoztak, amely áthidalta volna a motorkerékpárok és a személyautók közötti kategóriát: ez volt a magyar törpeautók korszaka. Székesfehérvár kulcsszerepet játszott ebben az időszakban, mivel a Székesfehérvári Motorjavító Vállalatnál (korábbi nevén Székesfehérvári Repülőgépjavító Vállalat) megindult az Alba Regia és a Balaton nevű prototípusok fejlesztése.

A második világháború után az ipari és gazdasági átszervezések során szükség volt új gyártási irányok keresésére. Az alumínium megmunkálásában és precíziós munkákban jártas Székesfehérvári Motorjavító Vállalatot az ötvenes években bízták meg a törpeautók fejlesztésével. A vállalatnak erős műszaki háttere volt, és kiváló szakemberekkel dolgozott, ami ideális alapot teremtett az ilyen jellegű autófejlesztésekhez.

A törpeautó-program kezdetei

A törpeautók fejlesztésének ötlete 1953 körül merült fel a Kohó- és Gépipari Minisztériumban, melynek célja egy kisméretű, megfizethető személyautó létrehozása volt. Ekkor a nyugat-európai országokban, elsősorban Németországban és Olaszországban már népszerűek voltak az apró, városi közlekedésre alkalmas törpeautók, mint például az ISO Isetta, a Messerschmitt Kabinenroller és a Goggomobil. Az ilyen kis méretű járművek gyártása egyben gazdaságos megoldást is jelentett, hiszen kevesebb nyersanyagot és egyszerűbb technológiát igényeltek, mint a hagyományos személyautók.

Székesfehérvárra már több elképzelés is befutott, amikor a Kohó- és Gépipari Minisztérium megbízta a Székesfehérvári Motorjavító Vállalatot a törpeautók prototípusainak kidolgozásával. Két fő irányvonalat követtek a tervezés során: az egyik csapatot Horváth József vezette, aki az Alba Regia nevű modellért felelt, a másik csoport vezetője pedig Zappel József volt, aki a Balaton nevű törpeautó fejlesztését irányította.

Az Alba Regia és a Balaton

Mindkét törpeautó az alumínium könnyűsúlyú és könnyen megmunkálható tulajdonságait használta ki, és mindkettőt egy 250 köbcentiméteres Pannónia motorkerékpár-motor hajtotta. A két jármű mégis eltérő koncepciót és kialakítást képviselt. Az Alba Regia harmonikus, elegáns vonalaival és megjelenésével tűnt ki, míg a Balaton erősen repülőgép-tervezési megoldásokra épült. Ennek hátterében idősebb Rubik Ernő és Kerekes Pál repülőgép-mérnökök álltak, akik a tervezés során a repülőgép-kabinokhoz hasonló hátrafele nyíló ajtókat és gumibakos rugózást alkalmaztak. Ezenkívül a Balaton tetőrésze vitorlázó repülőgépekre emlékeztető módon elhúzható, de igény esetén le is lehetett venni.

Az Alba Regia futóművéhez a teleszkópos rugózást használták, amelyet Bengyel Géza, a Danuvia motorkerékpárgyár konstruktőre tervezett, míg a Balaton esetében Rubik Ernő saját, vitorlázó repülőgépekhez kifejlesztett gumibakos rugózását használták fel.

Az 1956-os székesfehérvári felvonulás és a fejlesztés vége

A törpeautók fejlesztése során elért eredményeket 1956 tavaszán mutatták be a nyilvánosságnak. Május elsején, az akkori munkásmozgalmi ünnepen Székesfehérváron négy törpeautó gurult végig a felvonulási meneten. Az élen a Balaton haladt, őt követte az Úttörő, egy korábbi törpeautó-prototípus, majd az olasz ISO Isetta, hátul pedig az Alba Regia zárta a sort. A felvonulás idején a törpeautók iránti lelkesedés óriási volt, de a politikai és gazdasági körülmények végül meghiúsították a sorozatgyártás lehetőségét.

Az Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet (ATUKI) alapos vizsgálatoknak vetette alá a magyar törpeautókat, összehasonlítva őket a külföldi modellekkel. Az ATUKI jelentése szerint a magyar modellek nem érték el a Goggomobil minőségét és teljesítményét, és a Pannónia motor 8 lóereje is elmaradt a német törpeautó 14 lóerejétől. Bár újabb pályázat kiírását is javasolták a törpeautó-fejlesztés folytatására, a politikai körülmények közbeszóltak: az 1956-os forradalom és az azt követő szovjet elnyomás miatt a törpeautó-gyártás terve végleg lekerült a napirendről.

A törpeautók öröksége és a prototípusok sorsa

Az Alba Regia és a Balaton törpeautók egy ideig még a Székesfehérvári Motorjavító Vállalat területén maradtak, de az 1960-as évektől sorsuk ismeretlen. A magyar törpeautó-fejlesztés tehát lezárult, és bár ezek a kisautók végül soha nem kerültek sorozatgyártásba, mégis emlékezetes epizódját jelentik a magyar autógyártás történetének.

A székesfehérvári fejlesztés ugyan nem érte el célját, de az Alba Regia és a Balaton prototípusai bizonyították a magyar mérnökök innovatív képességeit és a magyar iparban rejlő lehetőségeket. A fejlesztési munkákban résztvevő mérnökök később is fontos szerepet játszottak a hazai járműiparban, és munkájuk megmutatta, hogy a kis ország nagy álmai milyen közel voltak ahhoz, hogy valóra váljanak.

A törpeautó-építés Székesfehérváron a magyar autógyártás rövid, de jelentős korszakának tekinthető, melynek során megpróbálták a gazdasági és politikai korlátozások ellenére megteremteni egy hazai, elérhető árú személygépkocsi fejlesztésének alapjait. Az 1956-os események és a politikai nyomás azonban megakadályozta, hogy Magyarország az autógyártás területén megvethesse a lábát a törpeautók révén.

(Források: Autónavigátor.hu, magyarjarmu.hu)

Borítókép: Fortepan/Fortepan
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek