Nem a mostani hó fogja megoldani a Velencei-tó vízgondjait
Nem a mostani hó fogja megoldani a Velencei-tó vízgondjait
Nem a mostani hó fogja megoldani a Velencei-tó vízgondjaitAz elmúlt hetek havazása után felmerülhet a kérdés: javít-e ez érdemben a Velencei-tó és a Balaton alacsony vízszintjén? A mérések és a számítások alapján a válasz inkább nemleges: a hó csak kisebb korrekciót hoz, a tartós vízhiányt nem oldja meg.
Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy az utóbbi időszakban többször is érzékelhető volt a természetes vízkészlet hiánya, és ezek a hatások már összeadódnak. Elmondta, hogy a Balaton vízállása nem érte el a nyári üzemi, tehát a szabályozott szintet, végig 120 centiméter alatt maradt. A tó átlagos vízállása valamikor április és május között érte el a maximumát, de 112 centiméter fölé ekkor sem ment. 2025-ben a legalacsonyabb vízállás 64 centiméter volt, ami önmagában még nem okoz ökológiai problémát, de a jövő szempontjából kedvezőtlen jel.
Az alacsony vízszint hatását a tó élővilágára is részletezte. Szerinte a kisebb vízállás együtt jár a kisebb vízmélységgel, ami összefügg a víz felmelegedésével, az oldott oxigén állapotával és a biokémiai folyamatokkal. Úgy fogalmazott, hogy ez egy nagyon összetett jelenség, amely több irányból terheli a tó rendszerét.
„A kutatók, akik folyamatosan monitoringozzák a Balaton élővilágát, egyértelműen megállapították, hogy a Balaton ökológiája nagyjából már fölborult, illetve valószínűsíthető egy olyan változás, amely akár jelentős is lehet. Látjuk akár az algavirágzás, akár az árvaszúnyog-tömegrajzás példáján, hogy valami nem stimmel, hogy olyan folyamatok indultak be, amelyek például az invazív fajok elterjedését is jelenthetik. Többen kongatják a vészharangot, hogy a Balaton ökológiájának teljes felborulása is várható” – mondta.
A szakember a tavak hosszabb távú kilátásairól is beszélt. Szerinte a tavaknak van egy életciklusuk, a sekély állóvizek pedig feltöltődésre vannak ítélve. Ezt a természetes folyamatot most az éghajlatváltozás módosíthatja vagy gyorsíthatja, különösen azért, mert a Balaton vízgyűjtő területe viszonylag kicsi. A tó vízforgalmát az határozza meg, mennyi csapadék hullik a vízgyűjtőre és közvetlenül a tó felszínére.
„Ha megnézzük az elmúlt évek adatait és az éghajlatváltozási modelleket, jól látható, hogy 30–40 év múlva vagy akár már azon belül jelentős vízforgalmi problémákkal fog küzdeni a Balaton, tehát egészen extrém kis vízállások is lehetnek 30–40 év múlva, ami azt jelenti, hogy el kell gondolkodni, hogy valahogy meg kell oldani a Balaton vízpótlását. Persze egy kiszáradó Balaton egy csökkentett ökológiai potenciált fog jelenteni, hiszen ez egy nagyon komoly vizes élőhely. Másrészt természetesen az ott élő embereket illetően is ez egy komoly társadalmi feszültséget jelenthet” – tette hozzá.
A mostani havazással kapcsolatban Papp Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy a hó mennyisége elmarad attól, amire sokan számítanának.
„Egyáltalán nem extrém mennyiségű ez a hó, csak egyszerűen elszoktunk a havazástól. Ez is a csapadék egy formája, de ugye mi a havazásból főleg azt érzékeljük, hogy nagyon régen láttunk hófúvást, és az közlekedési problémákat okoz. De valójában egyáltalán nem szélsőséges az a hóhelyzet, ami Magyarországon kialakult. 20–30 centiméter közötti hóréteg-vastagság alakult ki a vízgyűjtőn. Még az is mondható, hogy ez átlag alatti, ha visszatekintenénk mondjuk az elmúlt száz évre, vagyis ez nem nagy mennyiség – fogalmazott. Természetesen a hóolvadás után ez valamelyest segíteni fog a Balaton vízháztartási helyzetén, de nagyon valószínű, hogy az idén sem lehet előállítani tavasszal a 120 centiméteres vízállást” – mondta.
Kapcsolódó
A nagy havazással is átlag alatt a januári csapadékmennyiség Fehérváron
Az év első három hetét a hó határozta meg, ennek ellenére a lehulló csapadék mennyisége nem érte el az időarányos átlagot, az általános 33 mm helyett csak 22 mm hullott a városra.
A beszélgetésben kitértek a Velencei-tóra is. A szakértők szerint itt még kedvezőtlenebbek a kilátások, az előrejelzések alapján a vízgyűjtő területről még kevesebb lefolyás várható. A tó vízháztartási mérlegét ilyenkor több összetevő alapján számítják: figyelik, mennyi csapadék hullik közvetlenül a tóra, mekkora vízmennyiség érkezik a vízgyűjtőről, mekkora a párolgás, és ha lenne leeresztés a tóból – „ami egyébként se a Velencei-tónál, se a Balatonnál nincs” –, akkor azt is számításba vennék.
A középtávú előrejelzések a Velencei-tó esetében is csak nagyon kis vízszintemelkedést mutatnak.
„Természetesen azt nem tudhatjuk, hogy egy vagy két hónap múlva mennyi csapadék lesz és hogy mire számíthatunk, de az a hóban tárolt vízkészlet, ami a vízgyűjtőn van, sokat nem fog segíteni a tó természetes vízháztartásában” – mondta végül Bíró Tibor az InfoRádióban.
Kapcsolódó
Barna, Béla és a Velencei-tó: az utolsó képek a befagyott tóról
Már olvad, reped és törik, de még mindig lenyűgöző. Ott voltunk talán az utolsó hétvégén, amikor még többé-kevésbé egybefüggő volt a jég a Velencei-tó felszínén.
