El Niño: hogyan alakul ki, meddig tarthat, és milyen hatással lehet Magyarország időjárására?
El Niño: hogyan alakul ki, meddig tarthat, és milyen hatással lehet Magyarország időjárására?
El Niño: hogyan alakul ki, meddig tarthat, és milyen hatással lehet Magyarország időjárására?Az El Niño már megérkezett, és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) július 31-i helyzetértékelése szerint tovább erősödik. Augusztus és október között várhatóan már erős eseményként befolyásolja a globális éghajlati folyamatokat.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal július 9-i előrejelzésében 97 százalékra tette annak esélyét, hogy az El Niño 2027 kora tavaszáig fennmarad. A NOAA szerint 81 százalék a valószínűsége annak, hogy október és december között a jelenség eléri a nagyon erős kategóriát.
A gyakran használt „szuper-El Niño” nem hivatalos meteorológiai besorolás. A WMO gyenge, közepes, erős és nagyon erős ENSO-eseményeket különböztet meg.
Egy rendszer két ellentétes állapota
Az El Niño és a La Niña nem két különálló jelenség. Ugyanannak a természetes óceáni és légköri ingadozásnak az ellentétes fázisai. A rendszer neve El Niño – Déli Oszcilláció, röviden ENSO. A két szélső állapot között semleges időszakok is előfordulnak.
El Niño idején a Csendes-óceán Egyenlítő menti középső és keleti részén a megszokottnál melegebb a tenger felszíne. A keleties passzátszelek gyengülnek, a meleg víz pedig keletebbre húzódik. A dél-amerikai partok közelében gyengül a hideg, tápanyagban gazdag mélyvíz feláramlása. A csapadékos övezet is keletebbre helyeződik.
La Niña idején ennek az ellenkezője történik. A passzátszelek erősebbé válnak, és több meleg felszíni vizet szállítanak Ázsia felé. A Csendes-óceán keleti részén közben fokozódik a hideg víz feláramlása. Emiatt a középső és keleti trópusi óceán felszíne az átlagosnál hűvösebb lesz.
Semleges állapotban a tenger hőmérséklete, a szélrendszer és a légnyomásviszonyok nem térnek el tartósan annyira az átlagostól, hogy El Niñóról vagy La Niñáról lehessen beszélni.
A tenger és a légkör együtt alakítja
Normál körülmények között a passzátszelek keletről nyugat felé fújnak az Egyenlítő mentén. A meleg felszíni vizet Ázsia és Ausztrália felé terelik, miközben Dél-Amerika partjainál hidegebb víz áramlik fel a mélyből.
Az El Niño kialakulásakor a szél gyengülése, az óceán mélyebb rétegeiben terjedő hullámok és a tenger felszínének melegedése egymást erősíthetik. A legerősebb felhő- és csapadékképződés a melegebb víz fölé kerül. Ez tovább módosítja a légnyomást és a szeleket.
La Niña idején az erősebb passzátszelek fokozzák a hideg víz feláramlását. A hűvösebb keleti és középső óceán pedig tovább erősítheti a már kialakult légköri mintázatot. Mindkét esetben a tenger és a légkör összekapcsolódása alakítja a folyamatot. Nem lehet egyetlen kiváltó okra visszavezetni.
Nincs rögzített menetrend
Az ENSO-események általában két–hét évente jelentkeznek, de nem szabályos időközönként. Többségük kilenc–tizenkét hónapig tart. Az El Niño akár másfél évig, a La Niña pedig több éven keresztül is fennmaradhat.
A WMO szerint mindkét fázis jellemzően március és június között kezd kialakulni. Legnagyobb erősségét általában november és február között éri el. Az El Niñót ugyanakkor nem követi automatikusan La Niña. A két fázis között hosszabb semleges időszak is kialakulhat.
A jelenlegi előrejelzésekből csak az mondható ki biztosan, hogy 2026 második felében az El Niño lesz a meghatározó fázis. A következő La Niña kezdetét egyelőre nem lehet megbízhatóan meghatározni.
Mit jelenthet ez Magyarországon?
Az El Niño és a La Niña legerősebb, legközvetlenebb hatásai a Csendes-óceán térségében és a trópusokon jelentkeznek. Európát távkapcsolatokon keresztül érhetik el. A trópusi csapadékeloszlás változása módosíthatja a magaslégköri hullámokat és a futóáramlásokat. Közvetve az Atlanti-óceán térségének légköri cirkulációjára is hatással lehet.
A kapcsolat nem közvetlen, és nem minden eseménynél egyforma. Az ECMWF elemzése szerint Európa időjárását az ENSO mellett az Atlanti-óceán állapota, a tengeri jég, a hótakaró és más légköri folyamatok is alakítják. Az El Niño európai hatása a tél elején és végén eltérhet, így az egész évszak átlagában akár el is mosódhat.
A HungaroMet korábbi összefoglalója is arra figyelmeztet, hogy minden El Niño- és La Niña-esemény egyedi. A trópusi eredetű hatásokat a mérsékelt öv változékony nyugati áramlása jelentősen módosíthatja.
A WMO augusztustól októberig szóló globális kilátása szerint Dél-Európában az átlagosnál magasabb hőmérsékletnek és több csapadéknak van nagyobb esélye. Észak-Európában szárazabb idő valószínűbb.
Az El Niño okozza a mostani hőséget és vízhiányt Magyarországon?
A Magyarországon kialakult hőkupolát és a vízhiányt nem lehet közvetlenül a mostani El Niño számlájára írni. A hőkupola közvetlen oka egy lassan mozgó, tartós anticiklon. A magasnyomású rendszerben lefelé áramló levegő felmelegszik, kevés felhő képződik, a talaj pedig napokon át erősen melegszik. A HungaroMet a június végi magyarországi hőhullámról szóló elemzésében ugyanezt a folyamatot mutatta be.
A vízhiány sem néhány nap alatt alakult ki. Az ország jelentős részén már tavasszal növekedni kezdett a csapadékhiány. Az aszály tehát már a mostani El Niño kialakulása előtt jelen volt. A HungaroMet szerint a nyári növények tenyészidőszakát szinte végig aszály jellemezte. A lehullott csapadék mennyisége több területen az ideális érték harmadát vagy negyedét sem haladta meg. A tartós hőség tovább ront a helyzeten, mert növeli a párolgást, szárítja a talajt és fokozza a növények vízvesztését.
Az El Niño közvetett háttértényező lehet. Módosítja a globális légköri cirkulációt, és átmenetileg emeli a Föld átlaghőmérsékletét. Európa nyári időjárásával azonban gyenge és változó a kapcsolata. Ezért nem lehet kijelenteni, hogy a magyarországi anticiklont vagy az aszályt az El Niño hozta létre.
A mostani El Niño ráadásul még erősödik. Globális hőmérsékleti hatása rendszerint csak az esemény tetőzése után két–három hónappal a legerősebb.
A jelenlegi helyzetért elsősorban a tartós csapadékhiány, a kiszáradt talaj és a fölénk húzódó magasnyomású légköri rendszer felelős. Külön tudományos eseményattribúciós vizsgálat nélkül nem lehet számszerűsíteni, mekkora szerepe lehet az El Niñónak. A rendelkezésre álló ismeretek alapján azonban nem tekinthető a magyarországi hőség és vízhiány fő okának.
A helyi időjárás megítéléséhez továbbra is a Magyarországra készített, rendszeresen frissülő előrejelzéseket érdemes figyelni.
