Csók a városban: Bory Jenő szobra a fehérvári esküvők állandó kísérője
Csók a városban: Bory Jenő szobra a fehérvári esküvők állandó kísérője
Csók a városban: Bory Jenő szobra a fehérvári esküvők állandó kísérője147 esztendeje, 1879. november 9-én született Bory Jenő, Székesfehérvár ismert és messzeföldön elismert alkotóművésze. Életét és pályafutását a szobrászat-festészet-építészet háromszög formálta, ahogy az életművét feldolgozó Köztérkép is ír róla:
„Bory Jenő életművének összefoglalása nagyon röviden: több, mint hatszáz szobrászművészeti alkotás, három és félszáz festmény, három megvalósult, és egy tervezett építészeti alkotás…. Bory Jenő egyszerre volt építész, szobrász, festő és költő is. Életművét, munkásságát nem lehet csak egyik vagy másik szemszögből nézni, bár alkotói munkásságán belül egyértelműen a szobrászat volt a legjelentősebb, legmeghatározóbb. Az építészet és festészet az életművének mintegy keretét adta, a három kifejezési forma így alkotott teljes egészet.”
A Csók névre keresztelt alkotás Bory Jenő egyik legismertebb szobra, mely az általa évtizedekig épített Bory-várban többféle anyagból és méretben elkészítve is megtekinthető. A Bory-vár honlapjának leírása részletesen be is mutatja az alkotást:
„A mű az emberi szerelem és összetartozás egyszerű, mégis időtlen pillanatát örökíti meg. Különleges helyet foglal el a művész életművében, hiszen több évtizeden át foglalkoztatta, ennek eredményeként számos változatban és különböző anyagokban alkotta meg. A Bory-várban márvány, pirobazalt, kerámia és gipsz változatai egyaránt megtalálhatók.
A mű legszebb változatai a Hitvesi szeretet kápolnájában láthatók. A két márványszobor különösen érdekes megoldást alkalmaz: mintha ugyanazt a jelenetet két oldalról tárná a néző elé. A kompozíció így nem csupán egyetlen nézőpontból szemlélhető, hanem szinte körbejárhatóvá teszi a csók intim pillanatát. A két szobor együttese jól illeszkedik a kápolna eszmei mondanivalójához, amely Bory Jenő és felesége, Komócsin Ilona iránt érzett szeretetének állít emléket.
A szobor története egészen 1906-ig nyúlik vissza, amikor Bory először dolgozta fel a témát. Később, az 1930-as években újra visszatért hozzá, márványból is kifaragva a Hitvesi szeretet kápolnájába. Ez is mutatja, hogy a művész számára a szerelem és a hitvesi hűség nem egyszeri szobrászi feladatot, hanem élete végéig visszatérő alkotói témát jelentett.”
A Csók tehát a szerelem jelképeként született, és nem is lehetett volna más alkotást választani a Hiemer-ház házasságkötő termének központi alkotásául, mint Bory Jenő legendás szobrát. Az alkotás a házasságok állandó kísérője lett a Hiemer-házban, egyúttal méltón megemlékezve a város híres szülöttéről, Bory Jenőről.
