Pour Gyula százados emlékét őrzi Földes Szabó János alkotása
Pour Gyula százados emlékét őrzi Földes Szabó János alkotása
Pour Gyula százados emlékét őrzi Földes Szabó János alkotásaFöldes Szabó János szobrászművész kevés, még fellelhető alkotása közül egyet már bemutattunk, ez nem más, mint az I. Világháborúban részt vevő magyar zsidó katonáknak emléket állító alkotás, mely az Illyés Gyula téren, az izraelita temető 3. percellájában található. Mostani írásunkban a kiváló alkotóművész egy másik alkotását mutatjuk be.
Földes Szabó János szobrász 1883. május 25-én született Polgárdiban. Sajnos alkotásaiból, legalábbis a köztereken fellelhetőekből nem sok maradt fenn, az 1924. október 14-én, mindössze 41 évesen elhunyt szobrászművész alkotásaiból hármat tart számon a Köztérkép.
Az első világégésben harcoló zsidó katonák emlékművéhez hasonlóan egy domborműve is temetőben, a Hosszúsétatéren található. Ez a szobor Pour Gyula századosnak állít emléket.
Pour Gyula, a székesfehérvári 17-es Magyar Királyi Honvéd Gyalogezred legnépszerűbb, legendás hírű zászlóaljparancsnoka volt. A századost a Comeni-fennsíkon fekvő Stanjel városában érte a halál, a világháború során még San Danielként volt ismert a szlovén városka.
A százados haláláról így ír a nagyhaboru.blog.hu:
„Sok magyar katonának az itteni vasútállomás volt az első és az utolsó találkozása a Nagy Háború olasz frontjával. A vasúti szállítmányok egy része ide futott be a katonákkal, a munícióval, s a sebesültek, illetve némely esetben az elesett hősök hazaszállítása is innen történt.
A kisvárosban, a vár egyik épületében a háború idején hadikórház működött, falai között sok magyar katona is gyógyult a Doberdón szerzett sebesüléséből. A város alatti völgyben, a vasútállomással szemben katonai temető létesült. A háború során az osztrák-magyar források szerint 993 (az 1930-as években keletkezett olasz források szerint 1315) hősi halottat helyeztek itt végső nyugalomra. A temetőben grandiózus emlékművet emeltek Joseph Ullrich építész tervei alapján, az építés még 1916-ban megkezdődött.
A székesfehérvári 17-es honvéd gyalogezred egyik legnépszerűbb tisztjét, Pour Gyula századost is itt temették el először. A zászlóaljparancsnok és az alakulat további két tisztjének, valamint harmincnégy katonájának az életét 1916. szeptember 17-én Kostanjevica közelében egy dolinában oltották ki a becsapódó olasz nehéz gránátok. A hősi halottakon kívül ekkor megsebesült még egy tiszt és hatvanöt honvéd is. A temetőben az elkészült emlékműre, több más itt nyugodott magyar tiszttel együtt Pour Gyula nevét is felvésték. A temető ma már üres, az itt eltemetetteket a közeli Gorjanskóba helyezték át. Az egykor itt nyugvó katonákra a monumentális emlékmű és néhány megmaradt sírkő és kereszt emlékeztet. Az alárendeltjei és feljebbvalói által egyaránt szeretett és megbecsült Pour Gyulát az ezred és Székesfehérvár városa is saját halottjának tekintette. Hamvait hamarosan exhumálták és a székesfehérvári Hosszú temetőben, a város által biztosított díszsírhelyen 1916 októberében városi ünnepség közepette helyezték végső nyugalomra.”
Pour Gyula százados székesfehérvári sírhelyén található Földes Szabó János alkotása, melyet így mutat be a Köztérkép:
„A síremlék fő alkotása egy katona domborműként való megformálása, ez mellett a bal felső sarokban a parancsnokot ábrázoló kisebb domborművet láthatunk.”
A síremlék felirata:
„Pour Gyula
m. kir. honvéd százados
Hősi halált halt 1916. szeptember 17-én a comen-i fennsíkon
Dicső emlékedet kegyelettel őrzik 17-es bajtársaid.”
Érdekesség, hogy a 17-es gyalogezred soraiban szolgált Bory Jenő (1879-1959), és az alkotó Földes Szabó János is, a dombormű eredeti készítőjét így sokáig nem lehetett biztosan tudni. A Hősi Emlék Adatbázis azonban egyértelműen Földes Szabó Jánost jelöli meg alkotóként a hősi halált halt százados síremléke kapcsán.
